„Most, amikor egy világjárvány veszélyezteti a föld országainak társadalmát, gazdasági folyamatait és melynek hatására mindenki az oltással, a lehetséges terápiákkal, kezelési módokkal kapcsolatos klinikai és tudományos eredményeket várja, különösen fontos, hogy figyelmet szenteljünk a jövő kutatóira, a tudomány legfiatalabb képviselőire” – mutatott rá dr. Merkely Béla rektor a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia megnyitóján. Emlékeztetett rá, hogy több mint hatvanöt évvel ezelőtt, az 1952/53-as tanévben indult útjára az egyetemen a tudományos diákköri program, azóta minden TDK-konferencia egy újabb lehetőség a legfiatalabb Semmelweis Polgárok számára, hogy megmutassák a kutatás iránti elkötelezettségüket. A TDK fejleszti a képességeket, a kitartást, megtanít a kudarc tűrésére és a siker elviselésére – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az orvostudomány és az egészség megőrzésével kapcsolatos iparágak rendkívül gyorsan fejlődnek napjainkban, és ennek a dinamikusan változó világnak a természetét nem lehet máshogy megtapasztalni, csak ha mi magunk is belekóstolunk, látjuk a nehézségeket és örömöket. A rektor kitért a COVID-19 járványhelyzetre is. „Azt tűztük ki célul, hogy az oktató, kutató és betegellátó tevékenységüket a járvány ellenére folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítani fogjuk” – jelentette ki. Ehhez arra van szükség, hogy az egyetem minden polgára betartsa a biztonságos működést szolgáló szabályokat és utasításokat – hívta fel a figyelmet.
Dr. Szijártó Attila, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke köszöntőjében kiemelte: a bejelentett előadások száma idén meghaladta a 380-at. Mint hangsúlyozta, a TDK konferencia remek erőpróba, megmérettetési lehetőség és segíti a kapcsolatteremtést is. A határon túli képzéseket is számítva összesen 61 tudományos diákköri műhelyben 13 ezer regisztrált hallgató kutat, közülük 1000 fő kötődik a Semmelweis Egyetemhez, amire méltán lehetünk büszkék – érzékeltette. Kitért arra, hogy a TDK célja a kezdő lépések megadása a kutatóvá váláshoz. A kutatás alapvető lépéseinek megismerése nélkülözhetetlen ahhoz a szintetizáló tudáshoz, kritikus értelmezéshez, melyre a későbbiekben választott hivatásukban szükségük lesz a hallgatóknak – tette egyértelművé. Szólt arról is, hogy folytatni szeretnék a tavaly indított, kötetlenebb hangvételű Kiválóságok estje rendezvényt, amelyen kiváló TDK-hallgatók és nevelők mesélnek tapasztalataikról, valamint fontos cél a nemzetközi hallgatók aktivizálása és bevonása a TDK-ba minél nagyobb mértékben. Szeptembertől szintén folytatódik a TDK módszertani alapjait bemutató 2 kredites kurzus, amely magyarul és angolul is elérhető.
Utalt arra, hogy az idei TDK-konferencia az alapítás 250. évének tiszteletére rendezett jubileum év egyik nagy volumenű rendezvénye lett volna, ám a járvány miatt el kellett halasztani a rendezvényt. A mostani programot a megfelelő biztonsági szabályok és óvintézkedések betartásával rendezték meg, részben online formában, a Zoom programot is használva.
Az ünnepélyes megnyitón köszöntötték a TDT leköszönő tagjait, átadták a Semmelweis Egyetem Kiváló Tudományos Diákköri Nevelője, valamint Kiváló Diákköröse kitüntetéseket, a 2019-ben elsőszerzős publikáció megjelenéséért járó elismerést. A díjazottak listája ide kattintva tekinthető meg. A Richter Gedeon Nyrt. az idei évben is a Semmelweis Egyetem TDK Kiemelt Támogatója oklevelet kapott.
Galéria
Az ünnepélyes megnyitó keretében dr. Merkely Béla rektor és dr. Tímár József egyetemi tanár átadták a rektori pályamunka nyerteseinek járó díjakat (pdf).
A megnyitón négy felkért előadó tartott előadást. Dr. Székely Andrea, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika docense – aki Kiváló Tudományos Diákköri Nevelője kitüntetést vehetett át a megnyitón – „Tanítványok mesterfokon” című előadásában bemutatta saját, 1985-ben díjnyertes TDK-kutatását, továbbá későbbi kutatói pályájának főbb állomásait és tudományos diákköri hallgatóinak a munkáit. Dr. Székely Andrea eddig 35 hallgató TDK-kutatását támogatta, közülük hárman a 2020-as megmérettetésen is előadtak. Az egyetemi docens kiemelte annak fontosságát, hogy a kutatási eredmények, hogyan használhatók fel a gyakorlati orvoslásban. „A tietek a jövő!” – mondta zárszóként a fiatal kutatóknak.
Dr. David Brough, a Manchesteri Egyetem immunológia és idegtudomány professzora online tartott előadásának témája az egyes krónikus betegségek során végbemenő alapvető gyulladásos folyamatokat érintette. Elmondta, hogy ezen folyamatokban milyen szerepet játszik az ún. NLRP3 inflammoszóma, egy olyan fehérjekomplexum, aminek kulcsszerepe van a gyulladásos reakció aktiválásában. Bemutatta, hogy kutatócsoportja miként próbálja megérteni a gyulladásokhoz hozzájáruló molekuláris- és sejtmechanizmusokat. Kitért arra is, hogy ez a fehérje gyógyszercélpontként miként csökkentheti bizonyos, főleg időskori krónikus betegségek súlyosságát.
Dr. Szigeti Gyula Péter, az Innovációs Központ igazgatója a “Merre tart a tudomány?” című előadásában bemutatta, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs terület miként változott az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, majd kitért arra, hogy a mai kor milyen elvárást támaszt a kutatók felé. Mivel a kutatás önálló szakmává vált, napjainkban ipari mennyiségű publikáció jelenik meg, és a kutatások egy része elszakadt a társadalmi-gazdasági valóságtól – vélekedett. Az értékmérő nem a közösségi haszon, hanem a tudománymetria lett – tette hozzá. Kiemelte azt a problémát, hogy a tudomány ma sok esetben érthetetlenné vált a hétköznapi emberek számára, vagyis nem megfelelő az eredmények kommunikációja. A jelen feladata, hogy megoldja ezeket a nehézségeket, ehhez a kutatóknak menedzsment és kommunikációs kompetenciákra is szükségük van – hangsúlyozta. Mint rámutatott, olyan kutatás-fejlesztési tevékenységet kell végezni, amely azontúl, hogy új eredményt hoz, társadalmi és gazdasági haszonnal is rendelkezik. Az ifjú tudósokhoz szólva dr. Szigeti Gyula Péter kiemelte, rajtuk múlik a jövő, kellően nyitott szemlélettel, napjaink gazdasági-társadalmi problémáira nyitottan egy olyan kutatói réteg épülhet ki, amely megfelelő választ talál a meglévő kérdésekre.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a “Kutatás és innováció a Semmelweis Egyetemen – a jövőd itthon” című előadásában arról beszélt, hogyan tudjuk a kutatást társadalmi-gazdasági haszonná alakítani. Hangsúlyozta: szeretné meggyőzni a fiatal kutatókat, hogy a Semmelweis Egyetem egy jó hely ahhoz, hogy hasznos kutatást lehessen végezni, és ezért az egyetem mindent meg is tesz. Mint emlékeztetett, a rektori vezetés célkitűzése, hogy az egyetem a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljön, Európában pedig szakterületén az első öt közt legyen. Ennek eléréséhez az innovációt kiemelt célként jelölte meg az egyetem, stratégiai fejlesztési iránnyá vált a kutatás-fejlesztés támogatása. A hazai innovációk területén az intézmény vezető szerepét bizonyítja az is, hogy a tervezett 9 Science Park egyike itt fog megvalósulni. További célként említette, hogy 100 spinoff vállalkozás megalapításával és működtetésével gazdasági holdudvar segítse a létrehozott egyetemi innovációk piacra juttatását. A szellemi tulajdon védelme nagyon fontos a kutatás és innováció teljes folyamatában, és ehhez az Innovációs Központ minden segítséget megad – mutatott rá. A rektorhelyettes úgy vélte, a kutatási-innovációs karrier alapja a TDK. Mivel a diákévek alatt kell megtanulni, hogyan lehet innovatívan kutatni, az egyetemi innovációs kurzusokat, illetve a PhD-programban való részvételt ajánlja a tudományos pályára készülőknek.
A díjazott TDK-hallgatók névsora ide kattintva elérhető.
Dobozi Pálma, Deme Tamás, Vas Dóra
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
