A valóságnak mindig vannak határai, a képzelet viszont határtalan,
avagy mit tegyünk gondolatolvasás helyett?

A gondolatolvasás 💭

Amikor a fenti kétfajta automatikus gondolat-típus jön be a tudatunkba, GONDOLATOLVASÁSRÓL beszélünk.

A gondolatolvasás két típusa:

1️⃣ Azt hisszük, hogy tudjuk mit gondol (vagy érez) a másik
2️⃣ Azt hisszük, hogy a másiknak tudnia kell, hogy mit gondolunk (vagy érzünk) mi

Ez azonban nincs így, még akkor sem, ha ezer éve ismerjük a másikat!

Mindezek miatt a gondolatolvasás számos félreértéshez, és indokolatlan rossz érzéshez vezethet

Mit tegyünk?

1️⃣ Kommunikáljuk az igényeinket, ne várjuk meg, hogy a másik kitalálja

Pl. „Ugye emlékszel, nem szeretem a tortát…”

2️⃣ Ha azon kapjuk magunkat, hogy azon gondolkodunk, hogy mit gondolhat most a másik, kérdezzük meg:

Pl. „Megkérdezhetem, hogy most mit gondolsz erről a helyzetről”?


TOVÁBBI PÉLDÁK

💭Gondolatolvasás
  • Biztosan azt szeretné, hogy menjek vele…
  • Most biztosan haragszik rám…
  • Tudnia kéne, hogy utálom ezt a haverját!
  • Mindenki tudja, hogy oda nem lehet hívatlanul beállítani!
  • Hálásnak kéne lennie, mert kijegyzeteltem neki a tankönyvből két fejezetet
  • Most biztosan azt gondolja, tiszta hülye vagyok…
Lehetséges válaszom rá
  • Mit szeretnél most, mit tegyek?
  • Megkérdezhetem, mit érzel most?
  • Nem szeretem ezt a haverodat, és nem szívesen találkozom vele
  • Biztosan tudod te is, hogy nem lehet oda hívatlanul beállítani
  • Kijegyzeteltem neked két fejezetet. Mit szólsz?
  • Megkérdezhetem, mit gondol erről…?

🗣️ Ne várjuk el a gondolatolvasást, hanem közöljük, amit szeretnénk!
Ne próbáljuk kitalálni mások gondolatait, hanem kérdezzünk!
💪 Mindkettőtől sokkal magabiztosabbnak látszunk majd! 

A képzés elemei

A Reziliencia Akadémia programját a támogatja. A weboldal tartalmát a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete készítette.