Dr. Bödör Csaba Londonból hazatérve egy új kutatási irányt szeretne a Semmelweis Egyetemen meghonosítani: célul tűzte ki, hogy genetikai és epigenetikai eltérések vizsgálatával járuljon hozzá a B-sejtes limfómák célzott terápiájának kifejlesztéséhez. Az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa, aki magyar tudomány kategóriában néhány héttel ezelőtt Junior Prima Díjat vehetett át azt vallja, a tudományban nehéz szünetet tartani, hiszen ha izgalmas a téma, a kutató gondolatai szinte állandóan ekörül forognak.
Dr. Bödör Csaba mindig is kutató akart lenni, mint mondja, már a középiskola elején megszületett benne az elhatározás. „Hajtott a kíváncsiság és folyamatosan a miértek, a válaszok érdekeltek, így egyértelmű volt az irány. A molekuláris biológiát pedig azért választottam, mert leginkább a molekulákkal való játék és a genetika vonzott” – fogalmaz. Szakmaválasztását máig jó ötletnek tartja, biológusként ugyanis hatékonyabb, célzott gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges genomikai ismeretek feltárásához járulhat hozzá. „A kutatás sosem fejeződik be a munkaidő végén, ha éjfélkor jön egy izgalmas gondolat, annak is a végére akarok járni” – fejti ki a kutató.
Fő kutatási területe a folliculáris limfóma genomikai és epigenetikai jellemzése, kutatócsoportjával sikerült feltérképezniük a betegség kialakulásáért felelős génmutációkat, illetve számos korábban még nem vizsgált mechanizmust írtak le. Eredményeik a betegség okainak feltárásához nyújtanak segítséget, illetve terápiás célpontként is szolgálhatnak. Bár ez a munka már lezárult, mindig újabb és újabb szempontok merülnek fel, most például egy új mutáció szerepét és klinikai jelentőségét igyekszünk tisztázni – mutat rá dr. Bödör Csaba. A PhD- és TDK hallgatókból álló munkacsoportja emellett a klonális evolúció szerepét és annak mintázatait is vizsgálja a B-sejtes limfómák kialakulásában és progressziójában.
A Junior Prima Díjas kutató korábban három évet töltött az Európai Hematológus Társaság posztdoktori ösztöndíjával a londoni Barts Cancer Institute-ban, ahol jelenleg is vendégkutatói státuszt tölt be. „A londoni időszak alatt érdekes megfigyeléseket tettünk a limfómák kialakulásával kapcsolatban, aminek köszönhetően új terápiás célpontokat tudtunk leírni. Ezek közül néhány azóta korai fázisú klinikai kipróbálás alatt van, így pár éven belül új gyógyszert jelenthet a B-sejtes limfómák kezelésében” – közli a kutatás részleteiről. Londoni munkacsoportjával jelenleg azt vizsgálják, hogy a gének kifejeződését szabályozó mechanizmusok milyen szerepet töltenek be a leukémiák és a limfómák kialakulásában.
Dr. Bödör Csaba egy nemzetközi szinten is versenyképes munkacsoportot szeretne itthon elindítani, ami a korábbi eredményeikre alapozva a hematológiai kutatásoknak ezt az új irányvonalát honosíthatja meg. Mivel a genetikai háttér egyelőre nem befolyásolja a választandó kezelést, végső cél a B-sejtes limfómák személyre szabott kezelésének kifejlesztése. A célzott kezelés a meglévő molekuláris eltérésekre irányul, így hatékonyabban működik és bizonyos esetekben jobb lehetőséget biztosíthat a betegek számára – szögezi le, azt azonban elismeri, hogy ennek megvalósításához megfelelő kutatási támogatás megszerzésére volna szükség.
Bár elmondása szerint nehéz a tudományos munkától elvonatkoztatni, dr. Bödör Csaba igyekszik maradéktalanul kihasználni a szabadidejét. Mivel szeret focizni, néhány évvel ezelőtt intézeti focicsapatot szervezett, amivel azóta is hetente kétszer edzenek. „Fiatalos kollégák vesznek körül: idén nyáron a női dolgozók körbefutották a Balatont, mi férfiak pedig biciklivel követtük őket” – számol be a kutató, aki szerint a teljes értékű munkához a fizikumot is karban kell tartani.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
