(Szatmárnémeti, 1909 – Budapest, 1997)
Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Debrecenben folytatta, miután szüleivel a román uralom elől 1924-ben odamenekült. 1928-ban érettségizett, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvoskarára iratkozott be. 1930-tól a Huzella Tivadar vezette Anatómiai-Biológiai Intézetben díjtalan demonstrátor, 1932-től díjtalan gyakornok. 1934-ben követi professzorát Budapestre, ahol szigorlóként díjas gyakornok lesz a Szövet- és Fejlődéstani Intézetben. Avatására 1934. december 22-én kerül sor. Magántanári habilitációt 1944. májusában szerzett a fejlődés szövettana tárgykörben. 1944 májusától katonai szolgálatot teljesített egészen 1945 áprilisában történt fogságba eséséig. Szerencséjére nem került a Szovjetunióba, hanem aug. 1-jén Szegedről hazaengedték. Az igazolási eljárás során 1946-ban állását elvesztette, majd B-listára került, ezért egy ideig fényképészinasként dolgozott. 1947-ben fellebbezésére igazolták, így visszakerülhetett az egyetemre, ahol az Ideg- és Elmeklinika agyszövettani laboratóriumában lett díjtalan, majd 1948 márciusától díjas gyakornok. Közben tanított a Gyógypedagógiai Tanárképzőben, illetve a Pápai Páriz Ferenc Népi Kollégiumban nevelőtanárként szövet- és fejlődéstant adott elő. 1948. október 13-án a II. sz. Anatómiai Intézethez osztották be díjas gyakornokként, majd díjas tanársegédként. A tanszék betöltetlensége folytán a felügyelő tanár őt bízta meg a szövettan és fejlődéstan előadásával, miközben biológiát is oktatott. 1951-től adjunktus, 1955-től docens. 1952 novemberében nyerte el a kandidátusi fokozatot. 1963-ban Szegedre hívták, ahol augusztus 10-én vette át az Orvosi Biológiai Intézet vezetését. Innen vonult nyugdíjba 1977. június 30-án. 1952-ben alapító tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, az 1960-ban alakult Magyar Biológiai Társaságnak, és az 1962-ben alakult Genetikai Társaságnak, melynek első elnöke lett. Egy periódusban elnökölte a Magyar Anatómiai és Pathológiai Társaságot is. 1988 óta a bécsi Orvosegyesület levelező tagja. A Semmelweis OTE Baráti Körének 1990-től tagja, 1991-től 1996-ig elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke. 1993-ban az Amerikai Magyar Orvosszövetség tiszteletbeli tagjává választotta. Fontosabb kitüntetései: a Magyar Biológiai Társaság Huzella Tivadar díja; Markusovszky-díj (1964); Bugát Pál emlékérem; Munka érdemrend arany fokozata.