(Szatmárnémeti, 1901. augusztus 31. – Montreal, 1959. július 17.)
Dékán: 1944/45 II. félév
Debrecenben szerzett orvosi diplomát 1925-ben. Már 1922-től Verzár Frigyes professzor mellett a debreceni Élettani Intézet munkatársa volt egészen 1932-ig, magántanári képesítésének megszerzéséig. Docentúráját az „Anyagcsere életvegytana” tárgykörben szerezte. 1922-től évente megfordult külföldön: így Gustav Embdennél Frankfurtban (izombiokémia), Max Bergmannál Drezdában (organikus kémia), illetve olasz egyetemeken és a nápolyi Biológiai Intézetben is dolgozott. 1925-1927 között Rockefeller-ösztöndíjjal járt Londonban Charles Robert Haringtonnál (biokémiai és organikus kémia) és Ernest Henry Starlingnál (experimentális operatív élettani módszerek), majd Cambridge-ben dolgozott Sir Frederick Gowland Hopkins professzornál. 1930-1932 között, Verzár professzor bázeli működése alatt helyettese volt az intézet élén. A magántanári fokozat megszerzése után Budapestre hívták, a Kórélettani Intézetbe rendkívüli tanári minőségben. 1935-ben kinevezték az Élettani Intézet tanárának. 1945. március 30-án az Akadémia levelező, majd 1946. december 19-én rendes tagjává választotta. 1946-ban a Klebelsberg idején alapított, élvonalbeli Tihanyi Biológiai Kutató Intézet igazgatója lett. A Vörös Hadsereg árnyékában kibontakozó ún. „baloldali fordulat” jogos gyanakvással töltötte el, és a kommunisták hatalomátvétele után, 1948-ban jobbnak látta Stockholmba, majd Angliába távozni. Innen vándorolt tovább Kanadába, ahol 1954-ben az ottawai Élettani Intézet vezetését látta el. 1949. november 29-én kizárták az Akadémia tagjai közül, és csak 1989. május 9-én rehabilitálták. Elsősorban az anyagcsere élettani kérdéseivel foglalkozott, nemzetközileg is jelentősek táplálkozás-élettani kutatásai. Feleségével, Hortobágyi Margittal együtt a mellékvese működésmódja és a szív alkalmazkodó-képessége tárgykörében végzett kutató munkát.
(Főbb munkái: Élettani gyakorlatok. Debrecen, 1929.; A gyomor mozgásainak mechanizmusa. Bp., 1930.; A szervezet koordináló működései. Bp., 1934.; Élettani gyakorlatok. Bp., 1936.; Orvosi élettan I-II. Bp., 1938-41.; A mellékvese kórélettana. Bp., 1938., Debrecen, 1939.; A táplálkozás-élettan újabb eredményeinek népegészségügyi vonatkozásai. Bp., 1938.; A vitaminok és az idegrendszer. Bp., 1940.; Orvosi élettan. Bp., 1941.; Az edzés élettana. Bp., 1941.; Élelmianyagok élettani értékmérése /Csáky Tihamérral/. Bp., 1942.; Különböző zsírok és olajok táplálkozásélettani értékmérése fehér patkánnyal /Beznák Aladárné Hortobágyi Margittal és hajdú Istvánnal/. Bp., 1943.; A Study of the Mechanical Response of Striated Frog’s Muscle in Relation to the Theory of Impulse Transmission by Acetylcholine /Gáspár-Ráday Zsuzsannával/. Tihany, 1948.)
