Gyémánt László és Dr. Strausz János képei a Semmelweis Szalonban

A Semmelweis Szalonban Gyémánt László festőművész és Dr. Strausz János fotóművész alkotásaiból nyílt közös kiállítás. A megnyitón Dr. Tulassay Tivadar beszélgetett a művészekkel és Gonda János zongoraművész játszott.

RS22460_KA-20140918-IMG_9873-se-szalon-scrAz idei tanév első Semmelweis Szalonját Dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy Gyémánt László festményei közül több is helyet kapott már a Semmelweis Egyetem épületeiben. A rektorhelyettes személyes jóbarátjaként köszöntötte Dr. Strausz János fotóművészt, aki tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, mielőtt művészi pályára lépett. Gonda János zongoraművésszel kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy emblematikus figurája a hazai jazzéletnek. A művészekkel Dr. Tulassay Tivadar volt rektor beszélgetett, aki – ahogyan Dr. Tímár József fogalmazott – a Semmelweis Szalon szellemi alapítója.

RS22438_KA-20140918-IMG_9935-se-szalon-scrAz első téma, amelyről a művészek kifejtették a gondolataikat, a tehetség meghatározása volt. “Szerintem a tehetség egy adottság, szerencse kell hozzá, hogy előjöjjön. A két művész szerencséje, akik itt ülnek velem, hogy a hivatásuk és a tehetségük találkozott” – fogalmazta meg gondolatait Gonda János. Gyémánt László hozzátette: a tehetség egy olyan adottság, amellyel nem mindenki születik, ahhoz, hogy az adottság felszínre törjön, rengeteget kell dolgozni. A művészek mindannyian egyetértettek abban, hogy a szorgalom és a szerencse is rengeteget számít a tehetség kiteljesedésében.

RS22443_KA-20140918-IMG_9918-se-szalon-scr

„Benned a Cél és nálad a Kulcs” – Tulassay Tivadar ezzel a Babits idézettel vezette be a beszélgetés következő témáját, amelyben a művészek arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi a művészet szerepe általában, és a művészek saját életében. Strausz János számára az érzelmi világ kifejezésének a területe a művészet. Elmondta, hogy szerinte a művészeten át közvetített érzelmeken keresztül jobbá lehet tenni az embereket. Gonda János úgy gondolja, hogy művészete a világ visszatükröződése az ő tehetségén és munkáján keresztül. Gyémánt László arról beszélt: ha megrendelésre dolgozik, természetesen fontos szempont a megrendelő elégedettsége, azonban ha valamilyen ihletet adó behatás éri a világból és ezáltal úgymond saját magának ad megrendelést, akkor azzal az alkotásával másokban is érzelmi hatást kíván kiváltani.

RS22449_KA-20140918-IMG_9910-se-szalon-scr

A beszélgetés végére maradt a legszokatlanabb kérdés: ha egy lakatlan szigetre csupán három dolgot vihetnének a meghívott művészek, akkor melyik könyvet, zeneművet és képzőművészeti alkotást választanák? Gonda János Rodin Gondolkodóját, Strausz János Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményétRS22451_KA-20140918-IMG_9903-se-szalon-scr csomagolná be. Strausz János választott könyve Kosztolányi Dezsőné Karinthy Frigyesről című kötete lenne, Gyémánt László pedig azt mondta, nem vinne semmit magával egy lakatlan szigetre.

A kiállítás – előzetes bejelentkezés után – október 22-ig látható a Semmelweis Szalonban.

Kántor Éva

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.