Dr. Pállinger Éva: sikertörténet a mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló marker azonosítása

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportja, melyről a Nature Scientific Reports című folyóiratában publikáltak tanulmányt.

Dr. Pállinger Éva, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet docense az együttműködés előzményeivel kapcsolatban elmondta: Dr. Szekeres-Barthó Júlia, a PTE Orvosi Biológiai Intézetének munkatársa, a terhességi immunológia nemzetközileg is elismert szakértője vonta be a kutatásba, mely célul tűzte ki az extracelluláris vezikulák jelenlétének kimutatását és jellemzését a mesterséges megtermékenyítés során tenyésztett embriók sejttenyésztő folyadékában. Azért esett ránk a választás, mert egyrészt az intézetünkben a Dr. Buzás Edit, igazgató asszony vezetésével működő Extracelluláris vezikula munkacsoport nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a vezikulák kimutatási módszereinek standardizálásában, másrészt kutatási területem közel egy évtizede az extracelluláris vezikulák humán reprodukcióban betöltött szerepének vizsgálata. Racionálisnak tűnt, hogy próbálkozzunk meg a közös munkával – fogalmazott.

A kutató elmondta, hogy jelenleg a beültetésre szánt embriókat morfológiai megjelenésük alapján választják ki, azonban bebizonyosodott, hogy a morfológiailag megfelelő, „szép” embrió nem feltétlenül jó is egyben. A kutatócsoport egy olyan, áramlási citometriával végezhető mérési módszert dolgozott ki, amely nem-invazív, nagyon gyors, olcsó, és közvetlenül a beültetés előtt elvégezve a mérést, megnöveli a beágyazódni képes embrió felismerésének az esélyét. A klinikai adatokkal történő összevetés eredménye szerint összefüggést találtak a nukleinsav tartalmú vezikulák száma és a mesterséges megtermékenyítés sikeressége között. A sikeresen beágyazódó embriók tenyésztőfolyadékában lényegesen kevesebb nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vezikula van, mint a beágyazódni képtelen embriók sejttenyésztő folyadékában. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tenyésztett embriók közül közvetlenül a beültetés előtt kiválasszák a legalkalmasabbat.

Dr. Pállinger Éva több szempontból is sikertörténetnek tartja a kutatást. Egyrészt azért, mert néhány hónapon belül megszületett az eredmény és megtörtént a szabadalmi bejelentés, másrészt pedig azért, mert az extracelluláris vezikulák vizsgálata nem triviális feladat, főként akkor, ha a biológiai mintában kevés számú vezikula van jelen. 

Úgy fogalmazott: az ilyen sikertörténetek rendkívül fontosak a kutatóknak, mert visszajelzést adnak arra vonatkozóan, hogy jó úton járnak. Orvos vagyok, ezért nagyon lényeges számomra, hogy egy olyan dolgot sikerült találnunk, ami valóban a betegeken segít, aminek klinikai relevanciája van – emelte ki.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.