A GDi Magyarország 2024-es Solutions Day konferenciáján a Semmelweis Egyetem TÉR-EPI néven futó térinformatikai fejlesztését választották az Év Térinformatikai projektjének, a projekt vezető kutatóját, Juhász Attilát, pedig az év térinformatikusának.
A kitüntető címmel elismert TÉR-EPI egy olyan térinformatikai szakrendszer, amely a lakosság egészségi állapotát mutatja be. A szakmai tartalmát a Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretein belül a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának (SE ESK) munkatársai dolgozták ki. A rendszer támogatja a térepidemiológiai elemzéseket és alkalmas az egészségi állapotot és annak befolyásoló tényezőit pontosan, nagy felbontású térképre vetítve megjeleníteni. Emellett interaktív formában támogatja számos fontos egészségi állapot-indikátor gyors lekérdezését nemek és korcsoportok szerinti bontásban, és az összehasonlításra alkalmas feldolgozott adatok letöltését a 2007-2022 közötti időszakra vonatkozóan.
Hasonló, egészségmonitorozásra alkalmas rendszerek számos európai országban több évtizedes múltra tekintenek vissza. Azért van ezekre szükség, mert régóta köztudott, hogy az egészségi állapot földrajzilag eltérő. Az országok között, az országokon belül, sőt még adott megyén vagy járáson belül is a jobb és rosszabb egészségi állapotú emberek különböző helyeken csoportosulnak. A gyakorlatban az a feladat, hogy képesek legyünk mérni és dokumentálni az egészség általános szintjét és eloszlását a lakosság körében, akár kisebb földrajzi területi egységekben is. Az eredmények megalapozzák a népegészségügyi programok, valamint a gyógyító-megelőző egészségügyi szolgáltatások tervezését, és lehetővé teszik a különböző beavatkozások eredményességének monitorozását. A TÉR-EPI szakrendszer ezekre a feladatokra alkalmas.
Az egészségmonitorozás egy folyamatos tevékenység, amelyet a lakosság egészségi állapotára és annak meghatározó tényezőire irányuló rendszeres adatgyűjtés, elemzés, értékelés és átfogó információszolgáltatás jellemez. Melyek a legfontosabb elkerülhető halálokok? Melyek azok a beavatkozási pontok, amelyeken a legnagyobb egészségnyereség érhető el? Mi jellemzi egy adott település, járás lakosságának egészségi állapotát? Mennyire eredményesek a jelenleg futó programok, és hogyan kellene módosítani azokat annak érdekében, hogy a lakosság korai halálozása csökkenjen? A letölthető információcsomagok segítségével készített „területi pillanatképek” segítik a válaszadást: szemléletesen mutatják be az adott népességen, területen belüli egészségproblémákat és támogatják a problémák rangsorolását is.
Képet kaphatunk például arról, hogy egy közel 20.000 főt számláló járás munkaképes korú férfi lakosságának keringési rendszeri betegségek miatti halálozása a magyar átlag másfélszerese volt 2018-2022 között. Megtudhatjuk azt is, hogy miközben a magyar lakosság keringési rendszer okozta halálozása folyamatosan csökkent, ebben a járásban a halálozási kockázat éppen ellenkező trendet írt le, ami folyamatos egészségi állapotromlást jelez. Ezzel ellenkező példa egy 30.000 fős járásból származik, ahol a magyar átlag kétharmadát sem éri el a munkaképes korú férfi lakosság keringési betegségek miatti halálozási kockázata, és a halálozás tendenciája is intenzívebben csökken, mint az országos trend.
A TÉR-EPI szakrendszer vezető epidemiológusa Juhász Attila (PhD), aki az „Év térinformatikusa” díjat is elnyerte. A szakember 2008 óta foglalkozik térepidemiológiával és népegészségügyi területen történő alkalmazásával, nevéhez köthető többek között a TÉR-EPI számos előzmény-projektje, pl. a Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere és a Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere.
Az ESK szakemberei azt vallják, hogy az adott földrajzi területen élő emberek „egészség-vagyonát” társadalmi és gazdasági értéknek kell tekinteni. A TÉR-EPI új technológiát és felhasználóbarát megoldást kínál az egészségmonitorozáshoz mindazok számára, akik szeretnék figyelemmel kísérni, javítani helyi szinten a közösségek általános egészségi állapotát, illetve feladatuknak tekintik a méltánytalan egyenlőtlenségek csökkentését, függetlenül attól, hogy helyi vagy országos szinten végzik a feladatukat.
RRF-2.3.1-21-2022-00006