A fogpulpában, vagyis a fogbélben található őssejtek biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek. A jelenleg folyó, „in vivo” kísérletek pedig azt mutatják, alkalmasak lehetnek például gerincsérülések gyógyítására – derült a Kutatóegyetemi pályázatnak köszönhetően a Dr. Varga Gábor vezette Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoport munkájából.

A pulpában találhatóak olyan sejtek, amelyek különböző irányba differenciáltathatóak, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatóak létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek. A Dr. Varga Gábor vezette Molekuláris Orális Biológiai Kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni. A kutatók sérült agykéreggel rendelkező patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek – az agyba juttatva – képesek integrálódni és megőrzik idegsejt-tulajdonságaikat.

Ezt követően kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvelő sérülése esetén.

A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen. Dr. Varga Gábor azonban úgy látja, akár már öt éven belül elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.
A fogeredetű őssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az őssejteknek a segítségével.

Sajtóbeszélgetés időpontja:
2012. április 25. (szerda) 11.00 óra

Sajtóbeszélgetés helyszíne:
Semmelweis Egyetem (SE), Nagyavárad Téri Elméleti Tömb
cím: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. 15. emelet

Beszélgetőpartner:
Dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője
Sajtókapcsolat: Kovács Eszter 20/663-2206

A Semmelweis Egyetem 2010-ben nyerte el a Kutatóegyetem címet; az ehhez kapcsolódó fejlesztési programra 3 milliárd Ft támogatást kapott a következő három évre a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR pályázat keretében, melynek témája a “Modern Orvostudományi Technológiák a Semmelweis Egyetemen”.