Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. január 15.
506415 Összes oltás
A COVID-19 fertőzés után fellépő szívizomgyulladás meglehetősen ritka komplikációnak számít az élsportolók körében. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség vagy enyhe tünetek esetén felesleges az ezirányú aggodalom, illetve a szív MR rutinszerű alkalmazása – derült ki abból a tanulmányból, amely a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült, és a világ egyik legfontosabb sportorvostani folyóirata, a British Journal of Sports Medicine (BJSM) jelentetett meg 2021 novemberében.

A vírusfertőzés szív- és érrendszerre gyakorolt hatását összesen 147, 20-28 év közötti sportoló részvételével vizsgálták, miután egyes cikkek nyomán felmerült, hogy a COVID-19 enyhe panaszok vagy akár tünetmentes beteg esetén is relatíve gyakran okoz szívizomgyulladást. Az egyébként egészséges sportolók szívét mágneses rezonancia (MR) segítségével vizsgálták. A szív MR az egyik legmodernebb nem invazív eljárás, amellyel a szívizom-, illetve szívburokgyulladás kimutatható, hisz pontos szöveti információt nyújt. Nagyon érzékeny módszer, amely a szívizom károsodására utaló késői kontrasztanyag-halmozás segítségével detektálja a regionális eltéréseket, valamint jelzi a diffúz érintettséget, amely a legmodernebb technika segítségével (T1, T2 mapping) kvantitatív módon mérhető, és tovább pontosítja a diagnózist – mondta dr. Vágó Hajnalka egyetemi docens, aki a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Szív MR kutatócsoportjának és a tanulmánynak is a vezetője.

A vizsgálat keretében morfológiai, funkcionális és szövetspecifikus adatokat elemeztek, amelyek hét sportolónál (vagyis az esetek 4,7 százalékában) mutattak valamilyen – nem feltétlenül kóros – eltérést, és mindössze 2 esetben (1,4 százalékuknál) volt egyértelmű jele a szívizomgyulladásnak.

Fontos megjegyezni, hogy az MR értékek elemzése egy azonos korú és nemű sportolókból álló kontrollcsoporttal összehasonlítva történt. Az élsport hatására ugyanis adaptálódik a szív, bizonyos paraméterek megváltoznak, ezért a kóros eltérések azonosításához elengedhetetlen a megfelelő kontrollcsoport alkalmazása. Összességében azt lehet mondani, hogy nem volt érdemi különbség a két csoport eredményei között. Sőt, a betegségből felgyógyult sportolók egy részénél, 14 esetben a COVID-19 fertőzés előtt és után is történt szív MR vizsgálat, amely nem mutatott különbséget. Ez alátámasztja, hogy bár számos egyéb szövődmény léphet fel, a koronavírus okozta szívizomgyulladás nagyon ritka ebben a körben – mondta dr. Vágó Hajnalka. Hozzátette: mérsékelt tünetekkel lezajlott fertőzés esetén az esetleges szívizom-érintettséget jelző T1 értékek valamivel magasabbak voltak, mint a tünetmentes vagy enyhe panaszokkal vizsgált betegeknél, a számok azonban a legtöbb esetben határérték alatt maradtak.

A sportolók egészségi állapotát egyébként a fertőzésből történt felépülés után még hosszú ideig (átlagosan 8 hónapig) nyomon követték. Ennek során bebizonyosodott, hogy szinte mindannyian vissza tudtak térni addigi sporttevékenységeikhez. 122 utánkövetett sportolóból ez 120 főt jelent, ami 98,4 százalékos arány.

A tanulmány legfontosabb üzenete az, hogy a szívizom- illetve szívburokgyulladás ezekben az esetekben szerencsére nagyon ritka. Az oltás szerepét ugyanakkor nem szabad lebecsülni, ennek felvétele mindenki számára ajánlott – hangsúlyozta a kutatócsoport vezetője. Hozzátette: a megállapításokból következik, hogy ha jellemzően enyhe tünetes sportolóknál nincs jele szívizomgyulladásra utaló, kóros folyamatoknak (mint például a troponin nevű enzim magas szintje), akkor a szív MR rutinszerű alkalmazása nem feltétlenül javasolt. Amellett, hogy drága és kevés helyen végzett eljárás, más beteg elől veszi el a helyet; gyakorlatilag nincs valódi hozzáadott értéke, ha a klinikum alapján nem merül fel szívizomgyulladás – fogalmazott dr. Vágó Hajnalka.

A városmajori klinika Szív MR munkacsoportjának vezetője elmondta: az intézménynek több más, a koronavírussal összefüggő kutatása is van. Egyebek mellett vizsgálják például az infekciót követő szívultrahang-eltéréseket, a fertőzés, illetve a COVID-19 ellen kifejlesztett oltás hatására kialakult sejtes és humorális immunválaszt, emellett pedig poszt-COVID kardiológiai ambulanciát működtetnek, ahol a szövődmények kizárásával igyekeznek segíteni az idült tünetekkel szenvedőkön. Maga az intézmény éves szinten több ezer sportoló sportkardiológiai ellátását biztosítja, de indítottak egy versenysportolóknak szánt poszt-COVID-ambulanciát is, ahol már több mint hatszáz, gyógyulófélben lévő atléta talált segítséget.

Kiss Viktória
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.