(Nagyszőllős, 1900. november 2. – Budapest, 1993. április 3.)
Dékán: 1950/51 – 1954/55
Orvosi tanulmányait Kolozsvárott kezdte 1917-ben és Budapesten fejezte be, oklevelét 1923. június 28-án kapta. 1924 óta a Gyermekklinikán működött előbb tanársegédként, később adjunktus, majd 1942-től klinikai főorvosi minőségben. Magántanári habilitációt 1934-ben szerzett „A gyermekkori szívbetegségek kórismézése és kezelése” tárgykörben. 1942-től címzetes rendkívüli tanár, majd 1945. május 17-től a klinika megbízott vezetője. Ebben az évben tagja volt az öttagú budapesti Egészségügyi Tanácsnak, mely az ostrom utáni főváros egészségügyét, járványvédelmét, a klinikák újjáépítését szervezte. 1946. július 12-én egyetemi tanári és klinikaigazgatói kinevezést kapott, melyet 1971-es nyugállományba vonulásáig megtartott. Ezután tudományos tanácsadóként vett részt a klinika munkájában. Pályája első szakaszában főként a központi idegrendszer, az agy szervi betegségeivel, a gyermekkori agydaganatokkal foglalkozott. Később a veleszületett cukorbetegséget, valamint a szívbántalmak, a keringési rendellenességek és a fertőzések csecsemőkori sorvadáshoz vezető hatásmechanizmusát tanulmányozta. Behatóan foglalkozott a reumás láz, diftéria, skarlát, tífusz és tüdőgyulladás által előidézett gyermekkori szívbetegségekkel, az elektrokardiográfiával feltárható rendellenességekkel. Mindkét akadémiai székfoglalója gyermekgyógyászati témában hangzott el (Diphtheria miatti szívhalál közvetlen mechanizmusáról és a halál elhárításának lehetőségéről, 1950; A diabetes mellitus alatti coma és kezelése csecsemő- és gyermekkorban, 1954). Jelentős eredményeket ért el klinikai gyermekpszichológiai kutatásaival is, többek között tanulmányozta a gyermekkori személyiségzavarokat. Az MTA-nak 1949. október 31-től levelező, 1954. június 19-től rendes tagja, sőt hosszú időn át (1958. november 28. – 1973. május 11.) elnökségi tagja volt. Számos kitüntetése közül megemlítendő a Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950, 1952), az 1953-ban kapott Kossuth-díj bronz fokozata, a Magyar Szabadság Érdemrend (1957), az 1958-ban neki ítélt Bókay János-emlékérem, a Munka Érdemrend (1960, 1961, 1969), az 1963-ban elnyert Semmelweis-emlékérem és Kiváló Orvos kitüntetés, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1971),valamint az Akadémiai Aranyérem (1973) és a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1980). Az Orvoskarnak az 1950/51. tanévtől volt dékánja, 1951. február 1-jétől, a kar önállósításától kezdve gyakorlatilag rektori hatáskörrel. A rektorátus 1955. augusztus 13-i felállításától kezdve 1961. szeptember 1-jéig a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora. 1982-ben a SOTE tiszteletbeli szenátorává választotta. Egyetemi oktatói pályája mellett 1957 – 1989 között a Magyar Vöröskereszt elnöki tisztét is betöltötte. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának örökös díszelnöke, 1962-ben pedig az újjászervezett Magyar Pszichológiai Társaság első elnöke lett. 1957-től a szovjet, 1962-től a lengyel, 1963-tól a csehszlovák és az olasz, 1964-től pedig a bolgár gyermekgyógyászati társaság tiszteletbeli tagja volt. A Paediatria Danubiana, a Gyermekgyógyászat, és az Acta Paediatrica szerkesztőbizottsági elnöke, 1961-től 1967-ig a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztőjeként működött. Felesége, Forgács Hann Erzsébet szobrásznő révén szorosan kapcsolódott a művészeti élethez, ő maga is szenvedélyes műgyűjtő volt.
(Főbb munkái: Diphtheria miatti szívhalál közvetlen mechanizmusáról és a halál elhárításának lehetőségéről,MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1951.; Szív- és vérkeringési betegségek csecsemő- és gyermekkorban. /Szutrély Gyulával/ Bp. 1953, 1959.; A diabetes mellitus csecsemő- és gyermekkorban. /Barta Lajossal/ Bp. 1956, 1966, németül 1957, oroszul 1967.; Szív- és vérkeringési betegségek csecsemő- és gyermekkorban. 2. átd., bőv. kiad. Bp., 1960, németül 1960, oroszul 1962.; A betegség és gyógyítás. Bp., 1961, németül 1965.; Személyiségzavarok gyermekkorban. /Liebermann Lucyvel/ Bp., 1965, németül 1969.; A klinikai pszichológia alapjairól. Bp.1966.; Gyermekklinikai pszichológia. Bp., 1971, németül 1976.)