(Kiskőrös, 1856. június 11. – Budapest, 1926. december 14.)

Tanszék: Gyógyszertan (helyettes) 1888 – 1890.

Orvosi oklevelét Budapesten szerezte 1879. november 29-én. 1881-1890 között a Gyógyszertani tanszéken tanársegédként működött. 1886-ban magántanári habilitációt szerzett az általános gyógyszertan tárgykörében. Balogh Kálmán halála után 1888-ban a kar dékánja a tanszék betöltéséig, a gyógyszertan előadásával helyettesként Tóth Lajost bízta meg, aki ekkor már segédfogalmazóként dolgozott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Végül 1890-ben Kolozsvárról Bókay Árpádot hívták meg a tanszékre, Tóth pedig az ő megürült helyét kapta meg nyilvános rendes tanári kinevezéssel. Kolozsvári állását azonban nem foglalhatta el, mert az idős, már betegeskedő Markusovszky Lajos ragaszkodott minisztériumi munkatársához, akit utódjául szemelt ki. Hamarosan át is vette helyét az orvosi ügyek előadójaként. Hivatali pályája végére államtitkári rangig (1921-1926) emelkedett. Meghatározó szerepet játszott a budapesti Orvostudományi Kar fejlesztésének második szakaszában, amikor az anatómiai és a külső klinikai telepek kiépítése volt soron. Az I. világháború után sokat tett a két menekült egyetem (Pozsony, Kolozsvár) pécsi és szegedi letelepítéséért, valamint a debrecenivel együtt három vidéki orvoskar fejlesztéséért. Az 1888-ban megjelent Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) II. kiadásában Balogh Kálmánnal közösen ő írta a gyógyszerismereti részt.

1896-tól volt tagja a miniszteri tanácsadó testületként működő Országos Közegészségi Tanácsnak, melynek 1901-1918 között jegyzői tisztét is betöltötte. 1910-1921 között elnökölte a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága Központi Bizottmányát. 1901-től tagja volt az Országos Igazságügyi Tanácsnak.

Főbb munkái: A hevenyfertőző betegségek tanának átalakulása. Bp., 1884.; Orvosi műszótár (Balogh Kálmánnal). Bp., 1886.; Kísérletek chloroformnak bőr alá fecskendezésével. In: Orv. Hetil. 1889.; Mentő eljárások mérgezések eseteiben. Bp., 1891.

Nyughelye: Budapest, Fiumei úti temető 39/0/1/45.