A gyermekkori elhízás lassan az egyik legaggasztóbb közegészségügyi problémává válik. 2017-es adatok alapján Európában a 6-9 év közötti fiúk 29 százaléka, illetve a lányok 27 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a tendencia pedig folyamatosan növekszik. Szakemberek szerint ezek a gyerekek jó eséllyel felnőttként is elhízottak maradnak, illetve nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk fiatal korban cukorbetegség, valamint szív- és érrendszeri megbetegedés. A metabolikus szindróma előfordulásának fokozott kockázata mellett a gyermekkorban elhízott serdülőknél a rákbetegség kockázata is megnő, a szerteágazó gazdasági következményekről nem beszélve.
Gyermekkorban, az étkezési szokások kialakulásának idején alapvető fontosságú az egészséges táplálkozás felé terelni a kicsiket. Az ilyenkor rögzülő preferenciák ugyanis közvetlen hatást gyakorolnak általános egészségükre, jóllétükre, illetve az elhízás kockázatára. Ahogy idősebbé válnak, sajnos egyre inkább ki vannak téve a kártékony reklámoknak, sőt a magas só-, cukor- és zsírtartalmú feldolgozott élelmiszerek könnyű elérhetősége révén az egészségtelen ételek sokaságának. Ez lehet otthon, illetve a közintézményekben is, ahol számottevő időt töltenek – emlékeztetett Aszalós Albert Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) projektvezetője.
Jelenleg mindössze néhány uniós ország képes a feldolgozott élelmiszerek kínálatának márkaszintű ellenőrzésére. A gyermekeknek szóló élelmiszerreklám és -marketing jórészt szabályozatlan, sok oktatási intézményben, így az óvodákban és iskolákban pedig hiányoznak a jó minőségű élelmiszerek
– tette hozzá.
A probléma súlyának tudatában az Unió számos kutatója, egészségügyi szakértője illetve döntéshozói fogtak össze, hogy értékeljék a gyermekkori elhízás megelőzését, valamint a megbetegedések kockázatának csökkentését célzó stratégiai lépéseket, ezt követően pedig segítsék azok gyakorlatban történő alkalmazását. Az Európai Unió Joint Action Best-ReMaP elnevezésű projektje 2020 októberében indult, és jelenleg 24 ország 36 partnerét foglalja magában. Magyarországot a Semmelweis Egyetem és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakemberei képviselik ebben az együttműködésben – mondta Aszalós Zoltán Albert.
A program távlati célja Európa-szerte javítani a gyermekek által fogyasztott élelmiszerek minőségén. Ehhez számos területen szeretnék megkönnyíteni a bevált gyakorlatok megosztását, arra ösztönözve az EU tagállamait, hogy konkrét számokra illetve kutatásokra alapozzák a fiatalkori elhízás megelőzését célzó, újonnan kialakítandó szakpolitikát. „A gyermekek és serdülők táplálkozási környezetét alapjaiban át kell alakítani. Ennek kapcsán egyebek mellett azon dolgozunk, hogy miként lehet a feldolgozott élelmiszerek reformulálására irányuló, azaz egy egészségesebb összetételt célzó, egységes ellenőrzési rendszert megvalósítani Európában.
„Az iparági intézkedések egyelőre csak szórványosak, és messze nem elegendőek. Szakpolitikai szempontból és a kapcsolódó iparágakban is van hova fejlődni. Minden jel szerint szigorúbb kormányzati intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az iparági erőfeszítések célt érjenek, illetve igazi változást hozzanak” – hangsúlyozta Aszalós Albert Zoltán.
„Az egészségtelen élelmiszerek és italok marketingjének káros hatásait csökkentendő, összehangolt protokollokat kell kidolgoznunk, hogy nyomon követhessük a kitettséget, és így elő tudjuk készíteni a korlátozásokat. Az Egyesült Királyság jó példát mutat ebben a tekintetben, miután úgy döntött, hogy 2023-tól betiltja az online, illetve a televízióban 21 óra előtt sugárzott, egészségtelen ételeket reklámozó hirdetéseket” – tette hozzá.
Mint azt a projektvezető kifejtette, a közétkeztetés keretein belül elérhető menük minőségén is javítani kell, ami az uniós óvodák, iskolák, szociális intézmények és kórházak élelmiszer beszerzésének felülvizsgálatát jelenti. Magyarországon például 2022. január 1-től egy jogszabályi változásnak köszönhetően a közintézmények, így az állami óvodák és iskolák is kötelesek az élelmiszer-alapanyagok legalább 60 százalékát helyi termelőktől, rövid ellátási láncban beszerezni. „Az ehhez hasonló döntések teret adnak a helyi beszállítóktól származó, természetesebb alapanyagoknak, amely egy egészségesebb alternatívát testesít meg gyermekek számára” – jegyezte meg Aszalós Albert Zoltán.
A Best-ReMaP projekt távolabbi céljai kapcsán a projektvezető felvázolt egy olyan kezdeményezést, amely a különböző hátterű, egészséges táplálkozás terén érdekelt felek nemzeti, illetve uniós szintű hálózatának kiépítésére irányul, valamint egy olyan élelmiszerinformációs adatbázis létrehozását említette, amely a kutatók és politikai tanácsadók számára is elérhetővé teszi az egyes tagállamok ezirányú beszámolóit.
A program indulása óta komoly ismeretanyag gyűlt össze a témában, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) koordinálásával a www.bestremap.eu oldalon, valamint közösségi média platformokon, különösen a projekt Facebook- és Instagram-oldalán keresztül tettek nyilvánosan elérhetővé. A projekt népszerűsítése érdekében az EMK a fentiek mellett egy dinamikus kommunikációs kampányt is elindított, amely nemcsak a résztvevő országokat köti össze, hanem magát az érintett korcsoportot is megpróbálja elérni. „Egy 9 éves gyermek átlagosan napi 2 órát tölt az interneten. Ennek fényében projektpartnereink közösségi média szakértőivel egyeztetünk éppen, hogy európai szinten is hatásos üzenetet fogalmazzunk meg” – emelte ki a projektvezető.
Ennek keretében az egyik legnagyobb közösségi média jelenléttel rendelkező Semmelweis-diplomás, Dr. Kulja András is támogatja a programot. A 2021-ben az év COVID orvosának választott sebész rezidens jelenleg az Egészségügyi Menedzserképző Központban végzi mesterképzését. Tiktok-fiókjának több mint 100 ezer követője van, egyes videóit pedig több mint egymillióan látták. A Best-ReMaP kampány jegyében nemrég egy rövid videoklipet tett közzé arról, hogy miként hozhatunk felelős döntéseket egy szupermarketben történő élelmiszervásárlás során, a fiatal közönséget megcélozva. Őt további két influenszer fogja követni, akik a jó ügyért – a tudatosabb fogyasztói döntésekért – emelik fel szavukat – mondta Aszalós Albert Zoltán.
Kiss Viktória
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
