KONFERENCIA
A Semmelweis Egyetem Szakképző Intézmények Igazgatóságának rendezvénye
Módszertani innovációk a szakmai oktatásban
Galéria
|
Dátum: |
2025. április 1. (kedd) 10 órától |
|
Helyszín: |
Semmelweis Egyetem Szakképző Intézmények Igazgatósága rendezvénye 1068 Budapest, VI. Rippl-Rónai utca 22-26. (I. emeleti díszterem, 110.) |
|
Résztvevő előadók: |
1. Megnyitó köszöntő, Mayer Andrea igazgató (SE-SZII) 2. Köszöntő, Feketéné Dr. Szabó Éva SE Stratégiai és Fejlesztési Rektorhelyettes 3. Nézünk vagy értékelünk? – Vizsgáztatás a szakképzésben, Vizvári László MSc, NSZFH, IKK szakértő 4. Az egészségügyi szakképzés tankönyv-szakkönyv kiadása, Szabó György igazgató, Semmelweis Kiadó és Média Kft. 5. Az SE Bókay János TSZI szakmai képzéseinek bemutatása, Horváth Mária Magdolna oktató, SE Bókay János TSZI 6. Az egészségügyi versenyek szerepe a szakmai identitás kialakulásában, fejlődésében, Szabados Mária Emőke oktató, SE Semmelweis Ignác TSZI 7. Összefoglaló a Raoul Wallenberg iskola szakmai projektoktatásáról, avagy a projektmódszer KIP elemekkel, Gavallérné Kancsal Ágnes igazgató, Csizmadiáné Matlák Györgyi igazgatóhelyettes, SE Raoul Wallenberg TSZI Szakmánként ízelítő a megvalósult projektekből: 8. Egészségügyi asszisztens projekt – fogászati asszisztens, Szabados Tímea Klára oktató, SE Raoul Wallenberg TSZI 9. Egészségügyi asszisztens – gyógyszertári asszisztens projekt, Dr. Bodorné Kontra Orsolya, Németh Krisztina oktatók, SE Raoul Wallenberg TSZI 10. Rehabilitációs terapeuta – gyógymasszőr projekt, Halászné Rácz Erika oktató, SE Raoul Wallenberg TSZI 11. Mentőápoló projekt, Dóczi-Maksa Edina, Jármi Miklós oktatók, SE Raoul Wallenberg TSZI
|
|
Moderátor/megnyitó/zárszó: |
12. Mayer Andrea SE SZII igazgató |
|
|
|
A konferencia programja:
1.,Mayer Andrea igazgató a konferencia megnyitójában célként az új módszertani megoldásokra, a projektfeladat-alapú oktatás alaposabb megismerésére helyezte a hangsúlyt.
2., Feketéné Dr. Szabó Éva Rektorhelyettes Asszony köszöntőjében kiemelte, hogy jelen konferencia dicséretes célja a meglévő tapasztalatok, módszerek bővítése a középfokú egészségügyi szakképzésben. Az egészségügy jövője szempontjából kiemelt fontosságúnak ítélte a minőségi oktatás felé haladást, ennek keretében pedig pl. a mentorprogramot.
3., Vizvári László évtizedes vizsgáztatási tapasztalatai alapján építette fel előadását. Kiemelte, hogy az szakképzési rendszer immár öt éves, 2025 végéig vizsgáztatnak még az iskolák, utána már minden feladat az akkreditált vizsgaközpontokra hárul (59 van jelenleg, ebből 23 rendelkezik egészségügyi jogosultsággal). Kiemelte, hogy a vizsgabizottságok tagja jogi felkészítést sikeresen elvégző személy lehet csak, hozzátette, hogy illene „mindenkinek pedagógus vénával rendelkezni”. Kitért az ún. titoktartási kötelezettségre, a mérés és értékelés közötti különbségre, s egyben a vizsgabizottság egységes működésére. Az egészségügyi vizsgahelyszíneknél megállapítása szerint az ún. demonstrációs termek felé hajlik a trend. Vizsgáztatási típusok: objektív, támogató, megengedő, elemző, strukturált. Ezeknek kell hatékonyan alkalmazkodni a vizsgázói típusokhoz: szorongó, agresszív, magabiztos, bizonytalan. A „hogyan kérdezzünk?” pedig örök kérdés marad a vizsgáztatásban.
4., Szabó György könyvkiadó előadásában bemutatta a Semmelweis Egyetem könyvkiadó vállalkozását. (A cég 10 fővel dolgozik, múlt évi árbevétele 200 millió forint volt.) Kiemelte, hogy a papíralapú formátum mellett egyre nagyobb tért hódít az E-könyv, a tanulók táblagépeken használják előszeretettel. A QR-kód alkalmazása a mobiltelefonokhoz kapcsolható, ez is egy új módozata a gyors információközlésnek. Utalt arra, hogy könyvkiadásuk a felsőoktatás mellett a középfokú oktatásra is fókuszál. Megemlítette, hogy szerkesztőik orvosi háttérrel rendelkezők mind.
5., Horváth Mária Magdolna a Bókay János TSZI „jó gyakorlatait” mutatta be ágazatonként. Kiemelte, hogy minden esetben az innovációs cél vezette az egyes programok vezetőit, ill. a megvalósuláson keresztül az iskolai lemorzsolódás csökkentése volt a fő hangsúly. Az iskola programjai a 15 egészségügyi témájú világnapra koncentráltak (az autizmus világnapja volt a konferencia napján). Csallóné Nagy Ágota 2017-es (!), múltbeli projektjét mutatta be ezután, ill. kifutó ágazatokra (sport, pedagógia) tért ki részletesen. Kiemelte, hogy munkájukban vezérvonal a pályaorientáció, beiskolázás: ennek keretében az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóit keresik meg. A projektmunkát úgy jellemezte, hogy az önálló munka kiscsoportban (a 4 fős csoportot találta ideális munkaformának). Különösen eredményes projektmunkaként mutatta be a „Szívünk napját”, amelyben a tanulók a kardiológiai ellátásokkal ismerkedtek meg.
6., Szabados Mária Emőke (aki korábban ápolóként dolgozott az egészségügyben) a tanulók szociális hátterét, otthonról hozott gondjait emelte ki. Az egyes egészségügyi tantárgyi versenyek (Magyar Vöröskereszt, OKFŐ, MESZK által koordináltak), a versenyhelyzetben való tanulói tevékenység segíti az intenzív fejlesztésüket. Zárógondolatában megemlítette a MESZK 2018-as kampányfilmjét, amely nagyon értékesen dolgozza fel az egészségügy munkáját.
7., Gavallérné Kancsal Ágnes: kitért arra, hogy az iskoláknak a MIR (minőségirányítási elvárások) keretében komoly intézményi önértékelési feladataik vannak. Kiemelte, hogy a duális képzőknél az értékelésre nagy hangsúlyt kell helyezni. Az ún. projektoktatás bevezetése nem új dolog, de mindig változik technikailag és a módszertani megújulás fontos része. A feladatok fontos eleme a SWOT-analízis. Az iskola az ún. KIP-módszert alkalmazza, ezt elvégezte a tantestület 25%-a. Kiemelte, hogy „innovatív oktatók nélkül nincsen jó projektmunka”, emellett a munka során az időütemezésnek nagy szerepe van. Kitért még az iskolai workshopokra, ill. a Wallenberg-nap kapcsán (amelynek 26-27 éves hagyománya van) a diákönkormányzat szerepére. Matlákné Csizmadia Györgyi az ápolástanban történő projektmunkát mutatta be. Kiemelte a kommunikációs problémát a tanulóknál (ezért részben a COVID-időszak is felelős): a tanulók nem tudnak összefüggően beszélni. A projektoktatásnál fontos az ideális tanuló (csoport) létszám: „ez nem lehet 30 fő”. Utalt arra, hogy a záró tanulói kérdőív feldolgozása szerves része a projektmunkának. Hangsúlyozta (amelyre egyébként más előadó is kitért), hogy a versenyre való felkészülést, ill. a későbbi szakmai vizsgára való felkészülést segítette a projektmunka: az alkalmazott feladatok jellegénél fogva. Összegezve arra mutatott rá, hogy „a cél, hogy a tanuló önállóan tudjon problémát megoldani az iskolában és utána majd az életben, a munkahelyen”.
8., Szabados Tímea Klára előadásban kiemelte, hogy fontos cél a projektmunkában a csoportok heterogének legyenek. Nagyon fontos a szerepek hatékony kiosztása (pl. írnok, szóvivő, időmérő stb.), ez egyébként a kooperatív csoportmunka lényege is. A fogászati asszisztens képzés területén projektmunkáját 2024 novemberében kezdte el.
9., Dr. Bodorné Kontra Orsolya, Németh Krisztina a gyógyszertári asszisztens területen mutatták be a projektoktatást. Négy kiválasztott témakört alkalmaztak, szükséges volt tanulói PPT elkészítése. A feladat: pl. a receptúra gyógyszerkészítés volt. Hangsúlyozták, hogy a demonstrációs terem megfelelő előkészítése kiemelt feladat ehhez.
10., Halászné Rácz Erika a gyógymasszőr területet mutatta be a projektmunka terén. 2024 novemberében zajlott az előkészítés, ill. ez év február végéig zajlott a munka, a „tárgyalás”. Kiemelte az ún. kezelőlap vezetését a szituációs feladatok során. A projektmunka része volt egy 30 perces videó, 8-10 oldalas Word-dokumentum és tanulói összefoglaló. Nagy hangsúly van a csoportos belüli munkamegosztásban (ez minden projekt-előadásban elhangzott). Kiemelte, hogy a diákvélemények feldolgozására nagy hangsúlyt helyeztek.
11., A „raoulos” projektfeladatok bemutatását Jármi Miklós zárta a mentőápoló területtel. A feladatok szituációs jellege mellett kiemelte a munka során a pontos csoportmunka forgatókönyvet, az egyéni szakmai esszét, ill. a filmformátumot a témafeldolgozásban. Kiemelte, hogy a „projektmunka a szakmai vizsga előszobája”.
Budapest, 2025. 04. 02.