Kétfotonos gerjesztéssel is kombinálható STED szuperrezolúciós mikroszkópot adtak át a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben. A kialakított laboratórium szakmai, szellemi műhelyként működik, a kutatások során a hazai és nemzetközi viszonylatban is fókuszban lévő betegségek kutatása is szerepet kap.

A Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program (VEKOP 2.3.3-15-2016-00004) Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás című pályázatból finanszírozott, széles körű szakmai együttműködéssel zajló projekt az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika vezetésével, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben valósul meg.

Az ünnepélyes eszközátadón Dr. Ferdinandy Péter tudományos rektorhelyettes gratulált a sikeres pályázathoz, és kiemelte: fontos, hogy a műszer hozzáférhetősége egyetemen belül és kívül is széles körű legyen. Ehhez nyílt core facilitású rendszer kiépítése szükséges, melyet rektorhelyettesként is kiemelt stratégiai fontosságú célnak tart.

Galéria

5kép

Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója konzorciumvezetőként elmondta, a pályázat előzménye egy két-foton mikroszkóp beszerzése volt. A VEKOP-kiírásra öt egyetemi intézet adta be közös jelentkezését: a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika és az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika. Ez is mutatja, hogy a klinikum és az elméleti intézetek szoros együttműködésben tudnak tudományos tevékenységet végezni – mutatott rá Dr. Szabó Attila.

A széleskörű szakmai együttműködésre épülő projektben a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biokémiai Tanszéke is részt vesz.

A STED szuperrezolúciós mikroszkóp és a két-foton mikroszkóp egymást kiegészítve működik a laborban, ami valódi innovációnak tekinthető – ismertette Dr. Kellermayer Miklós igazgató. A szuperrezolúciós mikroszkóp egyik fő előnye, hogy lehetővé teszi a szubdiffrakciós térfogatokban történő, lézerrel indított fotokémiai folyamatok vizsgálatát és felhasználását – tette hozzá. A kétfotonos gerjesztéssel csökkenthető a fényszórás hatása, ezáltal mélyebbre lehet hatolni a biológiai minták (szövetek, szervek) felszíne alá. Dr. Kellermayer Miklós emlékeztetett, hogy a Békésy György Biofizikai Kutatóközpontban mintegy 2,5-3 milliárd forint értékű eszközparkot telepítettek az elmúlt csaknem 10 évben, és ennek egyik fontos állomása a több mint 190 millió forint értékű mikroszkóp elhelyezése az Optikai Mikroszkópia Laboratóriumban.

A pályázók fontos célja volt, hogy kutatások során a hazai és nemzetközi viszonylatban is fókuszban lévő betegségek kutatása is szerepet kapjon. Így a mikroszkópot a többi között a központi idegrendszeri szinaptikus kapcsolatok feltérképezésére, a szív-érrendszeri kutatások hatékonyságának növelésére, valamint a vaszkuláris szövetépítési eljárások optimalizálásában is használni fogják.

A szuperrezolúciós mikroszkópiában a stimulált emissziós kioltást, az úgynevezett STED-eljárást Dr. Stefan W. Hell Nobel-díjas fizikus fedezte fel a mikroszkópos képalkotás évszázados korlátait áttörve. A 2016-os Semmelweis Budapest Award díjazottjának köszönhető a szuperfelbontású nanomikroszkópok egy fajtája, mely minden korábbinál apróbb részleteket tesz láthatóvá a kutatók számára a sejtek, szövetek vizsgálata során.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.