(?, 1815. – Prága, 1872. július 28.)
Tanszék: Általános Kór- és Gyógytani Intézet 1855-1860.
Szülőhelyéről nincs adatunk, de valószínűleg nem a Magyar Királyság területéről származott.* Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, ahol 1841-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután a pécsi születésű Anton von Rosas bécsi szemklinikájára került tanársegédként. Később magántanári képesítést szerzett, és ellátta a városi szegények szemorvosi feladatait. 1852-ben az innsbrucki orvos-sebészi tanintézetbe hívták az előkészítő tudományok tanáraként. Innen érkezett a pesti egyetemre, az általános kór- és gyógytan tanáraként. 1860-ban a magyar vált az egyetem tannyelvévé, ezért Seidl, mivel nem beszélt magyarul, elfogadta a prágai egyetem meghívását, ahol a gyógyszertan oktatásával bízták meg. Agyhártyagyulladás miatt bekövetkezett haláláig Prágában élt.
Közleményeit az Oesterrechische medizinische Jahrbuchban, a Zeitschrift der k. k. Gesellschaft der Aerzte zu Wien-ben és a Wiener medizinische Wochenschriftben adta közre.
Főbb munkái: Die granulöse Ophtalmie oder die sogen. ägyptische Augenentzündung. Wien, 1850.
Nyughelye: nincs adat (feltehetően Prága).
* A Magyar Királyság területén született bécsi hallgatókat feldolgozta Szögi László: Magyarországi diákok a bécsi egyetemeken és akadémiákon 1789-1848. Bp., 2013. c. munkája, amelyben Seidl nem található meg.