A Semmelweis Egyetem modellváltása után és az Egészségügyi Szolgálati jogviszony törvény bevezetésével 2021-ben az egyetem összes munkavállalója kikerült a közalkalmazotti jogviszonyból.
A modellváltás előtt, 1995-től az Egyetemen Közalkalmazotti Tanács (KAT) működött a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján. Ennek működési kereteit kisebb eltérésekkel a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályozta.
A modellváltás előkészítésekor, az érdekképviseletek jelezték az Egyetem vezetésének, hogy az Mt. alatt üzemi tanács választásra van lehetőség, de ez a törvényi elnevezés idegenül hat(na) az egyetemi közegben. Ezért kérték az Egyetem vezetését, hogy Alkalmazotti Tanács elnevezést használjuk.
A 2021. decemberében megtartott Alkalmazotti Tanács választáson húsz fő indult. A jelöltek közül mindenki elérte a tagsághoz szükséges harminc százalék, vagy a póttagsághoz szükséges húsz százalék szavazati arányt. Ezért 2022. januárban megkezdte működését a Semmelweis Egyetem tizenhárom fős Alkalmazotti Tanácsa, hét póttaggal.
A Tanács havonta ülésezik, amikor is megvitatják az Egyetemet érintő aktuális változásokat, felmerülő problémákat és a munkavállalók részéről beérkező panaszokat, észrevételeket. A Tanács ügyrendje itt elérhető.
Mi az Alkalmazotti Tanács? Miben segíthet nekem?
Az Alkalmazotti Tanács (AT) az Mt. üzemi tanácsokra vonatkozó előírásai alapján létrejött munkavállalói érdekképviseleti szerv, amelynek jogköre különbözik a szakszervezetektől.
Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése és ezzel összefüggésben a munkavállalói érdekképviselet.
Négy olyan fő jog van, amelyet a jogszabály külön kiemel:
- a tájékoztatáshoz való jog,
- az együttdöntési jog,
- a véleményezéshez való jog, a
- az üzemi megállapodás kötésének lehetősége.
Ezen jogokat az AT úgy tudja gyakorolni az Egyetemen, hogy elnöke és alelnöke tagja a Szenátusnak. Az állandó bizottságokba és a Kari tanácsokba is delegál tagokat, valamint rendszeresen konzultál az egyetem vezetőivel.
A jogszabály alapján a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról. A jóléti jelleget a pénzeszköz célja alapján lehet megállapítani, ilyen jóléti célú pénzeszköz a munkáltatói segélyezési alap (pl. Szociális Krízisalap). Valamint az AT szabályzata alapján az egyetem vezetésével közösen dönt a munkavállalói pihenését szolgáló ingatlanok (pl. üdülők) kérdésében is.
Az AT munkájában történő eligazodást segíti jelen honlap, de bármilyen észrevétel és probléma esetén a megadott elérhetőségeken és kommunikációs csatornákon tudják elérni a Tanácsot.