A Semmelweis Egyetem tudományos munkatársának – legújabb kutatási eredményeiről beszámoló – publikációja bekerült a Nature Genetics nemzetközi szakfolyóiratba. A munkacsoport, amiben részt vett kimutatta, mely gének mutációi tehetők felelőssé a folliculáris lymphoma kialakulásáért és transzformációjáért, így annak kezelési lehetőségeit is kibővítheti.

legkisebb_foto_bodor

Dr. Bödör Csaba három évet töltött a londoni Barts Cancer Institute-ban az Európai Hematológus Társaság (EHA) posztdoktori ösztöndíjával. Az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos munkatársa a Centre for Haemato-Oncology-beli munkájának eredményeit ottani kutatócsoportjával publikálta a Nature Genetics-ben, a cikk pedig már a Nature advance weboldalán is olvasható.

Az agresszív lymphomák esetében a kóros sejtek gyorsan osztódnak, és kezelés nélkül hamar elhatalmasodik a betegség, viszont a kemoterápiára általában jól reagálnak. Új gyógymódra azért volna szükség, mert a jelenlegi terápiák hatékonyak ugyan, ám gyakran előfordul, hogy a betegség a többszöri kezelésre is agresszívan ellenállóvá válik. A most elkészült genetikai profil festi az eddigi legtisztább képet arról, hogyan fejlődik ki a kórkép. Az elért eredmények a jövő hatékonyabb terápiájához, a rezisztencia megszüntetéséhez is hozzájárulhatnak. A most megjelent tanulmány felfedett néhány kulcsfontosságú molekuláris változást is, melyek a kór lefolyása során a szervezetben zajlanak.

A kutatás fő célkitűzése annak vizsgálata volt, milyen genomiális változások vezetnek ennek a viszonylag jól kezelhető betegségnek egy sokkal agresszívabb formába történő transzformációjához, valamint a kezeléssel szembeni rezisztencia kialakulásához – mondta Dr. Bödör Csaba. A kutató kiemelte: „munkánkhoz kulcsfontosságú volt a Londonban mintegy harminc éves mintagyűjtés eredményeképpen rendelkezésre álló szövetbank, aminek köszönhetően lehetőségünk nyílt folliculáris lymphomában szenvedők sorozatmintáinak vizsgálatára, így pontos képet kaptunk a betegség progressziója során kialakuló genetikai változásokról.”

A kutatócsoport teljes genom-, exom- és célzott újraszekvenálás, valamint kópiaszám analízis módszereinek ötvözésével a kór kialakulásában és agresszívebbé válásában fontos szerepet játszó mutációkat írt le, amelyek között több izgalmas terápiás célpont is szerepel. Végső cél, hogy az eredmények felhasználásával a jövőben új és hatékonyabb kezelési lehetőségek legyenek elérhetők az érintettek számára.

A londoni vendégkutató 2013-ban a Nemzeti Kiválóság program keretén belül egyéves Szent-Györgyi Albert posztdoktori ösztöndíjban részesült Magyarországon. Mint mondja, ezt az esztendőt arra szeretné fordítani, hogy megteremtse a hosszútávú itthoni munkához szükséges kutatási feltételeket.

Mozer Mária

A fotón a közlemény három megosztott első szerzője: Dr Bödör Csaba, Dr Jessica Okosun és Dr Alex Wang.

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.