Dr. Kiss András: A patológia a modern diagnosztika és a jövő orvostudományának mozgatórugója

Az intézet nemzetközi kapcsolatainak erősítése, a hallgatói elégedettség növelése, valamint az Üllői úti épület rekonstrukciója és akadálymentesítése is szerepel a II. Sz. Patológiai Intézet új igazgatója, Dr. Kiss András egyetemi tanár legfontosabb célkitűzései között.

Dr. Kiss András patológus 1992-ben végzett a Semmelweis Egyetemen, az MTA doktora, kutatási területe a májrák molekuláris patológiája. Egyetemi évei alatt részt vett Heidelbergben a „Nyári Egyetemen”, majd csaknem egy évet töltött ösztöndíjasként a freiburgi Albert Ludwigs Egyetemen, ezt követően 1994-1997 között Fogarty-ösztöndíjas volt a National Institutes of Health-ben (NIH), 1999-2006 között Bolyai-ösztöndíjas. 2001-ben került a II. Sz. Patológiai Intézetbe, ahol adjunktusi, docensi, majd egyetemi tanári kinevezést kapott, évekig igazgatóhelyettesként tevékenykedett, és 2017 nyara óta tanszékvezetői pozíciót vehetett át a leköszönő Dr. Tímár Józseftől.

Dr. Kiss András kiemelte, hogy a II. Sz. Patológiai Intézet több tevékenységben is országos centrumként működik, ilyen például a vesediagnosztika, a molekuláris patológia, az emlő-, máj- és transzplantációs diagnosztika, továbbá a gasztroenterológia, valamint a gyermekpatológia területén is szakértői tevékenységet végeznek.  

Az új igazgató szeretné intenzívebben bevonni a fiatal kollégákat az oktatásba és a kutatásba is, a klinikusokkal szintén bővítené a kollaborációt, a betegellátás fejlesztése mellett a kutatásfejlesztési projektek körét is bővíteni kívánja. Az egyetem két patológia intézete közt számos területen kínálkozik együttműködés, nemcsak az oktatásban, kutatásban, hanem az egyetem pozíciójának megerősítésében a budapesti, illetve országos betegellátásban – emelte ki Dr. Kiss András. A közeljövőben az intézet szeretné bővíteni külső intézményeknek végzett szolgáltatásainak körét, mind citológiai, szövettani, mind pedig a molekuláris patológiai diagnosztika tekintetében, amihez szükséges átgondolni ezen tevékenységek ellentételezését és a kapcsolódó szerződéseket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) rendszerén keresztül – mondta az igazgató. Centrumfunkcióját továbbá is szeretné megőrizni az intézet – tette hozzá kiemelve, hogy a patológiára általánosságban jellemző a központosítás, mivel olyan műszaki- és tudásigény kapcsolódik hozzá, amit elszórtan nem lehet magas színvonalon megvalósítani.

Az intézetvezető leszögezte, hogy az egyetem hármas feladatának – oktatás, betegellátás, kutatás – magas szinten eleget tevő intézményt vehetett át elődjétől, Dr. Tímár Józseftől. Új vezetőként egyik legfontosabb célkitűzése az Üllői úti épület rekonstrukciója, az infrastruktúra modernizációja, aminek első lépése egy lift üzembe helyezése lenne a már évek óta meglevő kiviteli tervek szerint, ami – az egyetemhez tartozó épületek közt utolsóként – akadálymentessé tenné az intézetet – számolt be.

Dr. Kiss András elmondta, a hallgatói létszám folyamatosan növekszik, jelenleg a 200 magyar mellett 150 német és 100 angol nyelvű hallgató tanul az intézetben, amely mintegy 15 éve stabil oktatói gárdával rendelkeznek. A Magyarországon (és a környező országokban) hagyományosan magas színvonalú patológiaképzést többek között úgy szeretnék fejleszteni, hogy az a hallgatók és a kor által támasztott igényeknek is megfeleljen a szakmai szempontok figyelembe vétele mellett. Mindez például digitális tananyag létrehozását, az előadások és gyakorlatok szorosabb integrációját, a vizsgakövetelmények átláthatóbbá tételét, valamint a Hallgatói Önkormányzattal való intenzívebb együttműködést jelentené az új igazgató elképzelése szerint. A patológiaoktatás célja egyébként főleg a klinikopatológiai szemlélet átadása, ami a klinikus és a patológus egymásra utaltságának, együttműködési lehetőségeinek és feltételeinek belátását jelenti. Ez minden szakterületen fontos tudást jelent, és a régión kívül ilyen minőségben sehol sem juthatnak hozzá kórbonctani és egyéb patológiai ismeretekhez az orvosnak készülő hallgatók – tette hozzá.

Az intézetet a közvélemény a kórboncolással azonosítja, ugyanakkor tevékenységünk 95 százaléka a betegellátás része, beleértve például a citológiai és a szövettani vizsgálatokat is, amivel a patológus segítséget tud nyújtani a beteget kezelő orvosnak a diagnózis felállításában – mondta Dr. Kiss András. A patológiai vizsgálat logikája és metodikája szerinte mindig is nagyban hasonlított a kutatómunkához szükséges analitikus gondolkodásmódra, melyet csak tovább erősített a molekuláris patológia megjelenése. A magas színvonalú kutatás régóta szerves része az intézet munkájának, nemzetközi színtereken is képviseltetjük magunkat, a külföldön szerzett oktatói és kutatói tapasztalatcsere nagyon fontos a tevékenységünkben – hangsúlyozta az igazgató. További célként jelölte meg a nemzetközi kapcsolatok bővítését és megerősítését – a jelenlegi partnerintézmények között szerepel mások mellett a heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem, a freiburgi Albert Ludwigs Egyetem, a Padovai Egyetem és a Karolinska Intézet.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.