A Semmelweis Egyetem a HUNOR elnevezésű Magyar Űrhajós Program egészségügyi és kutatási háttérintézményeként vesz részt a Kiválasztási és Kiképzési Alprogramban, valamint vezeti – fejleszti, koordinálja és működteti – a Kutatási Alprogram orvos-egészségügyi telemetriás részét. Az űrhajósok egészségi paramétereinek monitorozására komplex telemetriás rendszert fejleszt az egyetem, amely a magyar űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról.
A hétfői konferencián a Semmelweis Egyetem rektora elmondta: az egyetem több mint 250 éves története, fejlődése és a kimagasló eredményei jelentik a garanciát arra, hogy az intézmény biztosítani tudja az űrhajósjelöltek kiválasztásához és a felkészülésük támogatásához szükséges, legmagasabb szintű orvosszakmai hátteret.
„A Sportorvosi Tanszékünkön folyó munka, illetve az egyetem számos nagy sporteseményen történt szerepvállalása is mutatja, hogy a sportmedicina terén jelentős tapasztalattal rendelkezünk, Repülő- és Űrorvostani Tanszékünk pedig azt a speciális szaktudást nyújtja, amely az orvostudomány egyik legújabb ágában, az űrmedicinában hasznosul” – mondta a rektor. Dr. Merkely Béla helyettese a HUNOR Program orvosszakmai vezetésében Dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa, aki az Európai Űrügynökség szervezésében egy olyan speciális űrorvostani szakképzésben részesül, melyet követően nemzetközi szinten a magyar űrhajós hivatalos orvosaként személyesen vesz részt az orvosi felügyeletben az űrutazás teljes ideje alatt. „Az űrhajósoknak küldetésük során egyedülálló és kihívásokkal teli környezetben kell helytállniuk. Ez tőlünk is kiemelkedő teljesítményt követel meg” – fogalmazott a rektor.
Arnaud Runge, az Európai Űrügynökség (ESA) egészségügyi mérnöke az űrhajósok egészségét szolgáló orvosi felügyelet részleteibe adott betekintést a konferencián. Mint elmondta, az ESA küldetése, hogy az űrkutatáshoz a legjobb tudományos hátteret és klinikai ellátást nyújtsa, miközben új piacokon és felhasználói közösségekben bővíti az űrtechnológia felhasználását, hogy fellendítse az iparágat és munkahelyeket teremtsen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az űrben számos olyan orvosi kihívás akadályozhatja a küldetést, mint például az elszigeteltség, a kommunikációs problémák, az evakuálási lehetőség hiánya, az erőforrások korlátozottsága, a sugárzás, a balesetek, sérülések és előre nem látható veszélyek. Ezekre mind fel kell készülniük, ezért az ESA erőforrásait elsősorban a megelőzésre, illetve korai felismerésre összpontosítja például kockázati térképekkel és a diagnosztikai eszközök fejlesztésével. Arnaud Runge kiemelte: az ESA Exploration Medical Care koncepciója a minél hatékonyabb felderítés mellett az orvosi és tudományos alkalmazási lehetőségek kettőssége, céljuk ugyanis az új technológiák kereskedelmi, üzleti célú felhasználásának elősegítése az európai ipar versenyképességének erősítése érdekében a globális űrpiacokon.
Peter Weiss, a Spartan Space elnöke és alapítója a jövőbeli űrmissziókat szolgáló analóg helyszínekről, illetve képzésekről számolt be az érdeklődőknek. A cég elsősorban szélsőséges környezetet imitáló, ún. űrszimulációs létesítményekhez biztosít hozzáférést, például a holdfelszíni felfedezés gyakorlását szolgáló, „Dusty” nevű vákuumkamrához Luxemburgban. Peter Weiss röviden vázolta a NASA ARTEMIS missziójának stádiumait, amelynek célja a fenntartható jelenlét a Holdon a Mars-missziók előkészítése érdekében, és szó esett a Hold déli pólusának felfedezése kapcsán felmerülő kihívásokról is. A kompetenciák fejlesztése olyan tevékenységekre terjed ki, mint a mintavétel, elemzés, tárolás és visszaküldés, valamint a különböző műszerek és infrastruktúra, például az energiatermelő egységek és sugárvédelmi pajzsok telepítése. A Spartan Space vezetője külön kitért az analóg helyszínek fontosságára, amely lehet természetes vagy mesterséges, a legfontosabb az, hogy az éles helyzetet imitálja, lehetővé téve egy adott űrbeli állapot szimulálását, egy geológiai projekt vagy a holdi evakuációs rendszer tesztelése céljából. Peter Weiss elmondta: Magyarországon is vannak változatos és ígéretes analóg helyszínek, amelyek katalogizálása és az űrhajós kiképzés során a tréning jellegének adott helyszíni pontosítása zajlik a Semmelweis Egyetem által vezetett, az Európai Űrügynökség által finanszírozott projekt keretében.
Az űrkutatási téma inspiráló jellege több fiatalnak jelent vonzerőt, az idei évben három PhD hallgató kezdi meg kutatásait ebben a témakörben, említette dr. Ferdinandy Péter, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, hangsúlyozva, hogy az űrkörülmények között végzett kutatások a földi életben is hasznosíthatók.
Az egyetem részvétele az űrtémájú projektekben gyors ütemű célzott ökoszisztéma fejlesztést tett lehetővé, azaz több partner vállalkozás, kutatóintézet, űrügynökség, illetve finanszírozó entitás hálózata alakult ki az elmúlt két év alatt – emelte ki dr. Papp Renáta, a KFI üzletfejlesztésért felelős igazgatója.
Galéria
A több mint 240 jelentkező előválogatását követően 2022 nyarán a Semmelweis Egyetem 25 fő közül választotta ki a legjobb 8 űrhajósjelöltet, amihez az intézmény kidolgozott egy, az ESA és az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) irányelveit magába foglaló protokollt. Ennek részeként többek között szemészeti, fogorvosi, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pszichológiai-pszichiátriai, gasztroenterológiai szakvizsgálatokat végeztek az intézmény klinikáin. A mikrogravitációs környezet ugyanis az egészséges szervezetet is próbára teszi, az űrben átrendeződnek a folyadékterek, így például felpuffad az űrhajósok arca, változik az egyensúlyérzékelés, a bélrendszer-, valamint az immunrendszer működése, és leépül a csont- és izomszövet. A Semmelweis Egyetemen elvégzett orvosi vizsgálatok alapján a követelményeknek megfelelt asztronauta jelöltek az „ESA Orvosi Bizottság megfelelt” minősítését kapták meg.
A kiválasztási folyamat harmadik fázisában az egyetem pszichiáterei és pszichológusai részletes pszichológiai elemzést végeztek, felmérték a jelöltek technikai és tudományos készségeit, valamint a pályázók képzést kaptak a telemedicinából és újraélesztésből is a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Végül négy űrhajósjelölt maradt versenyben; az ő eredményeik értékelésében és a végleges sorrend felállításában is aktív részt vállalt a Semmelweis Egyetem, és ez évben megkezdték a kiválasztottak nemzetközi standardok szerinti kiképzését.
Jelenleg a négy űrhajósjelölt – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, dr. Schlégl Ádám és Szakály András – fizikális tréningje zajlik, melynek célja a kardiovaszkuláris állóképesség, az izomerő és a neuromuszkuláris koordináció javítása. Ennek keretében a jelöltek speciális testedzést végeznek, személyre szabott étrend mellett. Eközben időszakos egészségi állapot felmérésen, fizikai, biomechanikai, pszichológiai teszteken vesznek részt, és folyamatos a lelki támogatásuk, pszichés képességeik fejlesztése is.
Kommunikációs Igazgatóság
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
