Merkely Béla tavaly májusban azt nyilatkozta, a H-UNCOVER eredményeit „az egyik legnívósabb amerikai lapban” szeretnék publikálni. Mi az oka annak, hogy ez végül nem valósult meg?
A publikáció a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai D1-es, vezető lapban jelent meg, a GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság, nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja. A cikk rövid idő alatt 33 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.
(Háttérinformáció: a folyóiratokat kategóriákba sorolják. A D jelöli a 10 részre osztott rangsor decilisét, a Q a négy részre osztott rangsor kvartilisét. D1 a felső 10%, Q1 a felső 25%. A lista első helyén álló folyóirat minden esetben D1 minősítést kap. Lsd.: MTA szakterületi folyóirat rangsor az MTMT-ben.)
Voltak-e olyan folyóiratok, amelyek visszautasították a kéziratot? Melyek voltak ezek, és mivel indokolták az elutasítást?
A New England Journal of Medicine azzal az indokkal utasította vissza a publikációt, hogy számukra érdekesebbek voltak azon országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő megbetegedések. Mint ismert Magyarországon – a restriktív intézkedéseknek köszönhetően – a H-UNCOVER vizsgálat idején kis esetszámú megbetegedést okozott a járvány.
Miért egy járványügyhöz nem kapcsolódó speciális területtel, az öregedéstudománnyal foglalkozó GeroScience-ben jelent meg a kutatás?
A COVID-19 okozta világjárvány első hullámában az idősebb korosztály kitettsége, megbetegedési aránya, a tünetek erősségének és a betegség lefolyásának szempontjából is kimagaslónak számított. Sokáig világszerte az idősek járványának tartották azt.
A nyilvános adatok alapján egy hét telt el a kézirat benyújtása és elfogadása között. A tudományos publikációk elbírálásánál ez rövid időnek számít, a járvánnyal kapcsolatos kutatások jelentős része ezért preprint formában jelenik meg. Mi az oka annak, hogy ebben az esetben ilyen kevés idő is elég volt?
Miután a COVID-19 fertőzés világjárványt idézett elő, a tudományos publikációk elbírálásának ütemezése is megváltozott, számos neves közlemény 1-2 nap alatt jelent meg tudományos lapokban, vagyis nem számít különlegesnek, hogy a H-UNCOVER vizsgálat eredményét néhány hét alatt közölték.
A GeroScience főszerkesztője, Ungvári Zoltán a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének vezetője. Milyen szerepet játszott az ő személye abban, hogy ezt a folyóiratot választották, illetve abban, hogy ilyen gyorsan elbírálták a kéziratot? Nem látják-e összeférhetetlennek, hogy olyan folyóiratban jelent meg a Merkely Béla vezetésével készült kutatás, aminek az ő egyik beosztottja a főszerkesztője?
Mivel a lap – az idős korosztály kitettsége miatt – a COVID-19 okozta világjárvány kitörése után szinte azonnal indított egy kifejezetten a koronavírussal összefüggésben lévő „szekciót”, rovatot, ezért a lap Magyarországon is dolgozó főszerkesztője minden olyan egészségügyi intézményt megkeresett, akik érintettek a COVID-ellátásban és/vagy kutatásban. A főszerkesztő nyomon kísérte a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos tudományos munkát és kezdeményezte a tanulmány megjelenését. Ugyanakkor a tudományos publikációk természetéből adódóan nem a főszerkesztő, hanem minimum 2-3 független szakértő bírálja el az adott közleményt, ennek alapján dől el, hogy az adott cikk megjelenhet-e a lapban.
Minden tudományos folyóirat célja az, hogy olyan publikációkat jelentessen meg, amelyeket aztán sokan idéznek. (Ez adja a lap presztízsét, ez határozza meg a gazdasági és szakmai sikerét.) A jelenlegi adatok alapján a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos kutatási eredményt négyszer többen idézték a publikációt követő hetekben, mint átlagosan a lap többi cikkét.
A publikáció sikerét mutatja – magyar viszonylatban ritkán fordul elő –, hogy a járványtan és a virológia három nemzetközi hírű szaktekintélye írt szerkesztői közleményt, elemezve a H-UNCOVER vizsgálat tanulságait. Ezek a szakértők:
Professor Martin McKee
European Public Health, London School of Hygiene & Tropical Medicine, London, UK
Professor McKee Európa vezető epidemiológusa, az Európai Népegészségügyi Társaság (European Public Health Association korábbi) elnöke, a WHO alatt működő European Observatory on Health Systems and Policies kutatási igazgatója.
https://en.wikipedia.org/wiki/Martin_McKee
Professor Jorge Quarleri
Instituto de Investigaciones Biomédicas en Retrovirus y Sida; (INBIRS), Universidad de Buenos Aires (UBA), Consejo; Nacional de Investigaciones Científicas y Técnicas (CONICET), Buenos Aires Argentina
Professor Quarleri Argentína vezető virológus kutatója.
Professor S. V. Subramanian
Department of Social and Behavioral Sciences, Harvard T.H.; Chan School of Public Health, Boston, MA 02115, USA;
Professor Subramanian a Harvard Egyetem professzora, aki a nemzetközi tudományos életben a legidézettebb 1% közé tartozik.
https://www.hsph.harvard.edu/sv-subramanian/
Felmerült-e a bírálat során, akár ennél a folyóiratnál, akár másiknál, hogy három aktív fertőzött alapján helyes-e következtetni az aktív fertőzöttek földrajzi, életkorbeli eloszlására vagy arra, hogy ingázó életmódot folytatnak-e vagy sem?
Az adatok interpretálásában az alacsony fertőzöttség nagyon magas szórással jár, ezért a közleményben a régiókat az aktuális fertőzöttség vonatkozásában nem hasonlítottuk össze, csak az átfertőzöttség vonatkozásában, mert ott az esetszámok, valamint a reprezentatív vizsgálatból becsült valódi esetszámok lényegesen magasabbak voltak.
Milyen szerepe volt a kutatásban Merkely Béla ortopédus fiának, Merkely Gergőnek, illetve Merkely Béla rektorhelyettesének, Szabó Attila gyermekgyógyásznak?
Dr. Szabó Attila professzor mint a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke vett részt a vizsgálat szakmai tervének kidolgozásában, illetve ő koordinálta a négy hazai orvosképző egyetem (mintegy 2 ezer munkavállaló és hallgató) által végzett mintavétel folyamatát. Dr. Merkely Gergő Béla a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a Harvard Medical School kutatóorvosa és tanársegédje, aki az adatok analízisében és a közlemény megírásában vállalt vezető szerepet.
Merkely Béla a H-UNCOVER elkészülte óta többször nyilatkozta, hogy szükség lenne újabb hasonló mérésekre? Miért nem került sor rá, és most is szükségesnek látja-e?
Az ilyen vizsgálatok a járvány adott szakaszában nagyon pontos adatokkal tudnak szolgálni az átfertőzöttségről, illetve a fertőzöttség regionális és életkor szerinti megoszlásáról. Egy aktív járványhelyzetben végzett, ezért csak rövid idő alatt elvégezhető, országos, reprezentatív vizsgálat levezetése és elvégzése rendkívüli erőfeszítést igényel. A vizsgálatban a négy hazai orvosképző egyetem 1245 munkatársa és csaknem négyszáz önkéntese vett részt. Tudományosan a H-UNCOVER megismétlésének egyértelműen lenne jelentősége, azonban a járvány kezelése szempontjából, az oltás megjelenése óta nincs jelentősége. Ugyanakkor a H-UNCOVER alap adatai adják ma is a hazai járványmatematikai számítások alapjait.