„Ez a nap egyszerre jelent ünnepet, visszaemlékezést és előretekintést. A jubileum a tradíciókra épülő, de folyamatosan megújuló szakmai közösség ünnepe” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) megalakulása alkalmából rendezett ünnepségen. A Nagyvárad Téri Elméleti Tömb (NET) Dísztermében tartott rendezvényen a rektor felidézte, hogy bár a gyógyszerészképzés hazánkban több mint 250 éves hagyományokkal rendelkezik, 1955-ben jött létre az első olyan önálló egyetemi fakultás, amely kizárólag a gyógyszerésztudományok művelését és a jövő gyógyszerészeinek felkészítését célozta.
Ezt követően az elmúlt hét évtizedben a kar a hazai egészségügy, a gyógyszerellátás, a gyógyszergyártás és kutatás-fejlesztés egyik fellegvárává vált.
Eredményeit a nemzetközi egyetemi rangsorokban is elismerik, a ShanghaiRanking 2025-ös tudományterületi listáján a gyógyszertudomány területén bekerült a világ top 75 egyeteme közé. Ez a siker – amellett, hogy növeli a Semmelweis Egyetem globális elismertségét – sok új nemzetközi együttműködés, hallgatói és kutatói mobilitás, valamint ipari partnerség előtt nyitja meg az utat” – hangsúlyozta dr. Merkely Béla, hozzátéve, hogy az egyetem vezetése továbbra is elkötelezetten támogatja a kar fejlődését, a hazai és nemzetközi tudományos világban történő előmenetelét.
A rektor az elmúlt évek eredményei között említette a gyógyszerészképzés átfogó tantervi reformját, továbbá a Richter Gedeon tanlaboratórium átadását, a Bakáts téri épület megújítását és a Farmakognózia Intézet beköltözését, valamint a gyógyszertechnológiai és analitikai infrastruktúra folyamatos fejlesztését. „Hamarosan elindulhat a Hőgyes-Schöpf-Mérei Gyógyszerkutatási Centrum fejlesztése, ami a kar teljesítményéhez méltó környezetet teremt majd az itt dolgozóknak és tanulóknak” – jelentette be a rektor. Egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kar sikereihez, nemzetközi elismertségéhez: az oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, munkatársaknak, mentoroknak és tanítványoknak, valamint mindazon szakmai és ipari partnereknek, akik ma is támogatják a GYTK fejlődését.
Dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a Semmelweis Egyetem professzora ünnepi köszöntőjében felidézte egykori egyetemi élményeit, mentorait, a pályája szempontjából meghatározó egyetemi kórházi gyógyszertári pozícióját. Köszönetet mondott egykori mentorainak, oktatóinak a kapott tudásért és szemléletért. Kiemelte azt is, mekkora utat járt be az egyetemi gyógyszertár 2001 óta – amikor is kezdő gyógyszerészként állást kapott ott –, hogy az akkori 8 munkatárshoz képest napjainkra Magyarország legkomplexebb, legkiterjedtebb, és egyúttal lakossági ellátást is nyújtó gyógyszertárává vált 9 telephellyel és 65 gyógyszerésszel. Hangsúlyozta azt is, mennyire fontosnak tartja egyetemi oktatóként is az elmúlt években megvalósult kurrikulumreformot, illetve elmondta, hogy a kar jövőbeni fejlődése szempontjából meghatározónak látja a Hőgyes-Schöpf-Mérei Tömb infrastrukturális megújítását.
„Meggyőződésem, hogy ez az intézmény a világ és Európa egyik legkiválóbb gyógyszerészképzési központja. Az itt végzett szakemberek a hazai és külföldi felsőoktatásban, az egészségügyi ellátásban, gyógyszerellátásban, gyógyszertárakban és az iparban is nagyon magas minőségű és világszínvonalú munkát végeznek” – jelentette ki dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának (ÁOK) egykori hallgatója. Szavai szerint az ipari együttműködés jelentette előnyök mellett az is fontos a Richter számára, hogy a Semmelweis Egyetemen végzett gyógyszerészek a cégen belül számos helyen végeznek nélkülözhetetlen munkát, a beosztott kutatótól a menedzsment legmagasabb szintjeiig bezárólag.
Dr. Gál Zsolt, a marosvásárhelyi Gerge Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti Tudomány és Technológiai Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánhelyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara modell és példakép volt az elmúlt évtizedekben a számukra. Kiemelte azt is, hogy a két kar oktatói közötti szoros emberi és szakmai kapcsolatoknak milyen jelentős szerepe volt a rendszerváltást követően a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés szakmai, tudományszervezési téren való felzárkózásában. Megemlítette azt is, hogy jelenleg a Semmelweis Egyetem fogadja a legtöbb marosvásárhelyi gyógyszerészhallgatót a különböző mobilitási ösztöndíj programok keretein belül.
„Hetven év egy ember, vagy egyetemi professzor életében rendkívül nagy idő, egy egyetemi kar, de különösen a Semmelweis Gyógyszerésztudományi Kara azonban ennyi idősen szinte fiatalnak mondható, ami az eredményeit, a munkásságát és a vitalitását illeti” – jelentette ki dr. Szakonyi Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. Kiemelte azt is, hogy a kar alapvető és meghatározó szerepet játszik a hazai gyógyszerészképzés fejlesztésében, kiváló baráti együttműködésben dolgozik a másik három gyógyszerésztudományi karral a magyarországi gyógyszerészet fejlesztéséért, jövőjéért.
„A jubileum alkalmat ad arra, hogy a múltra visszatekintve főt hajtsunk kiváló elődeink előtt, és arra is, hogy a jövő várakozásai felé tekintsünk. Utóbbi a Hőgyes-kampusz infrastrukturális fejlesztését tekintve kifejezetten reményteli: már az első ütemben mintegy 2500 négyzetméternyi új laborépülettel gazdagodik majd a kar, a második ütemben pedig a gyógyszertár számára egy új gyógyszergyártó egység, valamint új előadóterem létesül” – mondta köszöntőjében dr. Antal István, a GYTK dékánja. Előadásában áttekintette a hazai gyógyszerészképzés fejlődésének legfontosabb mérföldköveit – ideértve a kar alapító dékánja, dr. Mozsonyi Sándor fémjelezte 1940-es reformot, majd az 1988-ban indult ötéves képzést, valamint az angol nyelvű stúdiumot is. Hangsúlyozta, hogy a tudás, a készségek, a hozzáállás és hivatástudat átadása mellett a munkaerőpiaci igényeknek is meg kell felelni. „A végzett hallgatók mintegy 75 százaléka közforgalmú gyógyszerellátásban, 8 százaléka klinikai területen, 10 százaléka pedig gyógyszeriparban, gyógyszerfelügyeletnél, illetve kutatóhelyeken helyezkedik el. Az elmúlt években sikerült növelni a hallgatói létszámot – az angol nyelvű képzésen pedig ugrásszerű volt a növekedés –, valamint a tudományos diákköri tevékenységet végzőkét is” – mondta a dékán.
A kar eredményei között említette a hallgatói előmenetelt támogató mentorrendszert, valamint azt, hogy a kurrikulumreform során nemcsak a tudomány fejlődése nyomán létrejövő, de az elhelyezkedést támogató új tárgyakat is bevezettek, illetve, hogy jelentősen sikerült csökkenteni a lemorzsolódást is.
„A szakképzés lehetőséget nyit a végzett hallgatóknak a gyógyszerellátás, a kórházi klinika vagy az ipari szakgyógyszerészet terén való specializációra, de az is örvendetes, ha minél többen választják a doktorképzést és szereznek tudományos fokozatot is” – mondta dr. Antal István. Megemlítette, hogy az oktatók képzését ugyancsak fontosnak tartják – a karon dolgozó 286 munkatárs több mint fele egyébként a gyógyszerellátásban dolgozik –, a kar intézetei közötti együttműködés pedig nemcsak az oktatás színvonalának javulásában érhető tetten, hanem a publikációs tevékenység erősödésében is.
„Egy egyetemi gyógyszertár alapítása már az 1800-as évek elején felmerült, azonban csak 1907-ben jött létre. Jelenleg Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetként végzi a teljes egyetem gyógyszerellátását a Gyógyszerésztudományi Kar és a Klinikai Központ irányítása alatt, mintegy 65 gyógyszerész, asszisztensek, szakasszisztensek közreműködésével 9 telephelyen” – ismertette dr. Sebők Szilvia, vezető főgyógyszerész. Az egyetemi gyógyszertár alap- és szakfeladatai ismertetése mellett kitért arra is, mekkora feladatot jelent az elmúlt 5 évben 4 intézménnyel bővült egyetemi gyógyszerbeszerzés biztosítása, a kapcsolódó közbeszerzésekben való közreműködés. Szavai szerint 2006-2025 között duplájára nőtt a gyógyszer- és kötszerrendelő helyek száma, az egyetemi gyógyszertárnak leadott igények pedig triplázódtak, évi 60 ezer beérkezett rendelést teljesítettek a klinikák felé.
Napjainkra évi 5 ezer adag magisztrális gyógyszert állít elő az egyetemi gyógyszertár, ami több mint 500 féle gyógyszert jelent, ideértve az egyedi magisztrális készítményeket, végsterilizált infúziókat, parenterális tápláláshoz szükséges összetételeket is. Kiemelte azt is, hogy az infúziós laborban mintegy 60 féle terméket tudnak előállítani, ebből 15 hiánypótló készítmény, amely különféle okok miatt gyári formában jelenleg nem elérhető. Úgy látja, hogy komoly lehetőségeket tartogat még a továbblépésre a klinikai gyógyszerészi jelenlét megerősítése, a gyógyszerészi anamnézisfelvétel, valamint a nagy kockázatú betegek gondozásának kiterjesztése, az interdiszcipliniáris együttműködések fejlesztése és a betegre szabott gyógyszerosztás bővítése is a Semmelweis Egyetemen.
Dr. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége elnöke előadásában áttekintést adott a mintegy 1300 milliárd forintos összkibocsátású hazai gyógyszeripar működéséről, nemzetgazdasági jelentőségéről, eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az ágazat versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy 10 százalékra növeljék a szakképzett gyógyszerészek arányát az iparban a jelenlegi 5 százalékról.
„A jövő gyógyszerésze a biztonságos gyógyszerellátás kulcsa, mivel a komplex terápiák, a digitalizáció terjedésével, és a globalizált ellátási láncok miatt a különféle gyógyszerhiányok megjelenésével egyre inkább felértékelődik a gyógyszerészek szerepe a gyógyszerellátásban, az egészségügyi ellátásban” – hangsúlyozta előadásában dr. El-Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész. Szavai szerint az egyetem feladata, hogy korszerű tudást adjon kiegészítve az ipari, közforgalmú vagy hatósági pályára való felkészítéssel, kialakítsa azt a belső mércét, amellyel a gyógyszerész megfelelő döntéseket hozhat, reagálhat a változó világ kihívásaira, míg a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) olyan keretet ad, amelyben ezt a tudást és felelősséget a betegek javára tudja érvényesíteni.
Dr. Somogyi Orsolya, a Magyar Gyógyszerész Kamara Szakmai Állandó Bizottsága elnöke a közvetlen lakossági gyógyszerellátást támogató oktatásfejlesztési lehetőségekről tartott előadást.
A jubileumi ünnepség ezt követően a GYTK intézeteiben zajló kutatási és innovációs tevékenységet bemutató előadásokkal folytatódott. Az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetben zajló kutatásokról dr. Zelkó Romána intézetigazgató adott áttekintést, míg a Farmakognóziai Intézet tudományos érdeklődésének főbb pontjait dr. Boldizsár Imre intézetigazgató-helyettes ismertette. Dr. Tábi Tamás intézetigazgató a Gyógyszerhatástani Intézetben zajló munkáról, míg dr. Antal István dékán a Gyógyszerészeti Intézet tevékenységéről tartott előadást. A Gyógyszerészi Kémiai Intézet vezetője, dr. Balogh György Tibor bemutatta az intézet eredményeit és új kutatási témáit, majd a résztvevők dr. Mándity István, a Szerves Vegytani Intézet igazgatója előadásából értesülhettek az intézetben zajló élenjáró tudományos munkáról.
Galéria
A kar életéről, a hallgatói tapasztalatokról Nagy Imre Richárd, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke, valamint Pálfi Fanni Klaudia, a HÖK GYTK kari vezetője osztotta meg benyomásait a hallgatósággal. A jubileumi emlékülésen levetítettek egy, a kar intézetei által létrehozott, archív felvételekből összeállított kisfilmet a GYTK történelméről, fejlődésének mérföldköveiről, jeles oktatóiról, kutatóiról. Az ünnepséget a Medikus Zenekar előadása színesítette. A jubileumi emlékülést követően a résztvevők ellátogattak a kar Hőgyes Endre utcai és Bakáts téri épületeibe is.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
