(Pest, 1844. október 9. – Budapest, 1902. augusztus 15.)

Tanszék: élet- és kórvegytani tanszék 1874-1902.

Édesapja szemészorvos volt. Tanulmányait részben magánúton, részben a piaristáknál végezte. Orvosi tanulmányait 1862-ben Bécsben kezdte, majd a pesti egyetemen folytatta, ahol 1867. december 14-én szerezte meg orvosdoktori oklevelét. Pályáját a Szent Rókus kórházban kezdte gyakornokként, ahol később segéd-, majd alorvosként szolgált. 1869-1872 között Wagner János belgyógyászati klinikáján volt kinevezett gyakornok. Eközben, Markusovszky javaslatára az 1869/70. tanévet Tübingenben töltötte, főleg Felix Hoppe-Seyler laboratóriumában, ahol élet- és kórvegytannal foglalkozott. 1871-ben ebben a tárgykörben magántanári képesítést nyert a pesti Orvoskaron. 1872-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre kapott nyilvános rendes tanári kinevezést, de mielőtt 1873-ban megkezdte volna tanári tevékenységét, Heidelbergben Wilhelm Friedrich Kühne tanár intézetében képezte tovább magát. 1874 tavaszán a pesti egyetemen rendkívüli, majd 1882-től rendes tanári kinevezést kapott az akkor megalakított élet- és kórvegytani tanszék élére. Főként a fehérjék általános kémiájával, a peptonokkal, a véralvadás kérdéseivel, valamint szőlészeti és borászati témákkal foglalkozott. 1880. május 20-án az MTA levelező tagjává választotta, alapítása óta tagja volt az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. 1891-ben, Jendrassik Jenő halála és Klug Nándor kinevezése között ő látta el az élettan oktatását. Fiatalon, 57-ik életévében hunyt el a Schwartzer-féle szanatóriumban.

Főbb munkái: A vérsavó fehérnyenemű anyagai. In: Orvosi Hetilap, 1870.; A májsejt fehérnemű anyagai. In: Orvosi Hetilap, 1873.; Zur Frage der Gerinnung des Blutes. In: Archiv für exp. Path. und Pharmakologie, 1874.; A peptonok vegyi szerkezete. In: Akad. Ért., 1877.; A fehérnye szerepe és sorsa a szervezetben. In: Természettud. Közl., 1878.; Vizsgálatok a peptonok vegytani természete felől. In: Orvosi Hetilap, 1881.; A borászat könyve (Csanády Gusztávval). Bp., 1885.; Vizsgálatok az ép vizelet fehérnyetartalma felől. In: Orvosi Hetilap, 1890.; A diabetes mellitus. In: A belgyógyászat kézikönyve I., Bp., 1895.; Zsírképződés cukorból a májban. In: Akad. Ért., 1901.

Nyughelye: Fiumei úti temető 29-2/0/2/2.