A mesterséges intelligencia (MI) vastagbélrákszűrésben, tüdőrákszűrésben és mammográfiás vizsgálatokban való lehetséges használatáról is szó esett a Semmelweis Egyetem, mint a mesterséges intelligencia motorja a népegészségügyben című szakmai találkozón, amely az Egészségügyi Közszolgálati Kar szervezésében jött létre az egyetem szenátusi termében. A társintézmények részvételével zajlott rendezvényen elhangzott az is: az egyetem Tématerületi Kiválósági Programban megvalósuló 11 transzlációs alprojektjében mind jelen van a mesterséges intelligencia, mint eszköz.

Egy orvos- és egészségtudományi egyetem nem tűzhet ki kisebb célt annál, mint hogy az innováció területén maradandót alkosson, és ez fontos része legyen a mindennapi tevékenységének – hangsúlyozta Dr. Merkely Béla rektor a Semmelweis Egyetem, mint a mesterséges intelligencia motorja a népegészségügyben című szakmai találkozón. Az egyetemi innováció – amelyet az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park is támogat majd –  nemcsak a nemzetközi rangsorokban való előrejutást segíti, hanem fontos forrást jelenthet a klinikumban nap mint nap felmerülő kérdések megoldásához is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által idén meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében a Semmelweis Egyetem „A Mesterséges Intelligencia és az öntanuló rendszerek alkalmazása az egészségtudományi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységekben” címen benyújtott pályázata több mint 1,7 milliárd forint összegű támogatásban részesült. A 11 transzlációs alprojekt keretében a mesterséges intelligencia eszközeivel közelítünk a felvetett kérdések megoldásához – mutatott rá a rektor.

Dr. Szócska Miklós, a szakmai találkozót szervező Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánja hangsúlyozta: a program célja, hogy közelebb vigyék egymáshoz a mesterséges intelligenciával foglalkozókat, valamint stratégiai keretek közé tereljék az egyetemen ezzel kapcsolatban folyó munkát. Használd az adatot, mert életet menthetsz – osztotta meg hitvallását, utalva arra, hogy mekkora szükség van nagy mennyiségű egészségügyi adatra a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. A Tématerületi Kiválósági Program egy kiváló lehetőség, amelynek segítségével megerősítheti az egyetem az egészségiparhoz kapcsolódó, a mesterséges intelligencia fejlesztésén alapuló kutatás-fejlesztési tevékenységet.

Dr. Csabai István, az EKK-val évek óta együttműködő Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének egyetemi tanára a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekről beszélt, kitérve az egészségügyi felhasználásra is. Mint elmondta, a számítástechnikában a 2010-es évek közepén történt meg az az áttörés, amely lehetővé tette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mostani fejlesztéseket. A gépet hasonlóan kell „tanítani”, mint egy kisgyereket, példákat kell mutatni számára, amelyekhez címkéket ragasztunk, csak éppen sokkal több, tízezres nagyságrendű példára (képre) van szüksége, éppen ezért kell nagy adathalmazt gyűjteni – magyarázta. A tanulást a lineáris algebrarendszer végzi el, amely ezt követően szét tudja választani például a rákos képet az egészségestől. Dr. Csabai István úgy vélte, a mesterséges intelligenciát az egészségügyben példaértékű módon lehet használni az innovációhoz, fontos ugyanakkor, hogy multidiszciplináris együttműködésre van szükség.

Galéria

6kép

Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) szakmai vezetője Magyarország egészségügyi mesterséges intelligencia stratégiájáról beszélt, nemzetközi kitekintést is adva. Emlékeztetett arra, hogy a Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett, széles összefogással, 225 résztvevővel létrejött koalíciónak a Semmelweis Egyetem is tagja. Dr. Benczúr András, a MIK adatipar és adatvagyon munkacsoportvezetője „MI vagyunk” adatipar és adatvagyon címmel tartott előadást.

Dr. Gyöngyösi Benedek, a II. Sz. Patológiai Intézet rezidense a mesterséges intelligencia egyik lehetséges felhasználási területét mutatta be a patológiai vastagbélrákszűrésben. Elmondta, a cél egy patológusok munkáját segítő támogató szoftver létrehozása az ELTE-vel együttműködésben, ami kiszűri a negatív eseteket, a pozitív esetekben pedig megjelöli azt, hogy hol van diszplasztikus vagy invazív daganat. Eddig közel 2000 metszetet szkenneltek és digitalizáltak, és ezeken történik a gép „betanítása”.  

Pataki Bálint az ELTE doktorandusza a konvolúciós neurális hálózatok alkalmazásáról beszélt az orvosi képi diagnosztikában; kitért az emlőrák-mammográfia projektre, valamint a vastagbélrák szűrésről is szólt.  

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi koordinációért felelős kancellárhelyettese a tüdőszűrés mesterséges intelligenciával való támogatásáról beszélt, és az elmúlt két év munkájáról számolt be.

A mesterséges intelligenciának óriási szerepe lehet az egészségügyi diagnosztikában, elsősorban a mammográfiában és a vastagbélrák-szűrésben – emelte ki Dr. Lengyel Györgyi, az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa, hozzátéve, hogy a 2020-ban induló mesterségesintelligencia-akcióterv kiemelt területként kezeli az egészségügyet. A miniszteri biztos szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, sokkal inkább segíti az egészségügyben az emberi munkavégzést. Az a cél, hogy az automatizált diagnosztika kiszűrje az egészséges mintákat és a szakembereknek már csak a normálistól eltérő esteket kelljen vizsgálniuk. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy különös figyelmet igényel az egészségügyi adatok kezelése.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.