A pajzsmirigy működészavarok minden életkorban megjelenhetnek, és túlnyomórészt a nőket érintik – ismertette Dr. Reismann Péter. A Semmelweis Egyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa elmondta, a pajzsmirigy-túlműködés a népesség körülbelül egy százalékát érinti, és a betegek több mint 70 százaléka nő. A kórkép hátterében autoimmun folyamat vagy fokozott aktivitású göbök is állhatnak. A szerteágazó tünetek között szerepelnek idegrendszeri, szív- és érrendszeri problémák, de akár szemészeti elváltozások is jelentkezhetnek – tette hozzá a belgyógyász, kiemelve, hogy egy vérvétellel igazolható a működészavar, kezelésként pedig többnyire gyógyszert alkalmaznak, előfordul azonban, hogy műtétre vagy izotópkezelésre van szükség a végleges gyógyuláshoz.

A pajzsmirigy által termelt hormonok az egész szervezetre hatnak, befolyásolják az anyagcserét, a szívritmust, a vérnyomást, a gyomor-bél működését, agyunk teljesítményét – közölte Dr. Reismann Péter. Túlműködés esetén szaporábbá válhat a szívverés, szívritmuszavar jelenhet meg, megemelkedik a vérnyomás, felgyorsulhat a bélműködés, mely hasmenéshez vezet, de akár idegesség, koncentrációs zavar, kézremegés, alvászavar is jelentkezhet. Gyakori tünet a jó étvágy melletti testsúlyvesztés, a reflexek élénkebbé válása, a hajhullás, nőknél a menstruációs zavar vagy a meddőség. Első körben érdemes felkeresni a háziorvost. A vérvizsgálat, a TSH-szint, valamint a szabad hormonok mérése lehetővé teszi a túlműködés kimutatását, utána pedig pajzsmirigy ultrahanggal vagy izotópvizsgálattal deríthető ki, mely eltérés okozza a betegséget.

Dr. Reismann Péter a kezelésről szólva elmondta, elsőként a pajzsmirigy hormontermelését csökkentő gyógyszert és a tünetek enyhítésére szolgáló készítményt javasolnak. Amennyiben gyógyszeres terápiával nem gyógyítható meg véglegesen a túlműködés, sor kerülhet sebészi beavatkozásra, tehát a pajzsmirigy nagy részének kimetszésére, illetve izotópkezelésre. Utóbbi során olyan sugárzó jódmolekulát juttatnak a szervezetbe, amely felhalmozódva a pajzsmirigy sejtek roncsolásán keresztül csökkenti a pajzsmirigy hormon elválasztását.

Az endokrinológus-belgyógyász szerint a pajzsmirigy-túlműködés hátterében túlnyomórészt két ok áll. Az egyik a Basedow-Graves kór, amely főként a 20 és 40 év közötti hölgyeket érinti, autoimmun háttere van, és akkor alakul ki, amikor a szervezet egy olyan molekulát kezd termelni, amely fokozott hormontermelésre készteti a pajzsmirigyet. A Basedow-Graves-kór egy szervspecifikus autoimmun betegség, mely gyakrabban társulhat más hasonló betegségekkel, mint lisztérzékenység, 1-es típusú cukorbetegség, a bőr festékhiányával járó vitiligó, illetve a B12-vitaminhiányt okozó gyomornyálkahártya-gyulladás. Az autoimmun betegségre való hajlam ugyan öröklődhet, ám a környezeti tényezők (pl. stressz, jódellátottság) is szerepet játszanak abban, hogy kialakul-e végül a kórkép.

A másik gyakori ok a toxikus adenóma, amelynek megjelenése idősebb korban gyakoribb, itt a pajzsmirigyben kialakult göbök a szervezet igényeitől függetlenül fokozott hormontermelésbe kezdenek. Míg az első esetben a gyógyszeres kezeléssel jó esély van a tartós gyógyulásra, a toxikus adenómánál ezek a kezelések csak átmeneti eredményt hoznak, a gyógyszer elhagyása után visszatérhet a betegség, itt vagy sebészeti megoldásra vagy izotópkezelésre van szükség.  Magyarország közepesen jódszegénynek számít, a jódhiány pedig fokozza a göbök kialakulását, amelyekből később toxikus adenómák alakulhatnak ki.

Treszkai Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.