(Pest, 1848 – Budapest, 1913)
Orvoscsaládból származik, tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1871-ben orvosdoktori, egy év múlva sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet szerzett. Pályája kezdetén az egyetem sebészeti klinikáján (1871-1876), illetve különböző fővárosi kórházakban (Szent Rókus, barakk-kórház, Üllői úti közkórház) működött. 1876 szeptemberében a budapesti Orvoskaron magántanári képesítést szerzett (A csontok és izületek sebészeti bántalmairól szóló tan). 1884. aug. 1-jén nyilvános rendkívüli, 1892. szept. 1-jén nyilvános rendes tanári címet nyert. Az utóbbival egyidőben a II. sz. Sebészeti klinikára kapott kinevezést. Élénken részt vállalt a szakmai szervezetek munkájában, számos egyesület, bizottság tagja, illetve tisztségviselője volt. Az 1910/11. tanévben az egyetem rektorává választották, de megromlott egészségi állapota miatt novemberben kénytelen volt lemondani megbízatásáról. /képek lelőhelye: SOTE-levéltár 318. fond/
