A Pest Megyei Szent Rókus Kórház története

A Szent Rókus Kórház, Európa egyik legrégibb, nagy múltú egészségügyi intézménye. Egyike azoknak a kórházaknak, amelyek megélve két évszázad történelmi viharait máig megmaradtak, és ma is az ápolás és gyógyítás szolgálatában tevékenykednek. A kórház több, mint 200 éves múltja kötelez. Az egészségügyi intézmények közül elsőként, és eddig egyetlenként az országban kórházunk a Magyar örökség része, amelyről az oklevelet 2001-ben kaptuk meg.

A 18. század első évtizedeiben az osztrák császár többször is felszólította a magyar rendeket, hogy létesítsenek kórházakat, a Helytartótanács pedig 1724-ben elrendelte, hogy a községeknek maguknak kell gondoskodniuk a szegény betegekről. Pesten is emeltek – feltehetőleg 1701-ben – egy kis kórházat, a mai Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán. A csaknem 30 ezer lakosú Pest városának 72 betegágya volt összesen. A város tanácsának határozata alapján született az a döntés, hogy a Rókus szegényházat kibővítik, és kórházzá építik, ez alapján 1795. augusztus 30-án megindult építkezés. A főhomlokzat 1796-ban tető alá került, és a teljes épületegyüttest 1798. május 28-án ünnepélyesen megnyitották. Az új kórház neve „Pesti Polgári köz Ispotály” volt. A főbejárat akkor a mai Rókus-plébánia copfstílusú, kőből faragott keretű bejárata volt, fölötte az épület hivatását jelző és ma is olvasható szöveggel:

Pestanum Calamitosorum Domicilium. 

A szegényház három szinten 60 főnek adott otthont, a kórházban ugyancsak három szinten „minden osztály béli személyek számára 237 külön ágyak rendeltettek”. Ebből 100 ágy ingyenes volt, a többiért napi 12 krajcárt kellett fizetni. A gazdagoknak azonban 12 külön szoba volt fenntartva napi 50 krajcárért – egy forintért. Előre megállapították a személyi állományt (igazgatótól a kapusig 20 fő) és a javadalmazást is: összesen évi 3070 forint. Az első igazgató Haffner Mihály volt.

A megnyitást követően megindult a kórház rendes élete. A betegforgalomról havonta készítettek statisztikát. Az első évben a havonta felvett betegek száma nem sokkal haladta meg a százat, de 1805-től már évi 2000 ellátott betegről tanúskodnak a korabeli statisztikák. 1830-as évektől, amikor  a kórház összeépült a kápolnával, már Szent Rókus Kórház néven utalnak az intézményre.

1847-ben a Szent Rókus Kórházban Balassa János és Flór Ferenc Európai szinten is az elsők között végzett éter-narkózisban műtétet, majd később Flór Ferenc volt az első hazánkban, aki a kloroform altatást alkalmazta. Őt 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává is megválasztották. 1851. május 20-án, 33 éves korában vette át az akkor önállósult szülészeti osztály vezetését Semmelweis Ignác Fülöp, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást, és ezzel a gyermekágyi lázat 1% alá csökkentette.

1857-ben a kórház hivatalosan is közkórházzá lett. 1860–1862 között a mai Márkus Emília utcában kétemeletes új kórházi szárny épült, ezzel a kórházi ágyak száma 678-ra emelkedett. 1875-ben a kórház átvette a régi dologházi épületet, ezzel sokat lehetett javítani a női bujakóros (szifiliszes) betegek ápolásán. Megkezdték a fertőző betegek elkülönítését.

1876. január 19-én I. Ferenc József meglátogatta a Kórházat, és megelégedését fejezte ki a rend és tisztaság miatt. 1877-ben új orvosi pályázati rend, új kórházi alapszabály és házirend készült. Ennek hatásaként megszüntették a különszobákat, hogy helyet nyerjenek az egyre több elmebeteg megfigyelésére. A toloncosztályt is megszüntették, a rendőri betegek betegségüknek megfelelő elhelyezést kaptak.

1898-ban, két évvel Röntgen felfedezése után működésbe lépett a Rókus Kórházban Európa első központi röntgenlaboratóriuma! Vezetője Donáth Gyula, majd Stein Adolf lett. 1919-ben a Szent Rókus Kórházat Központi Kórháznak nevezték el.

A kórházi ágyakban egyre nagyobb lett a hiány. 1928–1929-ben napirendre került a Rókus Kórház átépítése, azonban csak kisebb épületeket alakítottak át, a Rókust pedig időnként korszerűsítették. 1933. szeptemberében a Rókusban fogászati rendelőt nyitottak. Tekintettel a nagy igényre, 1938 januárjában fog- és szájsebészeti fekvőbeteg osztályt létesítettek két ötágyas szobával, kezelővel.

A II. Világháború kitörését követően a betegellátásban egyre szigorúbb takarékossági intézkedéseket vezettek be. Az állandósult légiriadók miatt 1941-ben, az alagsorban 5 szükség óvóhelyet jelöltek ki a betegek biztonsága érdekében. Az ostrom alatt a kápolna és a kórház 40%-os épületkárt szenvedett. A 650-700 összezsúfolt beteg fűtés nélkül maradt. Az alagsorba szükségműtőt és kötözőt telepítettek.

A Rókus Kórházat 1952. július 1-én vette át a Pest megyei Tanács, majd ezt követően lett a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza. 1956. Január 1-jétől rendszeres orvos továbbképzés, majd szakdolgozó képzés folyt a kórházban. 1956 elején földrengés és árvíz pusztított Pest megyében. Az érintett községek körzeti orvosainak a kórház másodorvosai segítettek a betegellátásban. 1956. október 23-án, a forradalom kitörése után a kórház dolgozói demokratikus, titkos szavazással 10 tagú (5 orvos, 5 nem orvos) munkástanácsot választottak 4 póttaggal (3 orvos, 1 nem orvos). A sebesültek felvételét, orvosi ellátását sikerült nehézség nélkül megszervezni. A környék-béli harcok ellenére a betegek és dolgozók közül senki sem sérült meg. Felvettek 313 beteget és ambulanter láttak el 287 sebesültet. Minden dolgozó, orvostanhallgató és önkéntes segéderő fáradságot nem ismerve, lelkesen és áldozatosan állt helyt a sebesültek és betegek ellátásában. A kórház helyreállítása már 1956. november elején megkezdődött és 1957-ben csaknem teljesen befejeződött. 1957 első felében már ugyanannyi volt a felvett betegek száma, mint egy évvel korábban.

Az elkövetkező 20 év a lassú fejlődés időszaka volt. 1978-tól 1991-ig tartott a „rekonstrukciónak” nevezett teljes át- és újjáépítés. A statikai vizsgálatok kiderítették, hogy az egész Rókust fel kell újítani. A munkálatok első üteme 1978-ban kezdődött meg a „Corvin szárnyon”, és két évig tartott. A következőkben a „Rákóczi úti szárny” került sorra. Felépült a Stáhly utcai, hatszintes épület, ami 1985-ben lett beköltözhető. A következő ütemben a Gyulai Pál utcai front alakult ki. 1990 decemberében adták át a Stáhly utca másik oldalán épült, a főépülettel zárt híddal összekötött Rendelőintézetet.

A 30 000 lakosú Pest város a kétszáz év folyamán világvárossá fejlődött, s a Szent Rókus Kórház is vele együtt változott, bővültek szolgáltatásai és feladatai. Az egyszerű szegényházból korszerű, magas szintű gyógyító feladatokat ellátó intézmény lett, a magyar egészségügy gyógyító, kutató, szellemi központjává vált.

2007 április 1-től a 2006. évi CXXXII. törvény alapján az egészség-biztosító által a társadalombiztosítás keretében finanszírozott szakellátási kapacitások felosztásra és a hozzárendelt ellátási területek meghatározásra kerültek. Ennek következtében a Szent Rókus Kórház 547, azaz valamennyi ágya megszüntetésre került. Ezt követően jött létre az ország egyik legnagyobb önálló multidiszciplináris egy napos sebészete, mely azóta több mint 45 000 műtétet végzett 6 szakmában. Továbbá Kardiológiai-, Mozgásszervi-, Gasztroenterológiai Rehabilitációs- és Ápolási osztály is kialakításra került. A járóbeteg szakellátás és diagnosztikai háttér mellett a kórház megmaradt a betegellátás szolgálatában.

2020 június 1-jén a Szent Rókus Kórház és Intézményei a Semmelweis Egyetembe integrálódott, ezzel új korszak kezdődött: létrejött a Szent Rókus Klinikai Tömb, amelyben az alábbi egységek találhatók:

A történelmi épületben – 1085 Budapest, Gyulai Pál utca 2. – az alábbi szakma csoport kapott helyet önálló Klinikaként:

• a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Klinika

További egységek, amelyek az épületegyüttesben működnek:

• Betegfelvételi iroda
• Szent Rókus Klinikai Tömb Orvos-Főigazgatóság
• a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete
• Kardiológiai Rehabilitációs Részleg – Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kihelyezett részleg
• Képalkotó Diagnosztika – Orvosi Képalkotó Klinika kihelyezett részleg
• Laboratóriumi Diagnosztika – Laboratóriumi Medicina Intézet kihelyezett részleg
• Mozgásszervi Rehabilitációs Részleg – Ortopédiai Klinika kihelyezett részleg
• Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kihelyezett részleg
• Szakrendelő Intézet
• Betegfelvételi iroda
• Call center
• Gyógyszertár – Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet kihelyezett részleg
• Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság
• Egészségügyi Szolgáltatási Igazgatóság
• Szent Rókus Klinikai Tömbigazgatóság
• Családorvosi Tanszék
• a Semmelweis Egyetem Központi Levéltára