120 ÉVES A TŰZOLTÓ UTCAI GYERMEKKLINIKA, a volt Fehér Kereszt Gyermekkórház

A nagymértékű gyermekhaladóság ellen küzdő „Szegény Beteg Gyermek Egyesület” 1885. június 29-én alakult meg. Klinikánk elő csarnokában emléktábla idézi az alapító Dr. Szalárdy Mór emlékét.

Dr. Szalárdy Mór (1851-1914), mint a budapesti Szent Rókus Kórház szülész orvosa, már 1876-ban tanulmányt jelentetett meg a törvénytelen gyermekek védelmében, 1881-ben magántanári képesítést nyert és a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán az orvosi statisztikát adta elő.

 

Gyermekvédelmi munkájának elismeréseként 1902-ben az állami gyermekvédelem irányítását vette át. Dr. Szalárdy Mór és társai, dr. Alexander Bernát, dr. Bánóczy József, Földiák Gyula, Rónay Sándor és Tabódy József az Egyesület hivatását a következőkben foglalták össze: „A szegény beteg gyermekeket ingyenes orvoslással, orvossággal, táplálékkal ellátni, a szegény szülőnőket – míg munkaképessé válnak – helyiségeiben ápolni, anyagilag segélyezni, a dajkának alkalmasokat elhelyezni és menhelyet biztosítani gyermekeik számára.”

Az Egyesület tényleges működését 1886-ban kezdte meg, mint Fehér Kereszt Egylet, amelyet Tisza Kálmán kormányfő a 4252/1885. október 12-i elnöki körrendeletével az összes törvényhatóságok figyelmébe ajánlott. Az 1800-as évek végén Londonból indult Fehér Kereszt mozgalom kezdetben erkölcsi megújulást hirdetett, majd Európa számos országában az árvák, özvegyek támogatója lett.

Gróf Teleki Géza, a Fehér Kereszt Egyesület elnöke az 1893-1903 közötti időszakban

A Tűzoltó utca 9. sz. épület homlokzati feliratai

Két kiemelkedő jótevő adománya jelentős fejlesztést tett lehetővé: Thurn Jánosné Tűzoltó utcai háromemeletes házát és nagy telkét (ma Tűzoltó utca 7.), míg gróf Almássy Dénesné 120.000 koronás alapítványát az ún. „sebészeti pavilon” (ma Tűzoltó utca 9.) felépítésére ajánlotta fel. Így az 1896-ra kialakított Tűzoltó utcai épület-csoportban megnyitották az Egyesület Gyermekkórházát.

Az uralkodó, Ferenc József és a Fehér Kereszt Gyermekkórház „sebészeti pavilonja” felavatási ünnepségének résztvevői, 1897. szeptember 23-án

Stefánia özvegy trónörökösné főhercegnő látogatása a „Fehér Kereszt Egyesület Lelenczházában”

A Fehér Kereszt Gyermekkórház 1913-tól nyilvános jelleget nyert, a külső igénylőket térítés ellenében gyógykezelték.

A Fehér Kereszt Gyermekkórház az első világháború alatti és az azt követő válságos időket leszámítva állandóan bővült, betegforgalma folyamatosan emelkedett. 1926-ban a Tűzoltó utcai két ház közötti üres telek beépítésével csecsemő- és gyermek-ambulanciát létesítettek. 1930-tól minden télen napi 100 adag ingyen meleg ebédet osztottak ki a nagycsaládosoknak. 1934-ben megnyílt a Fehér Kereszt Egyesület „Erdei Gyógyintézete” a Svábhegyen, a Béla király út 20. számú telken.

A „Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület, IX. Tűzoltó u. 9.” feliratú első intézményi jelkép
1908-tól Dr. Berend Miklós (1870-1919) egyetemi magántanár volt a Fehér Kereszt Gyermekkórház igazgató főorvosa. Gyermekorvosi kiképzését és gyakorlatát 1893-tól a Stefánia Gyermekkórház segédorvosaként majd tanársegédként Bókay János professzor irányításával kapta meg. Ezután a berlini, lipcsei, és prágai egyetemeken tanulmányutakon vett részt. Kora kiváló vezető gyermekorvosaként tartották számon. Fő érdeklődési területei az újszülöttek és csecsemők kórtana, a csecsemő-táplálás, a csecsemőkori tuberculosis voltak. A csecsemő- és gyermekvédelem érdekében ennek aktív vezetőjeként igen sokat tett.
A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület 1906. március 20-án kelt levele Dr. Berend Miklós főorvosi kinevezéséről
A Budapesti Kir. Magyar Tudomány- Egyetem rektorának 1908. december 7-én kelt levele, melyben engedélyezi Dr. Berend Miklós magántanári előadásainak a „Fehérkereszt Gyermekkórházban” történő megtartását
Prof. Dr. Bókai János igazgató főorvos aláírásával működési bizonyítvány Dr. Berend Miklós részére (1894. február 27.)
„Heim-nővérek” a gondozónői tanfolyam záróvizsgáján. Balról az első férfi Dr. Petényi Géza, a harmadik Dr. Heim Pál professzor (1923)
A „Fehér Kereszt Országos Lelenczházegyesület” elnöke dr. Szalárdy Mór után hosszú ideig Dr. Heim Pál (1875-1929) professzor volt. Nevéhez fűződik a kórház gyermekgondozónői tanfolyamainak megszervezése és irányítása.
Itt képezték ki 1921-től a nagy megbecsülést élvező „Heim nővéreket”, akik két éves továbbképzést követően záróvizsgához kötött gondozónői oklevelet kaptak. Heim Pál 1897-től Bókay János professzor klinikáján dolgozott, majd Adalbert Czerny boroszlói csecsemőosztályán végzett kórélettani tanulmányokat. 1907-ben magántanári minősítést kapott, majd az I. világháború idején a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem újonnan létrehozott gyermekklinikájának első tanszékvezető professzorává nevezték ki. 1919-ben a magyar egyetemnek el kellett hagynia a várost, így a gyermekklinika átmenetileg a Fehér Kereszt Gyermekkórházban működött. Heim Pál az 1921/22-es tanévben a rektori tisztséget is betöltötte. A Klinika tanterme alatti földszinti falon tábla őrzi ennek az időszaknak az emlékét:
Márványtábla a II. Gyermekklinika tantermi lépcsőházának falán, Heim Pál itteni működésének emlékére
A Fehér Kereszt Gyermekkórház a II. világháborúban súlyos bombatalálatot kapott, ágylétszáma 97-re csökkent. A még romos épületben működő gyermekkórház 1946-ban klinikai rangot kapott, a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Kara II. Gyermekklinikájaként. Első tanszékvezető professzorává a kórház addigi igazgató főorvosát, Dr. Petényi Géza egyetemi magántanárt nevezték ki.
Dr. Petényi Géza, a Fehér Kereszt Gyermekkórház igazgatója és a II. Gyermekklinika első tanszékvezető professzora
A Fehér Kereszt Gyermekkórház orvosai és nővérei 1934-ben. Jobbról a második Dr. Petényi Géza igazgató főorvos
Dr. Petényi Géza emléktáblája és a tiszteletére ültetett fa Jeruzsálemben, az „Igazak Ligetében”
A Sebészeti pavilon, a Tűzoltó utca 9. sz. épület és a járóbeteg rendelő a két világháború közötti időben
A „Petényi iskola” azt jelentette és jelenti ma is, hogy tanítványai életcéljuknak tekintették az emberszeretetet, igyekeztek magukévá tenni gondolkodásmódját, törekedtek mesterük célkitűzéseit és alkalmazott módszereit követni.
A Fehér Kereszt Gyermekkórház tevékenységét méltató korabeli újságcikk (Népszava, 1908. május 10.).
A Fehér Kereszt Gyermekkórház új létesítményeiről tudósító újságcikk (Népszava, 1927. február 25.)
Dr. Petényi Géza csecsemőosztálya, a későbbi gyermekklinikai I. csecsemő osztály egyik részlete
A felújított III. Csecsemő osztály színes előtere, a gyermekek játszósarkával
Dr. Lóránt Imre egyetemi docens, a II. Gyermekklinika megbízott igazgatója 1965 és 1967 között
Dr. Kerpel-Fronius Ödön egyetemi tanár, a II. Gyermekklinika tanszékvezető igazgatója 1967-től 1976-ig
Kertészné Wesniczky Emília, a Kémiai Diagnosztikai Laboratórium több évtizeden át odaadó munkája révén fogalommá vált Emikéje munka közben, az 1990-es évek elején
Dr. Schuler Dezső egyetemi tanár, a II. Gyermekklinika igazgatója 1976-1994 között
A Tűzoltó utca és Liliom utca sarkán álló Tűzoltó utca 9. számú klinikai épület a homlokzat 2004. évben történt felújítása után
A klinikai orvosi könyvtár, a reggeli referáló- és esetmegbeszélések és a tudományos ülések helyszíne
A II. Gyermekklinka munkatársai által írt és szerkesztett szakkönyvek
A Tumor- Leukémiás Gyermekekért Alapítvány támogatásával 2005-ben, az Angyal utcai Ambulancia épülete két új emelettel és felvonóval bővült

 

Az ország egyik legrégebbi, értékes hagyományait tudatosan megőrző és a kor igényeinek megfelelően fejlesztő gyermek-egészségügyi intézménye vezető szerepet tölt be az újszülöttek, csecsemők, gyermekek és serdülők ellátásában, a magyar, angol és német nyelvű orvos-, fogorvos- és gyógyszerészhallgatók oktatásában, a szakorvosképzésben és a továbbképzésben. A Klinika gyógyító és oktató feladataihoz szorosan kapcsolódó tudományos kutatásainak színvonalát a felsorolt eredmények, az évtizedek alatt egyre bővülő és fejlődő hazai és nemzetközi együttműködések jelzik.

Az eltelt 120 év alatt intézményünk nem adhatta volna vissza oly sok beteg kisgyermek egészségét, nem gondoskodhatott volna oly sikeresen a rászorulók testi-lelki fejlődéséről, ha dolgozóinak szakértelmét, lelkiismeretességét és szeretetét áldozatkész támogatók nem segítik. Őszinte hálával gondolunk mindazokra, akik szép és örömteli gyógyító-ápoló feladataink teljesítéséhez értékes támaszt nyújtottak a múltban, és bizakodásunkat erősítik a jelenben és a jövőben.

Dr. Fekete György egyetemi tanár, klinikaigazgató