A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika is részt vesz az Eat2beNICE című projektben, melynek során 18 európai betegellátó intézmény vizsgálja, hogyan befolyásolja a táplálkozás és az életmód a mentális állapotot. A kutatás része annak a konzorciumi H2020 kutatásnak, ami a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) és annak eredetét vizsgálja az Európai Unió támogatásával.

Nemrégiben frissítették a felnőttkori ADHD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos európai irányelveket, ami jól mutatja, hogy a betegség egyre nagyobb figyelmet kap nemzetközi szinten is – mutatott rá Dr. Bitter István, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára. Az Európai Unió támogatásával, a Horizont 2020 (H2020) keretében több projekt is indul párhuzamosan, amelyek a betegség kialakulásának okait, illetve kezelési lehetőségeit vizsgálják, de nem csak az ADHD-ra irányulnak, hanem olyan jellemző tulajdonságokat is igyekeznek feltérképezni, mint például az impulzivitás, ami más mentális betegségeknek is kísérő tünete.

(A betegséget és annak jobb megismerésére irányuló programot ismertető videót ide kattintva is meg lehet tekinteni.)

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján 2019-től olyan, jelenleg is forgalomban lévő táplálékkiegészítők hatásait kutatják majd az Eat2beNICE című projekt keretében, amelyek feltételezhetően hatással vannak a mentális állapotra is – számolt be Dr. Bitter István. Az újabb kutatási eredmények alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a táplálkozás, illetve a bélflóra befolyásolják az agyműködést, ami a mentális betegségek kezelésében jelentős változásokat hozhat a már meglévő gyógyszeres terápia, illetve életmódbeli javallatok mellett – tette hozzá.

Az ADHD-t idegfejlődési zavar okozza, ami gyermekkorban kezdődik, de sok esetben felnőttkorban is megmarad. A felnőttkori ADHD csak a 2000-es évek elején vált elfogadottá Európában, korábban az egyetemi tananyagnak sem volt része, és nem is diagnosztizáltak ilyen betegeket, holott a mostani adatok szerint az emberek mintegy 3-5 százalékát érinti, ami Magyarország esetében például 3-500 ezer esetet jelent – ismertette az előzményeket Dr. Bitter István. A klinikán, illetve a klinika munkatársainak részvételével több kutatás is elkezdődött akkoriban, illetve zajlik azóta is. A főbb irányok közt említhető a genetikai háttér kutatása Dr. Réthelyi János vezetésével, valamint az agyműködés feltérképezése képalkotó eljárásokkal Dr. Czobor Pál irányításával. Utóbbi során kiderült, hogy a cingulum környékén speciális károsodás figyelhető meg az ADHD-s betegeknél – mondta Dr. Bitter István. A betegség átfogó klinikai képét is kutatják, vagyis, hogy pontosan milyen tényezők járulnak hozzá a kialakulásához, és milyen terápiák állnak rendelkezésre. Mindezek mellett 2006-ban elindult a klinikán a Felnőttkori ADHD ambulancia, ami az ország legnagyobb szakellátó helye, de közép-kelet-európai viszonylatban is egyedülálló.

Keresztes Eszter
Fotó (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.