Rupp Nepomuk János, illobai (Pest, 1808. január 10. – Pest, 1881. április 23.)
Dékán: 1860/61 – 1862/63, 1869/70 – 1879/80
Orvosi tanulmányait szülővárosában végezte, oklevelet 1831. december 31-én szerzett. Részt vett az 1831-es kolerajárvány Nógrád megyei leküzdésében. Fő érdeklődési területe a törvényszéki orvostan és az orvosrendészet volt, mely ismereteit hosszabb európai tanulmányút során mélyítette el. Műveltségének és jeles szakismereteinek köszönhetően 1834-ben a pesti orvoskar kültagként jegyzőjévé választotta, mely tisztet 1844-ig látott el. Ekkor kapta meg az államorvostani tanszéket. 1849-ben az abszolutista bécsi kormány ismét kari jegyzővé nevezte ki. 1860-ban, amikor az egyetem visszanyerte autonómiáját, erről a tisztségről lemondott. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja, 1869-ben alelnöke, majd 1878-tól első elnöke volt. 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak első elnöke, majd alelnöke, végül 1869-től ismét elnöke volt. Ugyancsak elnöke volt a fővárosban ülésező Nemzetközi Statisztikai Kongresszus közegészségi osztályának. 1860/61 II. félévétől 1862/63-ig, majd 1869/70-től folyamatosan 1879/80-ig töltötte be a dékáni tisztséget, közben 1866/67-ben rektorrá választották. Az Orvoskar centenáriumán, 1871-ben rendezett emlékkongresszuson ő volt a közegészségi tanács elnöke. Az ünnep alkalmával a király magyar nemességgel, királyi tanácsosi címmel és a Vaskoronarend kiskeresztjével tüntette ki. Ugyanekkor 1000 forintos alapítványt hozott létre az egyetemi tudományos kutatás javára. A halál az egyetemi tanács 1881. április 24-i ülésén érte.
(Munkái: A cholerának nem ragadós voltáról. Orvostudori értekezés. Pest, 1831. /Latin címmel is./; Erőszakos halál. In: Közegészségi és Törvényszéki Orvostan, 1868.; Beszéde, melyet a magyar kir. tudomány-egyetemi orvosi kar fennállásának százados ünnepén 1871. máj. 13-ikán azon egyetem dísztermében mondott. Buda, 1871. /Adatok a m. kir. egyetemi kar százados történetéhez./)
