(Nagylévárd, 1794. július 22. – Pest, 1862. április 11.)
Tanszék: Élettan és felsőbb anatómia 1822 – 1856, Elméleti orvostan 1820 – 1825.
Édesapja gazdatiszt volt, iskoláit Pozsonyban végezte 1801-1811 között, majd a pesti orvoskarra iratkozott, ahol hallgatóként, 1815-től az élettan tanárának, Lenhossék Mihály Ignácnak lett segédje. 1817. július 16-án szerzett orvosdoktori oklevelet, majd ismeretei bővítése céljából Bécsbe ment, ahonnan 1818-ban tért vissza. Ekkor kérték fel az elméleti orvostan helyettes tanárának. 1820 második felétől az élettant is előadta, ugyancsak helyettesként. Ezzel egyidőben, június 25-én kapta rendes tanári kinevezését az elméleti orvostan tanszékére, melyet az 1824/25. tanévig oktatott. 1822-ben nevezték ki az élettan és felsőbb anatómia rendes tanárává, ahol 1856-ban történt visszavonulásáig szolgált. 1828-ban gazdag könyvtárát megnyitotta tanártársai előtt, ezért ezt az időpontot tekintjük a Semmelweis Egyetem mai Központi Könyvtára megalapításának. Később, 1861. február 24-én kelt végrendeletében egész könyvtárát és tekintélyes vagyona (55.889 frt 62 kr) csaknem felét a karra hagyta azzal, hogy a pénzt különböző kari alapítványokra fordítsák (pl. utazási ösztöndíj). Munkásságát az uralkodó királyi tanácsosi címmel ismerte el.
Főbb munkái: Dissertatio inauguralis medica de medicina populari… Pest, 1817.; Észrevételek a magyarországi cholerajárványról. Pest, 1831.
Nyughelye: Budapest, Fiumei úti temető XVIII/22/1-ből áthelyezve 28/2/104-be, de már nincs meg a sír.
