A nemzetközi viszonylatban is jelentős kutatás alapvetően azt a kérdést vizsgálta, hogy a járvány lecsengésekor, a lazítás megkezdése előtt mekkora volt az újtípusú koronavírussal fertőzött személyek száma hazánkban, illetve hányan fertőződtek meg a járvány során és szerezhettek immunitást a vírussal szemben.
A Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott 17 787 főből 10 575 fő tett eleget a meghívásnak és vett részt a 2020. május 1-16. közötti vizsgálatokban és adott mintát legalább az egyik vizsgálathoz. Közülük 10 474-en a vizsgálati kérdőívet is kitöltötték, így ők alkotják a felmérés vizsgálati populációját. A 13 százalékos kerethibát figyelembe véve a részvételi arány így 67,7 százalék volt. A felmérés reprezentatív a magánháztartásokban élő teljes 14 év feletti hazai lakosságra. A részvevőktől az aktuális fertőzöttséget kimutató, orr- és garatmintán alapuló PCR-teszt mellett vért is vettek annak kimutatására, hogy korábban átestek-e a fertőzésen, valamint kérdőívet is kitöltöttek.
A vizsgált személyek közül 3 főnek lett pozitív az aktuális új koronavírus fertőzöttséget mutató PCR tesztje és 70 főnél mutatta azt a vérvizsgálat – melyet az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Ügynökség által engedélyezett nagy megbízhatóságú immunológiai teszttel végeztek –, hogy átesett a SARS-CoV-2 okozta fertőzésen. Mindez a teljes 14 éven felüli, nem valamely intézményben élő magyar lakosságra vetítve azt jelenti, hogy az aktív fertőzöttek száma 2 421-re becsülhető a vizsgálat időszakában, míg a szeropozitív, vagyis fertőzésen átesettek személyek száma 56 439-re tehető. Így mind az aktív fertőzöttségi ráta (2,9 fő 10 ezer lakosból), mind pedig az átfertőzöttség aránya (68 fő 10 ezer lakosból) alacsonynak mondható – jelentette be sajtótájékoztatón dr. Merkely Béla, a vizsgálatot vezető Semmelweis Egyetem rektora.
A kérdőívek eredményéből – a tünetek említése alapján – az látszik, hogy a vírussal fertőzöttek között jelentősen gyakoribb volt a szaglás- és ízlésvesztés, valamint az izom és ízületi fájdalmak. Azok között, akik átestek a fertőzésen gyakran említett tünet volt a légzésnehézség és a hasmenés és körükben valamelyest gyakoribb – 54,4 százalék – volt a krónikus betegségek előfordulása az átlagpopulációra jellemző 41,5 százalékhoz képest – ismertette. Tendenciózusan gyakoribb a fertőzés egyes társbetegségek esetén (magas vérnyomás, szívbetegség, krónikus tüdő-, máj- és vesebetegség).
A becslések azt mutatják, hogy az átfertőzöttség esélye valamelyest nő a korral, de ez statisztikailag nem igazolható az alacsony átfertőzöttség miatt. Hasonló, tendenciaszerű összefüggés volt érzékelhető a pozitív eredmény és a gyakori munkába járás, a karanténra kötelezett vagy ismerten fertőzött személlyel való kontaktus és a március 1-jét követő nemzetközi utazás között.
A vizsgálaton résztvevők átlagéletkora 48,7 év, 53,6 százalékuk nő, 46,4 százalékuk férfi volt; érdemi nemi különbségek nem voltak érzékelhetők a pozitív teszteredményt kapók között. A régiókat tekintve az átfertőzöttség legmagasabb értéke Budapesten volt (90/10 000 fő), a legalacsonyabb pedig Észak-Magyarországon (45/10 000 fő).
A vizsgálat a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével, a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. A szervezést, a mintavételt az Országos Mentőszolgálat, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, a háziorvosok, a körzeti megbízottak is segítették. Rajtuk kívül külön köszönet illet minden állampolgárt is, aki eleget tett a meghívásnak és – személyenként többszáz magyart képviselve – részt vett a felmérésben. A kiválasztott személyeket levélben, telefonon, ügyfélkapunk keresztül is megpróbálták elérni. Amennyiben így nem sikerült kapcsolatot teremteni, akkor személyesen keresték fel őket regisztrált címükön. A mintavételt a négy orvosi egyetem munkatársai végezték: 187 szűrőcsapat vett részt a munkában, akik 348 meghatározott szűrőponton, valamint 5 szűrőbusz és több mobil szűrőcsapat segítségével vették le a mintákat a résztvevőktől.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: a kutatási eredményekből jól látszik, hogy a korán bevezetett, szigorú korlátozó intézkedések segíthettek megfékezni a járvány terjedését az országban. Szintén segíthetett az idősekre vonatkozó, időben bevezetett, specifikus korlátozások kihirdetése, és az is fontos volt, hogy a lakosság nagy arányban betartotta a korlátozásokat. A H-UNCOVER vizsgálat eredménye alapja volt a sikeres járványügyi exitstratégiának, az úgynevezett lazításnak Magyarországon. A jövőben fontos rendszeres időszakonként megismételni ezt a reprezentatív felmérést, különösen amíg nincs vakcina – emelte ki a rektor, hozzátéve, hogy az orvosképző egyetemek folytatják a szűrővizsgálatokat a járvány lecsengése után is, így továbbra is fontos őrszem (szentinel) funkciót látnak el a járványveszély ideje alatt.
Mag Kornélia, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese kiemelte annak jelentőségét, hogy a koronavírushelyzet kapcsán is megbízható, pontos adatok alapján születhettek meg a megfelelő döntések. Elmondta, hogy 489 település került be a mintába, a szűrések elvégzésében pedig a négy egyetem 1245 munkatársa és csaknem négyszáz önkéntese vett részt.
Dr. Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke kiemelte: az országos szűrővizsgálat végrehajtása során soha nem látott összefogás valósult meg az orvosképző egyetemek, a háziorvosok, a jegyzők, a polgármesterek, a kormányhivatalok között, és különösen jelentős logisztikát igényelt, hogy a mintát végzők az utolsó zsákfaluba is eljussanak. A szakember szólt arról is, hogy mivel a vizsgálat bemutatta, ha közösségbe megyünk, akkor nagyobb az esélyünk, hogy valamilyen módon megfertőződjünk, ezért a nyári szabadságok idején is nagyon meg kell fontolni, ki, hova megy.
Dr. Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke kiemelte egyebek mellett azokat a megyéket, ahol 75 százalék feletti volt a részvétel, ezek Veszprém, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye, valamint Pest megye is megközelítette ezt az arányt. Szólt a fertőzöttségben és átfertőzöttségben mutatkozó regionális különbségekről is. Budapesten kívül az átfertőzöttség Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön volt a legmagasabb.
Dr. Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke összegezte, hogy az egyes régiókban milyen egyéb szempontok befolyásolták a fertőzöttséget. Az egyik ilyen volt az életkor, mely globálisan egyértelműen az idősek fertőzöttségét mutatja. Ugyanakkor a régiós elosztást tekintve míg Kelet-Magyarországon valóban jellemző volt az idősek dominanciája, a központi és dunántúli régióban a fiatalok voltak többségben az átfertőzöttek között a határon átnyúló mobilitásnak köszönhetően. Ez arra utal, hogy Kelet-Magyarországra inkább behurcolták a vírust.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a H-UNCOVER keretében további két keresztmetszeti szűrést terveznek elvégeznek 2021. május 1-jéig.
A sajtótájékoztatón bemutatott prezentáció letöltése.
A sajtótájékoztató teljes videófelvétele itt megtekinthető.