A valóságnak mindig vannak határai, a képzelet viszont határtalan,
avagy mit tegyünk gondolatolvasás helyett?
A gondolatolvasás 💭
Amikor a fenti kétfajta automatikus gondolat-típus jön be a tudatunkba, GONDOLATOLVASÁSRÓL beszélünk.
A gondolatolvasás két típusa:
1️⃣ Azt hisszük, hogy tudjuk mit gondol (vagy érez) a másik
2️⃣ Azt hisszük, hogy a másiknak tudnia kell, hogy mit gondolunk (vagy érzünk) mi
Ez azonban nincs így, még akkor sem, ha ezer éve ismerjük a másikat!
Mindezek miatt a gondolatolvasás számos félreértéshez, és indokolatlan rossz érzéshez vezethet
Mit tegyünk?
1️⃣ Kommunikáljuk az igényeinket, ne várjuk meg, hogy a másik kitalálja
Pl. „Ugye emlékszel, nem szeretem a tortát…”
2️⃣ Ha azon kapjuk magunkat, hogy azon gondolkodunk, hogy mit gondolhat most a másik, kérdezzük meg:
Pl. „Megkérdezhetem, hogy most mit gondolsz erről a helyzetről”?
TOVÁBBI PÉLDÁK
💭Gondolatolvasás
- Biztosan azt szeretné, hogy menjek vele…
- Most biztosan haragszik rám…
- Tudnia kéne, hogy utálom ezt a haverját!
- Mindenki tudja, hogy oda nem lehet hívatlanul beállítani!
- Hálásnak kéne lennie, mert kijegyzeteltem neki a tankönyvből két fejezetet
- Most biztosan azt gondolja, tiszta hülye vagyok…
❗Lehetséges válaszom rá
- Mit szeretnél most, mit tegyek?
- Megkérdezhetem, mit érzel most?
- Nem szeretem ezt a haverodat, és nem szívesen találkozom vele
- Biztosan tudod te is, hogy nem lehet oda hívatlanul beállítani
- Kijegyzeteltem neked két fejezetet. Mit szólsz?
- Megkérdezhetem, mit gondol erről…?
🗣️ Ne várjuk el a gondolatolvasást, hanem közöljük, amit szeretnénk!
❓ Ne próbáljuk kitalálni mások gondolatait, hanem kérdezzünk!
💪 Mindkettőtől sokkal magabiztosabbnak látszunk majd!
Az oldal tartalma coping cardként is letölthető pdf formátumban.
