A 2019 decemberében megjelent SARS-CoV-2 kezelésére már számos terápiás készítményt vizsgáltak, de még egyetlen vírusellenes szer sem bizonyult hatékonynak. Az előzetes jelentések közzététele óta a dexamethazon esetében mutattak ki mortalitást csökkentő hatást lélegeztetett páciensek körében.
A remdesivir egy örökítőanyag-dependens RNS polimeráz inhibitor, amely kísérletes körülmények között (in vitro) gátló aktivitást mutatott a SARS-CoV-2 és a MERS-CoV vírusok ellen is, és emiatt ígéretes szerként tartották számon a COVID-19 kezelésére. Ennek bizonyítására egy fázis III, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatot végeztek – ezt mutatja be a The New England Journal of Medicine friss cikke.
A több helyszínen (USA, Dánia, UK, Görögország, Németország, Korea, Mexikó, Japán, Spanyolország, Szingapúr) végzett kutatásba 1:1 arányba vontak be pácienseket, akik aztán random módon placebót, azaz hatóanyagot nem tartalmazó „gyógyszert” vagy remdesivir kezelést kaptak. A remdesivirrel kezelt betegek első nap 200 mg kezdő, majd a további 9 napon 100 mg fenntartó dózisú intravénás remdesivirt kaptak összesen 10 napig. A placebo csoport azonos napokon, azonos időben 10 napig intravénás sóoldatot kapott placebo-készítmény gyanánt. A pácienseket 29 napig vizsgálták a kórházi tartózkodásuk során, meghatározott elsődleges és másodlagos kimenetelek szerint. Emellett vizsgálták a súlyos mellékhatások és szövődmények előfordulását az elemzett populációban
A tanulmányba 1062 beteg került randomizálásra: 531 kapta meg végül a remdesivir kezelést, míg 517 a placebót. A résztvevők 64,4 százaléka férfi, az átlagéletkoruk 58,9 év volt. Az eredmények szerint a remdesivirrel kezelt csoport átlagos gyógyulási időtartama 10 nap volt; ezzel szemben a placebóval kezelteké 15 nap. A mortalitás vizsgálata a 15. napon azt mutatta, hogy a remdesivirrel kezeltek körében a halálozás 6,7 százalék (35 fő), míg a placebo-csoport esetében 11,9 százalék (61 fő) volt. A 29. napon a remdesivirrel kezelt csoportban a mortalitás 11,4 százalékra emelkedett, a placebo csoportban pedig 15,2 százalékra. A remdesivir a betegség korai stádiumában bizonyult a leghatásosabbnak. A vizsgálat kezdetekor a 913 oxigénkezelésre szoruló páciens esetében a remdesivirrel kezeltek körében rövidebb ideig volt szükség oxigén adására, mint a placebo-csoportban lévő betegek esetében.
Összességében a remdesivir hatékonyabbnak bizonyult, mint a placebo-kezelés. A remdesivirrel kezelt páciensek rövidebb idő alatt gyógyultak fel, előbb hagyhatták el a kórházat, és így rövidebb ideig szorultak klinikai ellátásra. Az összes egyénre levetített halálozás a remdesivirrel kezeltek esetében 11,4 százalék, míg a placebo-csoportban 15,2 százalék volt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a remdesivir megelőzheti a betegség súlyosbodását, és használata során kevesebb a betegség miatt kialakuló légúti szövődmény, mint a placebo-kezelés esetén – mutatott rá dr. Merkely Béla.
A remdesivir sok országban teljes vagy feltételes engedélyt kapott COVID-19 kezelésére, de a használata ellenére is magas a betegek mortalitása, így ezen antivirális szer önmagában nem valószínű, hogy minden páciens esetében elégséges a terápiában. A leghatékonyabb kezelésnek az tűnik, ha a remdesivirt a kombinált terápia részeként alkalmazzuk a COVID antitestben gazdag vérplazma, a szteroid és a vérhígító adása mellett, szükség esetén kiegészítve a non-invazív lélegeztetéssel, valamint a fizioterápiával – véli dr. Merkely Béla professzor.
Dr. Merkely Béla rektor összefoglalója a „Remdesivir for the Treatment of Covid-19 – Final Report” c., John H. Beigel, M.D., Kay M. Tomasherk, M.D., Robert W. Finberg, M.D. és munkatársai által jegyzett cikkről, amely a New England Journal of Medicine-ben jelent meg
A remdesivir klinikai használatáról szóló cikkünk itt olvasható
Fotó: Kovács Attila –Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
