Alapítás: 1948, elhelyezés: Hőgyes Endre u. 7-9, a volt Pasteur Intézet II. emeletén
Mikrobiológiai Múzeum és Archívum
Összeállította: Dr. Nász István

Az Intézet rövid története

A Bakteriológia oktatását Hőgyes Endre indította el az Egyetemen 1883-ban a kórtannal közös tantárgy és intézet keretében.
Az Intézet igazgatói: Hőgyes Endre (1883-1906), Preisz Hugó (1907-1931), Belák Sándor (1932-1947), Faragó Ferenc (1948-1950), Alföldy Zoltán (1950-1974), Nász István (1974-1994), Ádám Éva (1994-1995), Anderlik Piroska (1995-1996), Rozgonyi Ferenc (1996-2003), Nagy Károly (2004-).
A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának Általános Kórtani és Bakteriológiai Intézetét 1947-ben választották ketté külön, önálló Kórtani és Bakteriológiai Intézetre. Ekkor hirdették meg a Bakteriológia önálló oktatását, mint arról az Egyetem 1947 első félévére kiadott tanrendje tanúskodik (lásd kép). Az önálló Intézet első igazgatójává Faragó Ferencet nevezték ki 1948. június 7-én. Ettől az időponttól kezdve az Intézet szervezetileg is elkülönült a Kórtani Intézettől és rövidesen felvette a Bakteriológiai és Immunitástani Intézet, majd pedig 1950-ben a Mikrobiológiai Intézet nevet. 2001-től kezdődően az Orvosi Mikrobiológiai Intézet elnevezést kapta. A Hőgyes Endre utcából az Intézet 1978-ban költözött a NET IX-X-XI. emeletére

Az Intézet igazgatóinak arcképe
32 oldalas, szabad kézzel írott dolgozat, számos mikroszkópos képpel, színes ábrákkal 1899-ből a baktérium spórafejlődés menetéről (a szerző ismeretlen)
10 oldalas szabad kézzel írott tanulmány 13 nagyméretű táblázattal a veszettség fertőző anyagának terjedési módjáról, az 1890-es évekből. (a szerző ismeretlen).
Alföldy Zoltán és Sós József professzorok könyve: Hőgyes Endre élete és munkássága (1962).
Hőgyes Endre saját kezű rajzai különböző baktériumokról.
Hőgyes Endre bakteriológiai előadásainak eredeti kézírásos vázlata.
Preisz Hugó Bakteriológia c. tankönyve 1899-ből. A belső lapon a cím feletti kézírás Faragó Ferenc professzortól származik: „Dr.Preisz Hugóné méltóságos asszony ajándéka 1940. XI. 25.”
Preisz Hugó monográfiája 1936-ból: Az Infekció és Immunitás tanának elemei.
Preisz Hugó egyik kísérleti naplójának címképe 1902-ből a Milzbrandbacillus tanulmányozásáról, azt is feljegyezve, hogy: „A bennfoglalt vizsgálati eredményeket … beküldtem a Centralblatt für Bakteriologie-nak 1903 július havában”.
Nagy György megyei állatorvos 1897. június 19-én írt levele Preisz Hugó professzorhoz sertésvész ellen beoltott malacokon észlelt tünetekről (Preisz professzor akkor állatorvosi területen dolgozott).
Kenettartóban tárgylemezre fixált festett, több száz különböző baktérium készítmény, melyeket az Intézet legrégebbi tagjai – köztük Preisz Hugó és Faragó Ferenc – készítettek az 1890-es évektől kezdődően.
Preisz Hugó hatalmas, 2×2 méteres, díszes fakeretben levő, beüvegezett tablóinak egyike az anthrax bacillus toktermelő képessége és virulenciája közti összefüggésekről. A tablókat az 1911. évi drezdai Higiénikus Kongresszusra és Kiállításra küldte ki. Hátsó oldalán még a német szállítóvállalat adatai is láthatók. Lehetséges, hogy ezek a tablók az első tudományos posztereket reprezentálják.
Mecsnyikov, a Nobel díjas orosz kutató, a fagocitózis felfedezőjének filozófiai jellegű könyve 1919-ből.
Baló József: „A láthatatlan kórokozók, filtrálható vírusok” c. könyve (1931). A különböző vírusokkal foglalkozó első magyar nyelvű könyv (Baló professzor tantermi előadásaiban részletesen ismertette a kórokozó mikroorganizmusokat).
A Pázmány Péter Tudományegyetem 1947. évi első félévi tanrendjében már önálló Intézetben, önálló tárgyként hirdették meg a bakteriológia oktatását.
Faragó Ferenc professzor tantermi előadásának gyorsírásos jegyzete (Nász István) a H. pertussis-ról 1948 tavaszán.
Az újonnan alakuló Intézet első – teljes létszámú – tudományos ülésének jelenléti íve 1948. szeptember 15-én.
Faragó Ferenc professzor 1948-ban megjelent tankönyve és az 1950-re tervezett, de tragikus halála miatt már meg nem jelenhetett II. kiadás egy átdolgozott oldala.
Faragó Ferenc professzor levele az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatójához 1950. május 23-án, Nász István V. éves orvostanhallgató könyvtárlátogatásának engedélyezése ügyében.

 

Az Intézet tagjai által szerzőként, társszerzőként, illetve szerkesztőként írt hivatalos tankönyvek:

Faragó F.:
Bakteriológia és immunitástan
Magy. Orv. Könyvkiadó Társ., Budapest, 1948

Alföldy Z., Ivánovics Gy., Rauss K.:
Orvosi Mikrobiológia
Szerk.: Ivánovics Gy., Medicina, Budapest, 1960.
2. kiadás, Medicina, Budapest, 1963.

Alföldy Z., Ivánovics Gy., Rauss K.:
Orvosi mikrobiológia és immunitástan
Szerk.: Alföldy Z., Medicina, Budapest, 1967.
2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1969.

Alföldy Z., Ivánovics Gy., Rauss K.:
Orvosi mikrobiológia – immunitástan – parazitológia
Szekr.: Alföldy Z., Medicina, Budapest, 1973.

Alföldy Z., Nász I.:
Mikrobiológia gyógyszerészhallgatók és gyógyszerészek részére
Medicina, Budapest, 1974.

Alföldy Z., Nász I.:
Mikrobiológia gyógyszerész- és fogorvostan-hallgatók részére
2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1978.

Béládi I., Kétyi I., Nász I., Váczi L.:
Orvosi mikrobiológia – immunitástan – parazitológia
Szerk.: Váczi L. Medicina, Budapest, 1978.
2. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1983.
3. átdolgozott kiadás, Medicina, Budapest, 1988.

Nász I.:
Mikrobiológia és immunitástan
Medicina, Budapest, 1982

Nász I.:
Klinikai mikrobiológia
Medicina, Budapest, 1988.

Ádám É., Béládi I., Gergely L., Kétyi I., Nász I., Pusztai P., Szabó B.:
Orvosi mikrobiológia
Szerk.: Béládi I., Nász I. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1993.
2. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997.
3. kiadás, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998.

Ádám É., D. Tóth F., Emődy L., Gergely L., Gönczöl É., Nagy E., Pál T., Pusztai R., Rozgonyi F., Szabó B.:
Orvosi mikrobiológia
Szerk.: Gergely L. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001.
2. kiadás, Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztői Alapítvány, Budapest, 2003

Ádám É., Pusztai R., Taródi B.:
Gyógyszerészi mikrobiológia
Szerk.: Ádám É. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2001.

Ádám É., és mtsai.:
Általános gyógyszerészeti ismeretek. Záróvizsga tesztgyűjtemény
Főszerk.: Zoltán Ö., Szerk.: Vincze Z., Erős I. Medicina, Budapest, 1999.

Ádám É., és mtsai.:
Általános gyógyszerészeti ismeretek. Záróvizsga tesztgyűjtemény
Szerk.: Vincze Z. Medicina, Budapest, 2005.

Ádám É., Puszta R., Taródi B.:
Mikrobiológia (gyógyszerész- és fogorvostan-hallgatók számára)
Szerk.: Ádám É. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.

 

Sinkovics József 1956-ban megjelent könyve az első magyar nyelvű könyv, amely részletesen ismerteti az általános virológia elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Nász István, Béládi Ilona és Lengyel Anna monográfiája az első magyar nyelvű könyv, amely az egyetlen víruscsaládra vonatkozó átfogó ismereteket mutatja be, részben saját kutatásaik, részben a világszerte összegyűlt irodalmi adatok alapján.
Oktatási célból készített vírusszerkezeti modellek az 1960-70-es évekből.
Intézeti ajándék Alföldy Zoltán professzor számára nyugdíjba vonulása alkalmából (1974. június 30).
Albert Sabin professzor (USA), a polio elleni „élő” vakcina (OPV) kifejlesztőjének látogatása a Mikrobiológiai Intézetben. A képen balról Nász István, Albert Sabin és Berencsi György.
Az Intézet alapításának 30 éves jubileumára kiadott könyv.
Az Intézet tagjai az alapítás 30. évfordulóján 1978-ban.
Az Intézeti tagok által írt tudományos dolgozatok különlenyomatai évenkénti kötetekben 1948-től kezdődően folyamatosan.

 

Az Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica önálló kötetben jelentette meg az Intézeti tagok által az elmúlt évtizedekben elért kutatási eredményeket ismertető cikkeket, egyes, szelektált tmakörökben. Az Intézet jubileumának tiszteletére több más, nem Intézeti munkatárs is publikált cikkeket az ünnepi kötetben.