A másfél milliárd forint összértékű eszközparkkal felszerelt biofizikai kutatóközpont létrehozásának alapkoncepciója, hogy egy tudományos kérdést a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át egészen a betegágyig lehessen eljuttatni. A kedden átadott új központ névadójának az 1961-ben orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott magyar biofizikust, Békésy Györgyöt választották.

A kutatóközpont ünnepélyes átadásán Dr. Kellermayer Miklós intézetigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd a központ jelentőségét hangsúlyozva megjegyezte, a világszínvonalú eszközpark létrejöttével egy álom vált valóra.

Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a Békésy György Biofizikai Kutatóközpontot egyfajta erőműhöz hasonlította, mely tovább növeli az intézet tudományos kapacitását, egyúttal lehetőséget teremt az egyetem falain belüli együttműködésekre. Hozzátette: az új központ mind az elméleti, mind a gyakorlati kutatók számára kiemelkedő értéket képvisel.

Az intézet célja egy világszínvonalú eszközpark létrehozása volt, amely hatékonyan szolgálja az egyetem biofizikai és hozzá kapcsolódó kutatásait, valamint a hazai tudományosságot – mondta köszöntőjében Dr. Szász Károly kancellár. A központ alapkoncepciója egy tudományos kérdést eljuttatni a molekuláris szinttől az állatkísérleteken át egészen a betegágyig – fejtette ki.

Beszédében kitért a kutatóközpont névadójának választott Békésy György életútjára, aki magyar biofizikusként 1961-ben „a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” kapott orvosi-élettani Nobel-díjat – annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. Elmondta: a távközléssel foglalkozó mérnökök Békésyt „az eddig egyetlen Nobel-díjas postamérnökként” tartják számon.

A kancellár elismerését fejezte ki az Általános Orvostudományi Kar és az intézet felé, hiszen az új biofizikai kutatóközpont létrejöttével 2009 és 2018 között belső forrásokból és pályázatokból mintegy 1,5 milliárd forint összértékű eszközzel bővült a laboratórium műszerparkja. A világszínvonalú központ  jelentőségét bizonyítja, hogy az említett időszak alatt több mint 778 millió forint kutatási bevételt termelt az intézet az új eszközökkel – mondta a kancellár. (A kutatóközpontban a többi között ún. lézer pásztázó konfokális mikroszkóp, nanobiotechnológiai és in vivo képalkotó központ, multifoton mikroszkóp, valamint atomi felbontású AFM-készülék is helyet kapott.)

Zárásként Dr. Szász Károly reményét fejezte ki, hogy a biofizikai kutatóközpont névadójához méltó szakembereket szolgáltat majd a világnak, és az itt dolgozó kutatók a jövőben emberi, szakmai, tudományos tevékenységük révén meghozzák hazánknak a legmagasabb tudományos elismertséget, a Nobel-díjat.

Az ünnepélyes szalagátvágást követően a résztvevők a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet 70 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepi szimpóziumon gyűltek össze. A konferencián Dr. Kellermayer Miklós köszöntötte a közönséget, majd elmondta, a jubileumi szimpózium egy nemzetközi eseménysorozat, az Amerikai Biofizikai Társaság által életre hívott Biophysics Week részeként valósult meg. 

Bár orvostanhallgatóként nem mérte fel a jelentőségét, gyakorló orvosként hamar megtanulta, a biofizika tudománya a diagnosztikában és a gyógyítás minden területén maximális alapot szolgáltat a megértéshez – mondta el köszöntőbeszédében Dr. Bánhidy Ferenc. Hozzátette: a halandó orvos szinte csak a betegek kezelésével foglalkozik, de bízik benne, hogy a Semmelweis Egyetem hallgatói alkalmasak lesznek arra, hogy megkeressék a gyökereket, hiszen sokkal könnyebb a gyógyítás, ha a szakemberek behatóan ismerik a biofizikai alapokon működő eszközöket.

Dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja az intézet 70. születésnapja alkalmából kifejtette: bár az általános orvosképzésben sok vita folyik az elmélet és klinikum közötti helyes arányról, szerinte a kettő szinergiájára van szükség. Az orvosképzés nem csak abból áll, hogy bizonyos beavatkozásokat, a medicinát megtanítjuk a hallgatóknak, hanem abból is, hogy természettudományos képzést nyújtunk számukra, és ebben mindig is kulcsszerepe volt a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetnek – mondta el. A dékán személyes véleménye szerint az elmúlt évtizedben elindult világszínvonalú fejlesztések bizonyítják, a Semmelweis Egyetem egyik erőssége az elmélet és a betegellátás szimbiózisa.

Dr. Mátyus László, a Magyar Biofizikai Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy az intézet nélkül a Magyar Biofizikai Társaság nem lehetne Európa második legnagyobb biofizikai társasága. Az intézet az oktatás területén is zászlóshajóként működik, hiszen mindig nagy figyelmet szenteltek a jól követhető, didaktikus,  a későbbi orvosképzést megalapozó tananyag átadására – emelte ki.

A jubileumi szimpózium keretében Dr. Kellermayer Miklós, Dr. Bíró László Péter (MTA EK MFA), Dr. Matkó János (ELTE Immunológia) és Dr. Ralf Bergmann (Helmholtz-Zentrum Dresden) tartottak előadást, a prezentációk egyfajta keresztmetszetét képezték a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet munkásságának.

Haszon Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

Galéria

14kép

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.