(Debrecen, 1927. március 9. – Budapest, 2014. január 12.)

Tanszék: Közegészségtani/ (1973-tól) Közegészségtani és Járványtani Intézet 1963-1993.

Munkáscsaládból származott, édesapja a MÁV-nál dolgozott géplakatosként. 1945-ben kitüntetéssel érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, majd beiratkozott a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1951. július 13-án szerzett „summa cum laude” minősítésű orvosdoktori oklevelet. 1947 októberétől 1951 novemberéig a debreceni Közegészségtani Intézetben dolgozott, előbb mint díjtalan gyakornok, majd demonstrátor és gyakornok. 1951. novembertől Moszkvában működött aspiránsként a Központi Orvostovábbképző Intézetben 1955 júliusáig. Még Moszkvában, 1955. június 29-én érte el az orvostudományok kandidátusa fokozatot. 1959. június 24-én vizsgakötelezettség nélkül közegészségtani-járványtani szakorvosi címet szerzett. Hazatérése után a debreceni Közegészségtani Intézetben szolgált 1955. augusztus és december között. 1956 januárjától 1958. szeptember 15-ig az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályán dolgozott, mint tudományos munkatárs. 1958. szeptember 16-tól a BOTE Közegészségtani Intézetének adjunktusaként működött tovább. 1958 novemberétől másodállásban az MSZMP Központi Bizottsága munkatársaként is dolgozott. 1963. április 1-jén docensként vette át a Melly József halálával megürült tanszék irányítását. 1964. október 24-én, tanszékvezetői munkája mellett, az Egészségügyi Minisztériumban a miniszter első helyetteseként tevékenykedett 1968. március 10-ig. Közben, 1965-1967 között levelező tagozaton végezte el a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, utolsó rendfokozata tartalékos alezredes volt. 1968. március 11-től ismét tanszékvezető docens, majd augusztus 1-jén tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki. 1993-ban vonult nyugállományba.

Tudományos érdeklődése elsősorban epidemiológiai kérdések felé irányult, a dysenteria és hepatitis infectiosa járványtani kérdésein kívül a légúti fertőző megbetegedések járványtanával foglalkozott, illetve a társadalmi tényezők szerepét kutatta a járványfolyamatokban. Az 1980-as években kutatásokat végzett az AIDS-szel, valamint a hepatitis B vírussal kapcsolatban.

1948-1949 folyamán a MEFESZ-ben végzett társadalmi munkát. 1949-ben lépett be az Orvos-Egészségügyi Szakszervezetbe, 1951-ben az MDP-be, ahol pályafutása során különböző tisztségeket töltött be. 1957. júniustól 1965. januárig tagja volt a Munkásőrségnek. 1962-ben belépett a Magyar Vöröskeresztbe, itt később az Országos Vezetőség tagja és az egyetemi szervezet elnöke volt. 1968-tól 1985-ig az egyetemi Pártbizottság tagjaként végzett pártmunkát. Ezeken kívül a SOTE Közegészségügyi és Járványügyi Bizottságának elnöke, a Magyar Hygiénikus Társaság elnökségi, valamint az OKI Szakmai Kollégiumának tagjaként végzett munkát. További társadalmi munkát végzett a TIT Egészségügyi Választmányában és az MSZMP SOTE Propaganda és Művelődési Bizottságában is. Tagja volt az MTA Egészségtudományi Bizottságának, valamint titkára az MTA Mikrobiológiai Bizottságának.

Kitüntetései: Munka Érdemrend arany fokozata (1969. nov. 9.), Vöröskeresztes Munkáért arany fokozat (1971. ápr. 28.), Szocialista Kultúráért (1972. nov. 30.).

Főbb munkái: A közegészségtan és járványtan alapjai (szerk. Fodor Ferenccel). Bp., 1972; Közegészségtani-járványtani gyakorlatok és bemutatások. (szerk. Fodor Ferenccel). Bp., 1972.

Nyughelye: Farkasréti temető 1/0/1/114-115.