Már gyermekkorban fontos megtanulni a helyes ülést, mert ha rögzül a rossz testtartás, az izmok elkezdenek zsugorodni (az alsó végtag izmai is, a mellkas izmai is, mely a légzésre is kihat). Görnyedt lesz a testtartás, kialakul az úgynevezett C alakú ülés (a medence hátra billen, a mellkas összenyomott helyzetbe kerül, a fej előre helyeződik). A helytelen ülés melegágya a derékfájásnak, a porckorongsérvnek, a hát, a nyak és a váll fájdalmainak.
A helyes ülésnek több alapfeltétele van:
– megfelelő ülőbútor
– ülésformáknak megfelelő testtartás
Helyes a szék magassága, ha a talp alátámasztása mellett a térd és a csípő kb. 100-110 fokos szögben van. Az ülő felület akkora legyen, hogy a széken hátra csúszva ne vágja az ülés a térdhajlatot. A szék támlája támassza meg a lapocka alsó csücskét. Jó, ha a derék is megtámasztott. Aktív izommunkát biztosít ülés közben, ha a szék ülő felülete mobil, illetve instabil, például levegővel töltött párna. Fontos, hogy ülésnél az asztal is megfelelő magasságú legyen, azaz felhúzott váll és görbe hát nélkül az alkar kényelmesen legyen alátámasztva írás közben. A gyerekeknek olyan állítható gyerekszékeket ajánlanak a szakemberek, melyek a gyerek testmagasságához igazíthatók, így a növekedés minden fázisában biztosítja a helyes ülést.
A TEENDŐ:
A szakemberek azt tanácsolják, hogy aki munkája miatt egész nap ül, legalább óránként álljon fel és végezzen néhány aktív gyakorlatot. Ez hosszú utazáskor is fontos (pl. repülőúton) a jó keringés érdekében (pl. trombózis ellen). Akinek gerincpanaszai vannak, annak még jobban oda kell figyelnie: óránként 5 percig az ágyéki gerinc körüli izomzatot összehúzva ajánlott járnia. A gyógytornászok azt tanácsolják, hogy ülés közben is végezzenek gyakorlatokat, akár izommegfeszítést, akár nyújtózást. Munkából hazaérve pedig lehetőleg ne üljenek le, hanem feküdjenek a földre (kemény felületre) és polcolják fel Z alakban a lábukat, ugyanis ez tehermentesíti a gerincet, ez a legpihentetőbb testtartás.
A gyógytornászok szerint a csontnak a nyomásra, a szalagoknak, inaknak a feszülésre, az izmoknak pedig az összehúzódásra van szükségük. Ezért elengedhetetlenül szükséges a rendszeres mozgás. Napi fél óra az ajánlott, de azt mondják nem elég csak a séta, hanem tornázni kell, dinamikus úgynevezett kardio mozgást (120 fölé menjen a szívfrekvencia) kell végezni. Ilyen lehet az úszás, a biciklizés, de a sportok mellett akár a tánc is. Az izomerősítő és -nyújtó illetve testtudatosító gyakorlatok ugyancsak nagyon fontosak (például a jóga, a pilates, a testtartáskorrekciós gyakorlatok).
Idősebb korban is el lehet kezdeni a mozogást, de ajánlatos előtte kardiológus véleményét kikérni. Lényeges, hogy ne hirtelen, ne nagy terheléssel kezdjenek mozogni, hanem fokozatosan. Veszélyes lehet, ha a hónapokig nem mozgó emberek tavasszal kimennek a kertbe és túlerőltetik magukat, ilyenkor a kórházak gerincosztályai kertészkedőkkel vannak tele. Sajnos az átlag lakosság nem mozog eleget, pedig a mozgás a legjobb stresszoldó és mivel endorfint szabadít fel, még örömforrás is.