Egyebek mellett a depresszió kezelési lehetőségeinek javítására fókuszál a Dr. Bagdy György által vezetett, július 1-jével megalakult Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai kutatócsoport. A kutatási téma címe: A humán depresszió kialakulásában szerepet játszó környezeti és örökletes faktorok kölcsönhatásainak vizsgálata genomikai és képalkotó módszerekkel.

2012-09-25_16-10-03_IMG_7686_bagdy jo„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hétköznapi problémáinkból, a minket érő stresszből kiindulva haladunk az agy vizualizált működésén keresztül egészen a molekulák szintjéig, hogy azután a klinikai gyakorlatban és terápiában is alkalmazható, egyes embercsoportokra és élethelyzetekre valóban jellemző modellt építsünk” – magyarázta kérdésünkre Dr. Bagdy György professzor, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója.

A témaválasztást indokolja, hogy a depresszió igen gyakori probléma, és a WHO előrejelzése szerint 2030-ra ez lesz a világ közepes és magas nemzeti jövedelemmel rendelkező országaiban – így hazánkban is – az életminőség szempontjából legnagyobb terhet jelentő betegség. Annak ellenére, hogy hatékony antidepresszáns gyógyszerekkel rendelkezünk, a betegek csupán 50 százaléka mutat javulást az első antidepresszáns kezelés után, és körülbelül egyharmaduk a negyedik kezelési próbálkozást követően sem javul. Sőt, a betegek egy kis csoportjában a kezelés még fokozza is a szorongást. A kérdéskör szomorú aktualitását mutatja, hogy a gazdasági válság – mint környezeti hatás – tovább súlyosbította a helyzetet, így például Európában megtorpant az öngyilkosságok számában évtizedek óta tapasztalható csökkenés. „Célunk, hogy rá tudjunk mutatni, ki az, akinél a környezeti hatások súlyos hangulatváltozáshoz vezetnek, és milyen gyógyszeres és alternatív kezelései lehetőségeket ajánlhatunk az illetőnek” – magyarázta Dr. Bagdy György.

Bagdy professzorék számára egyébként nem új a téma: 2004 és 2009 között az Európai Unió által támogatott nagy nemzetközi konzorcium egyik legeredményesebb tagjaként már foglalkoztak ezzel a területtel. Az akkori projektnek köszönhetően például több ezer személyre kiterjedő – személyiségjegyeket, környezeti hatásokat és stresszhelyzetben alkalmazott válaszstratégiákat is magába foglaló – adatbankkal, valamint tovább genotípizálható mintával rendelkeznek. Ennek nyomán számos, komoly visszhangot kiváltó cikk is született, így például Dr. Bagdy György írta le munkatársaival elsőként a szerotonerg rendszer és az endokannabinoid CB1 receptor kapcsolatát, valamint azonosították a jelenleg használt antidepresszánsok számos, korábban nem ismert hatásmechanizmusát, mellékhatását.

P3145048_bagdy 2„Fő céljaink között szerepel egyrészt a jelenleg használt antidepresszánsok hatásának előrejelzése, másrészt új terápiás támadáspontok azonosítása” – mondta Dr. Bagdy György arra a kérdésre, hogy mit szeretnének elérni az Akadémia által támogatott ötéves periódus végére. Mint kifejtette, a tünetek pontos ismerete néhány esetben segíthet a kezelés tervezésében, de olyan megbízható biológiai markerekkel máig nem rendelkezünk, melyek előre jeleznék az antidepresszánsok hatását és mellékhatását, holott ezek iránymutatást jelentenének a személyre szabott kezelés tervezésében. Emellett a depresszió kezelésében jelenleg alkalmazott gyógyszerek mellett nyilvánvalóan szükség lenne gyökeresen új hatásmechanizmusú szerek kifejlesztésére – hangsúlyozta a professzor. Mindezt a humán depresszió kialakulásban szerepet játszó neurobiológiai útvonalak és fehérje építőköveik azonosításának kell megelőznie és megalapoznia.

A kutatócsoport alkalmazásban álló tagjai a pályázati kiírásnak megfelelően fiatal kutatók, konkrétan orvosok, gyógyszerészek, biológusok, pszichológusok, bioinformatikusok. Többségük olyan, a laboratóriumban korábban fokozatot szerzett, illetve a közeljövőben fokozatot szerző hallgató, akinek képességeiről, a kutatás iránti elkötelezettségéről és munkabírásáról már korábban is meggyőződhetett a professzor.

A csapat tagjai közül Dr. Bagdy György név szerint is kiemelte többek között Dr. Juhász Gabriella neurológust, aki 2004-ben végzett a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolában, majd egy európai uniós konzorciumban dolgozott tovább Dr. Bagdy Györggyel, úgy, hogy már Angliában, a manchesteri partner alkalmazásában állt. A neurológusnak – aki jelenleg a Gyógyszerhatástani Intézet egyik vezető oktatója – a világ élvonalába tartozó eredményei vannak a genetika, valamint a farmako- és funkcionális MR területén. A kutatócsoport tagja Dr. Gonda Xénia is, aki 2009-ben kapta meg két diplomája mellé a tudományos fokozatot, és mára a depresszió kialakulásában szerepet játszó temperamentumok, személyiségvonások nemzetközileg elismert szakértője, valamint a 2012. Junior Príma díjjal kitüntetett Dr. Lazáry Judit. A leendő pszichiáter az áprilisi Kutatói Szalon előadójaként „kedvcsináló génjeinkkel” ismertette meg a hallgatóságot.

Az MTA májusban nyilvánosságra hozott döntése szerint az ország hét egyetemén összesen tizenöt új akadémiai támogatott kutatócsoport alakulhatott. A Semmelweis Egyetemről két pályázat nyert: Dr. Ádám Veronika, az Orvosi Biokémiai Intézet igazgatója és Dr. Bagdy György, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója alakíthatott kutatócsoportot akadémiai támogatással. DP

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.