Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. november 28.
543542 Összes oltás

A konduktív pedagógiáról

A konduktív pedagógia kialakítója Pető András (1893–1967) orvos, pedagógus.

A konduktív nevelés (a latin conductio ‘összefoglalás, rávezetés’ szóból) a központi idegrendszer károsodása következtében mozgássérült gyermekek és felnőttek rehabilitációjára kialakított nevelési rendszer, egy olyan, speciálisan integrált nevelési folyamat és tanulásvezérlés, amely az adott életkornak megfelelően a mozgássérült személy minden funkciójára kihat, és amelynek lényege az aktív tanuláson alapuló, sokoldalú személyiségfejlesztés. A konduktív pedagógia végső célkitűzése,hogy a mozgássérült az akarati funkciók fejlesztése segítségével alkalmassá váljon az önálló életvitelre és a társadalmi integráció elérésére.

A hagyományos szemlélet szerint az idegrendszeri károsodások visszafordíthatatlanok, és így az általuk okozott fogyatékosságok maradandók. Ezzel ellentétben a konduktív pedagógia azt vallja, hogy a strukturális károsodás következtében fogyatékos emberek képessé válhatnak egy helyesebb működési stratégia kialakítására és egy jobb viselkedés-összerendezési mód elsajátítására. Pető az addig biológiai problémaként felfogott fogyatékosságot elsőként tekintette pedagógiai problémának. Az általa kialakított konduktív pedagógiai rendszer alapgondolata az, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik „tartalékokkal”, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A konduktív pedagógiai rendszernek köszönhetően a központi idegrendszeri mozgássérült gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy beilleszkedjenek, és önállóan megállják helyüket a hétköznapi életben. A konduktív pedagógia célja nem valamely fogyatékosság közvetlen megváltoztatása, s nem csupán a  mozgás-vagy funkciójavítás, hanem a különböző funkciók koordinálása és integrálása, a személyiség egészének fejlesztése és az önmegvalósítás segítése.

A program alapelve az, hogy nem a környezetet kell a csökkent képességekhez igazítani, hanem a mozgássérültet kell képessé tenni a normál, megszokott környezetben való életre, az alkalmazkodásra. A nevelés folyamatában a mozgás fejlesztése nem különálló feladat, hanem a személyiség alakításának fontos, szerves része, és tartalmilag összehangolt, strukturált, módszertanilag egységes elvekre épülő nevelési programok megvalósítása során történik. A program –az életkor és az állapot figyelembevételével –a lehető legteljesebben biztosítja mindazokat a testi, szellemi, érzelmi, erkölcsi, pszichés és szociális fejlődéshez szükséges nevelési és oktatási tartalmakat és feltételeket, amelyek a károsodások ellenére lehetővé teszik az egészséges személyiségfejlődést, s amelyek a későbbiekben az önálló életvitelhez szükségesek –az étkezésen és a tisztálkodáson keresztül a játéktevékenységen át a tanulásig. A konduktív pedagógia felfogása szerint a valóságos nevelési folyamatban sem különülnek el egymástól az ismeret-és tapasztalatszerzés, az érzelmi, az erkölcsi és az esztétikai nevelés fázisai, hanem egymással igen bonyolult kölcsönhatásban vannak.

A konduktív pedagógia minden életkorban a csoportos nevelést alkalmazza. A kisgyermekek számára az együttlét motivációs többletet jelent; a konduktív csoportban két-három hetes foglalkozás után a gyermek aktívabbá válik, érdeklődőbbnek tűnik, többet mozog; a közös munkába egyéni módon és egyéni ritmusban kapcsolódhat be. A csoportban foglalkoztatottak azonos feladatokat tanulnak, de a megoldási formák különbözőek, gyermekenként eltérőek. A csoportban végzett munka lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, megmutatja egy-egy probléma megközelítésének különböző lehetőségeit, elősegíti a reális (ön)értékelés kialakulását és fokozza az egyén motivációját, a csoport heterogenitása pedig biztosítja, hogy a fejlődés alacsonyabb szintjén álló gyermekek számára mindig van húzóerő.

A konduktív pedagógiai program tervezésére, megvalósítására felkészített pedagógus a konduktor. A konduktorképzés a pedagógusképzés speciális ága, kialakítása ugyancsak Pető András nevéhez fűződik. A négyéves képzés 1968–1985 között felsőfokú, 1985-től konduktor-tanító szakon főiskolai szintű oklevelet ad. A konduktori oklevél a mozgássérültek pedagógiai úton való rehabilitációjára, a konduktív pedagógiával, oktatással történő személyiségfejlesztésre, minden életkor számára csoportos és egyéni fejlesztő programok kidolgozására képesít.

Forrás: https://semmelweis.hu/pak/files/2017/12/Konduktiv_pedagogia_szakirodalom.pdf

Óvodánkról

Óvodánk bemutatása

A Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Óvodájában a 3-7 év közötti központi idegrendszeri sérült (CP-s) sajátos nevelési igényű, valamint az integrációs csoportban ép mozgású és enyhén sérült gyermekek együtt nevelését biztosítjuk.

Óvodánk a köznevelési rendszer szerves része, csoportjaink komplex programja összhangban van az óvodai nevelés országos alapprogramjával, illetve figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit.

Az óvodai program komplexitása biztosítja a mozgássérült és ép mozgású gyermekek harmonikus személyiségfejlesztését, mely fejlesztés eredményeként a mozgásukban akadályozott gyermekek is képessé válnak/válhatnak az életkoruknak megfelelő követelményeknek, elvárásoknak a lehető legnagyobb önállóság kialakításával megfelelni, ép mozgású társaik pedig úgy szocializálódnak, hogy megtanulják a „másságot” természetes módon elfogadni, így empatikusabb, megértőbb, toleránsabb személyiséggé válhatnak.

A gyermekek személyiségének komplex fejlesztését csoportban tartjuk a legeredményesebbnek. A személyiség csak és kizárólag tevékenységek által fejlődik, s csak ilyen módon fejleszthető. A sokféle és változatos tevékenységek biztosítására csoportos foglalkoztatási keretek között kiváló lehetőségek adódnak.  A csoportok összetétele az életkort és a dysfunkció súlyosságát tekintve heterogén, alakítását a mindenkori szükségletek, igények határozzák meg.

Az óvodás csoportok komplex programja biztosítja a mozgássérült gyermekek, ill. integrációs csoportban a velük együtt óvodai nevelésben részesülő ép mozgású gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztését. A pedagógiai program napirendben történő megvalósításával lehetővé válik a kívánt magatartásformák és szükségletek kialakítása, az ismeretelsajátítás, a készség és képességfejlesztés.

A programban egymástól elválaszthatatlanul jelen van a koordinált mozgás, az aktív magatartás szükségletének létrehozására irányuló mozgásnevelés, az önálló életmód tanítása, az értelmi nevelés és fejlesztés, a kommunikáció, és beszédfejlesztés, az érzelmi, akarati tulajdonságok formálása és az óvodai nevelés.

A komplex program általános célja:

  • a társadalmi alkalmazkodás megtanulása, a közösségi élet, kreatív magatartás, kommunikáció módjainak elsajátítása, azaz a külvilág információinak megértése, feldolgozása, valamint a saját igények kifejezése.
  • a koordináció megtanulása, az egyes cselekvések elemeinek időben és térben történő összehangolása.
  • életkornak megfelelő követelmények támasztása, s rávezetés e követelmények saját erőből történő kielégítésére.

A komplex program magába foglalja:

  • az elemi nagymozgások és finommozgások tanulását,
  • az önkiszolgálás elsajátítását,
  • a szociális viselkedés tanulását,
  • a szenzomotorium fejlesztését,
  • az érzelem és akarat fejlesztését,
  • a kommunikáció fejlesztését,
  • a megismerési és információfeldolgozási képességek fejlesztését,
  • a konduktív óvodai foglalkozások rendjét,
  • a szabadidős tevékenységeket,
  • a napirend megvalósítása folyamán motoros és kognitív képességeket formálunk tevékenységek által. Szokások, jártasságok, képességek kialakítását, vagyis a tanulást, mint komplex tevékenység megalapozását végezzük.
  • a motoros funkciók fejlődése tanulással valósul meg, a tanulási képesség pedig motoros tevékenységek által fejlődik.

Személyi feltételek

Óvodánkban, a köznevelési törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező konduktorok –  csoportvezetők irányításával –  csoportban végzik munkájukat. A konduktorok létszáma a gyermeklétszámnak, a csoportba járó gyerekek sérülése súlyosságának, és a csoport típusának megfelelően alakul. Óvodánk – mint a Semmelweis Egyetem Pető András Karának gyakorló Intézménye – a hallgatók gyakorlati képzésének színtere. A hallgatók szakmai gyakorlatának irányítását gyakorlatvezetők végzik. Az egyes csoportok munkáját az óvodavezető  fogja össze, a konduktorok adminisztrációs munkáját óvodatitkár segíti.

Kapcsolatot tartunk még:

  • szakorvosokkal (gyermekorvos, ideggyógyász, ortopéd szakorvos)
  • pszichológusokkal
  • gyógypedagógusokkal
  • a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal
  • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal
  • nevelési tanácsadókkal
  • óvodákkal és iskolákkal

Tárgyi feltételek:

Minden csoport számára egy vagy két tágas terem, fürdőszoba, és nagy erkély áll rendelkezésre. Levegőzésre, szabad levegőn tervezett foglalkozásokra az intézet udvarán van lehetőség, melyen többféle játszótéri játék megtalálható. Az óvodai csoportok berendezése hangulatos, barátságos, a konduktív neveléshez szükséges szakmai, valamint hagyományos óvodai eszközökből, és berendezési tárgyakból áll.

A konduktív óvodai nevelés a családdal való együttműködésre épül, a kapcsolattartás formái:

Tájékoztatás:

  • napi, heti történések, személyesen, telefonon

Konzultációk:

  • konduktor, vagy szülő kezdeményezésére, aktuális konkrét ügyek megbeszélése a gyermek fejlődése érdekében, pl.: egyéni konduktív fejlesztési terv, nyári szünet feladatainak megbeszélése

Szülői értekezlet:

  • tanévenként 1-2 alkalommal, az egész csoportot érintő kérdések megbeszélése, tájékoztatás

Nyílt nap:

  • tanévenként 1-2 alkalommal a csoport munkájának megismerése, a gyermekek feladathelyzetben történő megfigyelésének biztosítása, a megfelelő segítségadás bemutatása, tanítása, az otthoni alkalmazási lehetőségek megbeszélése.

Dokumentumok