A negatív érzések ellenére a konfliktusokból jó dolgok is kijöhetnek:

• növelhetik a kreativitást
• lehetőség hogy leteszteljük saját hatékonyságunkat
• régóta lappangó problémák felszínre és megoldásra kerül(het)nek
• rámutatnak a javítandó problémákra
• fejleszthetik az önismeretet

Hogyan viselkednek emberek a konfliktushelyzetekben?

Alapvetően 6 viselkedési mód figyelhető meg, egyszerre több is lehet:

✅ A konfliktusba kerülő személyek megpróbálnak a konfliktus megoldására összpontosítani

✅ A konfliktusban részt vevő személyek külső segítséget kérnek a konfliktus megoldására

✅ Hatékony, de nem agresszív önérvényesítő viselkedés

❌ A konfliktusban részt vevő személy vagy személyek, nem törekszik megoldásra, hanem csak konfliktussal kapcsolatos negatív érzelmeit igyekszik csökkenteni

❌ Agresszív viselkedés

❌ Önalávető, meghunyászkodó viselkedés

Konfliktuskezelési stratégiák

🔓 1. ) A kommunikáció nyílt és direkt formájának fenntartása.

1. Amit eldöntök, hogy elmondok, azt nyíltan egyszerűen mondom el (nem célozgatok, nem gúnyolodok)

2. Ami nem világos, azt nem kitalálni próbálom, hanem rákérdezek (lásd gondolatolvasás – link)

3. Ha feszültség van, arról beszélek, hogy mit érzek, és mit szeretnék, és kerülöm a másik hibáztatását és minősítését (lehet, hogy igazam van, de ez nem vezet megoldáshoz)

4. Nem üzengetek másokkal, hanem én vállalom a beszédet azzal, akivel bajom van

🔎 2.) A negatív érzelmek eredetének minél előbbi tisztázása

1. Megpróbálom mielőbb kitalálni, hogy valójában miért érzem magam rosszul

2. Mi a negatív érzéseim leglényegesebb gyökere 

↪️És csak ezután kommunikálok

🧩 3.) A konfliktus megelőzése a szerepek világos tisztázásával 

Ez elsősorban munkahelyi helyzetekre vonatkozik. A világosan meghúzott felelősség- és feladat határok önmagukban konfliktus-megelőzők.

🗣️ 4.) Önérvényesítő (asszertív) kommunikáció

Miért?

• Az emberek konfliktusok kapcsán gyakran a másikról beszélnek („te ezt csináltad, így viselkedtél, ilyen és ilyen vagy stb…), 
• Ez automatikusan védekezésre – és ellentámadásra – szorítja a másik felet.
• Az asszertív kommunikáció jobban kihozza az együttműködést a másikból

🤝 5.) Vita helyett a megoldásra irányuló közös beszélgetés

• A konfliktusok megbeszélésénél az okok helyett koncentráljunk a megoldásokra (ha túl sokat beszélünk az okokról a negatív érzések fokozódnak és nem a megoldás felé haladunk). Már az elején jelentsük ki, hogy az okok helyett a megoldásokról akarunk beszélgetni. 

• A megoldásokra úgy koncentráljunk, hogy igyekezzünk partnerünket arra rábeszélni, hogy eleinte minél több megoldási ötletet gyűjtsünk össze, de ne értékeljük még őket (…”ez nem jó, mert…, .., ezt nem akarom, mert…”), A túl gyors ítélkezés ismét negatív érzelmekhez és vitához vezethet.  felfokozódásához és a vita elmérgesedéséhez vezethet. 

• Az ötletek értékelést csak akkor kezdjük meg, ha már elég sok közül tudunk választani

⚖️ 6.) Külső személy bevonása a konfliktuskezelésbe

A külső személy bevonásakor a következőket kell figyelembe venni:

• Ne ítélőbírót keressünk, aki eldönti, kinek van igaza, vagy mi lenne a jó megoldás, hanem olyan személyt, hagyja, hogy mi alakítsuk ki a megoldást

• Hívjuk fel a figyelmét arra, hogy nem az a dolga, hogy eldöntse, kinek van igaza, hanem az, hogy segítsen minket egy közös, elfogadható megoldás elérésében

• Az elhangzottakból rendszeresen ismételje el, hangsúlyozza, azokat a részeket, ahol a felek álláspontja megegyezik, vagy ahol egymás felé közelednek.

• Ne engedje a feleket eltérni a tárgytól („mert a múltkor is ezt csináltad…”)

• Próbálja erősíteni a konstruktív kezdeményezéseket

• Figyelmeztesse a feleket, ha eltérnek az asszertív kommunikáció alapelveitől, és személyeskedni kezdenek

• Szerepe legyen olyan, mint egy játékvezetőé a focimeccsen, aki szól, ha sérülnek a játékszabályok, de hagyja a két csapatot kibontakozni, és nem ő dönti el, hogy ki nyeri a meccset

A képzés elemei

Konfliktuskezelésről általában

Megoldásközpontú gondolkodás

Mediáció alapelvei

Interperszonális hatékonyság

Mentalizáció és empátia