(dr. Krasznai Magdolna)
Védő-, más néven immunrendszerünk feladata a különböző kórokozók elleni védelem, valamint a szervezetünk számára idegen és káros anyagok elpusztítása. Bizonyos tényezők hatására immunrendszerünk károsodhat, így kialakulhat a rendszer túlzott és kóros működése, amely túlérzékenységi (allergiás) megbetegedéshez vezethet. A szervezet válasza (reakciója) okozhat légúti, bőr-, illetve gyomor-bél rendszeri tüneteket – attól függően, hogy melyik szervrendszerünket érinti.
Az utóbbi években világszerte emelkedik az allergiás betegségben szenvedők száma, jelenleg a lakosság 15–25%-a érintett. Az allergia általában a fiatal felnőttek betegsége, de az utóbbi időben egyre gyakoribb az előfordulása a későbbi életkorban is.
A túlérzékenység (allergia) öröklődő betegség, de nem magát a betegséget, hanem a hajlamot örököljük. Amelyik családban az egyik szülő allergiás, abban az öröklődés valószínűsége 20%; ahol mindkettő, ott 50%; ha pedig valamelyik szülő súlyos asztmás megbetegedésben is szenved, akkor a valószínűség akár 70%-os is lehet. Amennyiben öröklődik a hajlam, akkor többféle allergiás betegség fejlődhet ki életünk folyamán, mégpedig meghatározott rend szerint, melyet „atópiás menetelés”-nek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőkorban jelentkező ekcémás bőrelváltozás, a kisgyermekkori ételallergia, esetleg asztma után serdülő-, illetve fiatal felnőttkorban számíthatunk az allergiás nátha megjelenésére is. A szénanáthások egyharmada egyidejűleg légúti asztmában, az asztmások közel 80%-a allergiás náthában is szenved.
Az allergiás nátha kialakulásában öröklött adottságaink mellett szerepet játszhatnak a következő tényezők:
– környezetünk (például növényzet, vegetáció) megváltozása;
– lakóterünk (kül- és beltéri) légszennyezettségének fokozódása;
– a higiénés viszonyaink javulása;
– a lakóterünk és családunk nagyságának változása;
– fokozott gyógyszerfogyasztásunk (antibiotikumok);
– védőoltások rendszeres beadatása;
– táplálkozási szokásaink megváltozása (tartósítószerek, színezőanyagok mennyisége, milyensége);
– dohányzás;
– életmódunk megváltozása (civilizációs ártalmak);
– immunrendszerünk működési zavarai.
Az allergia szó túlérzékenységet jelent. 1906-ban Pirquet használta először, ennek ellenére már évszázadokkal ezelőtt a történelem számos alakjáról a feljegyzések alapján megállapítható, hogy valamilyen allergiás megbetegedésben szenvedett. Az első írásos feljegyzés az ókori Egyiptomból származik. Menes fáraó (i. e. 3200-ban született) feltehetően darázscsípést követő sokkos (keringési és légzési elégtelenség) állapotban halt meg a Nílus-partján. A tankönyvek még két klasszikus esetet említenek. Britannicus (Claudius császárnak i. u. 40-ben született fia), heves orrfolyás és erős könnyezés miatt képtelen volt lovagolni, így császár sem válhatott belőle. Helyette mostohatestvére, Néró formálta át az ókori Róma történelmét. III. Richard angol király tudta, hogy eperfogyasztást követően testén csalánkiütések jelentkeznek, ezt fondorlatos politikai céljai megvalósítására is felhasználta.
1819-ben John Bostock angol orvos a felső és alsó légutak allergiás betegségeit tanulmányozta: tőle származik a szénanátha elnevezés, melyet ma is használunk. Mintegy 50 évvel később, 1873-ban Charles Blackley, aki maga is allergiás náthában szenvedett, a „Szénanátha okának és természetének kutatásáról” címmel könyvet adott ki.
Kóroktan. A túlérzékenységre adott válaszok (allergiás reakciók) kulcsszereplői a hízósejtek és a fehérvérsejtek, valamint az érzékenységet kiváltó anyag (allergén) hatására termelődő úgynevezett immunglobulin-E (IgE-) antitest. Ha az allergénnel ismét találkozunk, akkor működésbe lépnek ezen sejtek, és felszabadulnak az allergiás válaszért felelős anyagok (hisztamin, biogén aminok). Az allergiás náthát okozó allergének belégzés útján kerülnek az orrnyálkahártya felszínére és indítják el a szervezet válaszreakcióját, az úgynevezett allergiás reakciót. A kiváltott tünetek jelentkezhetnek időszakosan, illetve évszaktól függetlenül, azaz egész évben.
Az időszakos (szezonális) náthát legtöbbször szélbeporzású növények virágpora (pollenje) okozza. Földrajzi területenként más és más virágporszemcsék válthatnak ki allergiás panaszokat. Hazánkban az évszakok alapján három fő pollenszezont különítünk el, ami február végétől október végéig terjedhet.
Az I. időszak február végén, márciusban kezdődik a barkás növények (mogyoró, nyír), majd számos fa (éger, kőris, szil, juhar, tölgy) virágzásával. A II. időszakban (április, május, június) a pázsitfüvek (csomós ebír, csenkesz, komócsin, perjefélék) és különböző gabonafélék (rozs, zab, búza) pollenje uralkodik a légtérben. A III. időszakban (július, augusztus, szeptember) a gyomnövények (csalán, feketeüröm, parlagfű, libatop) virágzása jellemző, időjárástól függően akár október végéig is eltarthat. A szezonális gombafélék közül a leggyakoribbak (a Cladosporium és Alternaria gombafajok) a kora őszi hónapokban mindenütt jelen vannak. A különböző virágporok szerkezeti hasonlósága (keresztreakció) miatt az arra érzékenyekben az allergiás időszak mindhárom időszakra kiterjedhet.
A létező kb. 350 gyomnövény közül a legelterjedtebb a parlagfű, mely hazánkban az 1920-as években telepedett meg, és kezdett szaporodni, terjedni elsősorban utak, vasúti sínek mentén, parlagon hagyott földeken. A növény a meleg éghajlatot, a fényt, a nyári csapadékot kedveli, és a tengerszinttől számított 400 m magasságig fordulhat elő. Szélbeporzású, időjárástól függően általában márciusban kel, áprilisban tömegesen csírázik, porzós virágai július elején jelennek meg. A virágpor szóródása július végén, augusztus elején kezdődik, és egészen az első fagyokig tarthat. Egy közepes növény több tízezer magot és kb. 8 milliárd virágporszemcsét termelhet egy szezonban. A mag rendkívül ellenálló, akár 30 évig is csíraképes maradhat a földben.
Jó tudnunk!
Hazánkban a virágporra érzékenyek száma mintegy 1,5–2 millió. 40–60%-uk parlagfűre is érzékeny, ezért nagyon fontos a parlagfű irtására és mentesítésére vonatkozó jogszabályok meghozatala és főként betartása.
A légköri virágporsűrűség (pollenkoncentráció) jól mérhető és rögzíthető pollencsapdák segítségével. 1989 óta Magyarországon is rendszeres pollenfigyelő szolgálat működik. 2004-től az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata számos helyen üzemeltet ilyen berendezést, amely 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spórasűrűségét figyeli. Egységes leolvasási módszer alapján a napi átlagos értékeket db/m3 egységben kapjuk meg. A legfontosabb adat egy pollenről az, hogy az adott időszakban hány napon keresztül éri el azt a sűrűséget, amely már tüneteket vált ki. A folyamatos napi és heti jelentés adatai alapján a virágporra érzékenyek egyrészt tevékenységüket jól tervezhetik, másrészt időben elkezdhetik a szükséges és megfelelő kezelést.
| Jó tanácsok virágporra érzékenyeknek |
| A virágpor sűrűsége reggel 6 h és dél között általában nagyobb, ezért lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjanak a szabadban ebben az időszakban! |
| Kerüljék a szabadtéri munkavégzést, sportolást! |
| A szabadban használjanak maszkot a virágporok kiszűrésére! |
| A lakás, az autó ablakait tartsák zárva! |
| Használjanak légkondicionálót, pollenszűrőt a lakásban, autóban. Ne használjunk ventillátort! |
| Kimosott ruháinkat ne szárítsák, illetve ne szellőztessék a szabadban. A levetett utcai ruházatunkat ne tárolják a hálószobában! |
| A hajba ragadt nagy mennyiségű virágport esti hajmosással csökkenthetik. |
| Érdemes naponta többször folyó vízben először kezet, majd arcot mosniuk. |
| A virágporok megkötésére az orrnyílás környékét krémezzék be! |
| Mossák át orrunkat fiziológiás sóoldattal! |
| Szemtünetekre használjanak műkönnyet és a napszemüveget! |
| Hajnalban vagy késő este szellőztessenek, amikor kevesebb virágpor van a levegőben! |
| Ne fogyasszanak méz-, propolisz-, virágportartalmú készítményeket, gyógynövényt tartalmazó teákat. Ne használjank ilyen kozmetikumokat! |
| Lakásban ne dohányozzanak! |
| Virágporát szóró növényeket és bokrokat ne ültessenek a ház közelébe! |
Az egész évben fennálló zavaró tüneteket leggyakrabban beltéri allergének (háziporatka, állati szőr, penészgomba) okozhatják, s mivel időnk 80–90%-át zárt, belső terekben töltjük, fontos ezek ismerete. A háziporatka
– 0,1 mm-es, áttetsző, szürkésfehér színű állatka;
– az emberi bőrről levált hámsejtekkel, rovar- és textilmaradványokkal táplálkozik;
– mindenhol előfordul: 1 g háziporban kb. 5000 atka található;
– a magas páratartalmat kedvelik, szaporodásuknak a 65–80%-os páratartalom a legmegfelelőbb;
– a tünetek fő okozója a háziporatka ürülékében lévő fehérje.
| Jó tanácsok a háziporatkára érzékenyeknek |
| Használjanak páramentesítőt a lakásban! |
| A szoba hőmérsékletét tartsák lehetőleg 20 °C alatt! |
| Lakásuk burkolata lehetőleg pormentes fa (parketta), műkő vagy műanyag legyen! |
| Használjanak allergénmentes ágyneműt: sűrű szövésű huzatán nem jut át az atka és ürüléke! |
| Az ágyneműt hetente mossák ki, legalább 60 °C-on! |
| Minden porfogót (tollpárnát, szőnyeget, falvédőt, padlószőnyeget, függönyt, nyitott szekrényt, polcot stb.) távolítsanak el!Minél egyszerűbb és mosható berendezési tárgyakat válasszanak!
Nedves törlővel portalanítsanak, ne szárazzal! |
| Hetente egyszer alaposan porszívózzanak!A kárpitozott bútorokat hetente legalább kétszer portalanítsák! |
| A nagy teljesítményű porszívókhoz sűrű szövésű gyűjtőzsákot használjanak, amely nem engedi át az allergént (HEPA-szűrővel ellátott porszívó). |
| Használjanak atkairtó szereket:ezekkel hetekre, hónapokra csökkenthetjük az atkát számát! |
| Naponta kiadósan szellőztessenek! |
Az állati eredetű allergének klasszikus allergénforrások, ezek közé tartozik macska, kutya, patkány, ló, nyúl, egér, tengerimalac, vagyis az úgynevezett hobbi és foglalkozási állatok allergénjei. Az allergén itt a hámsejtek, a szőr, a vizelet, a nyál, illetve egyéb testnedvek valamely fehérjekomponense.
| Jó tanácsok állatszőrre, madártollra érzékenyeknek |
| Minden állattól váljanak meg az igazoltan szőrre, tollra allergiások! |
| Távolítsák el a valódi szőrből készült szőnyegeket, dísztárgyakat, bundákat! |
| Ne menjenek cirkuszba, állatkertbe, állatkereskedésbe, istállóba! |
A penészgomba a nedves, penészes falakon szaporodva, többnyire az őszi-téli időszakban okozhatnak panaszokat. Legismertebbek az Aspergillus és a Penicillium gomba spórái.
| Jó tanácsok penészgomba-allergiásoknak |
| Használjanak páramentesítőt, tartsuk a páratartalmat 50% alatt! |
| Használjanak légtisztító készüléket, és tisztítsuk heti rendszerességgel! |
| Gyakran szellőztessenek! |
| Szüntessék meg a gombanövekedés lehetséges forrásait (mossuk le a penészes falat)! |
| Ne tartsanak túl sok szobanövényt, amelyeken a penészgomba növekedhet! |
| Mentesítsék rendszeresen penészgombától a zuhanytálcát, a fürdőkádat! |
| Lehetőleg ne egyenek-igyanak „nemes penészt” tartalmazó ételeket (téliszalámit, rokfortot, camambert-féléket, erjesztett italokat). |
| Kerüljék el a pincét, a garázst, a szénapajtát, a komposzttárolót, ahol a penészgomba nagyobb sűrűségben fordulhat elő! |
| Ne gereblyézzék az avart! |
A tünetek az allergiás náthát okozó allergének típusától függően változhatnak. Az időszakos (szezonális) nátha vezető tünetei az orrfolyás, tüsszögés, viszketés, orrdugulás, melyeket 70-80%-ban szemtünetek kísérnek. Az egész éven át tartó (perenniális) panaszokat az orrdugulás jellemzi elsősorban, tüsszögés és szemtünet általában nem kíséri. Az allergiás nátha szövődménye lehet arcüreg- fülkürt- és középfülgyulladás. Mindkettő úgy alakulhat ki, hogy az orrnyálkahártya megduzzadása következtében az orrmelléküregek és a fülkürt természetes nyílásai elzáródnak, majd a váladék pangása, a rossz szellőzés miatt az üregek fertőződhetnek. Az enyhe allergiás nátha csak kismértékben, a közepes és súlyos pedig nagymértékben ronthatja napi tevékenységünket, munkavégzésünket és az alvásunkat.
Kivizsgálása, kórképének felállítása egyszerű a kórelőzmény (anamnézis), a klinikai kép és a bőrteszt alapján. A bőrteszt (Prick-teszt) lényege, hogy megállapítsuk, mely allergén milyen mértékben vált ki allergiás tüneteket. A leggyakoribb allergének hígított, tisztított oldatából 1-1 cseppet jutattunk az alkar hajlító oldalára, majd megkarcoljuk. Ha a szervezetben az allergénnel szemben ellenanyag található, az allergén cseppje alatt bőrduzzanat, viszketés, bőrpír alakul ki. Fontos, hogy a tesztet ne pollenszezonban végezzük, és a beteg a vizsgálat előtt 3 napig ne szedjen antihisztamin hatású gyógyszert. Amennyiben a bőrteszt elvégzése valamilyen akadályba ütközne (gyógyszerszedés, pollenszezon, bőrgyógyászati elváltozások), akkor a vérből az allergén ellen termelődött ellenanyagok szintje laboratóriumi módszerekkel meghatározható.
A kezelés során legfontosabb a megelőzés, az allergének eltávolítása, bár utóbbi maradéktalan végrehajtása szinte lehetetlen. Így a tüneti kezelés alapvetően a gyógyszerekre támaszkodik, melyet a panaszok súlyossága szerint, lépcsőzetesen állítunk be. A kezelés alapját (a bázisterápiát) az antihisztaminok (az allergiás nátha korai tüneteinek kialakításában főszerepet játszó hisztamin molekula ellenszere) és a helyileg ható lokális szteroidok adják. Az ismert, már kivizsgált allergiás nátha esetében a gyógyszerszedést a megfelelő időben, a panaszok kialakulása előtt célszerű elkezdenünk – mivel időt vesz igénybe, amíg a vérben a megfelelő (terápiás) gyógyszerszint kialakul. Hazánkban az újabb antihisztamin hatóanyagú szájon át szedhető tablettás készítmények (desloratadin, fexofenadin, levocetirizin) egyre szélesebb körben használatosak. Hatékonyan csökkentik a szezonális és az egész évben fennálló tüneteket (tüsszögés, orrfolyás, viszketés, orrdugulás, kísérő szemviszketés, köhögés).
A szteroid tartalmú orrspray-k a betegség hátterében zajló – késői tünetekért felelős- gyulladást csökkentik: a gátolt orrlégzés megszűntetésének leghatékonyabb gyógyszerei, melyeknek csak helyi hatásuk van.
A szteroid kezelés általános (szisztémás) formáját jelentős mellékhatásai miatt rutinszerűen nem alkalmazzuk. Igen súlyos allergiás betegeknél „szteroid-lökésterápia” javasolható, amely során kezdetben testsúllyal arányos nagy dózist alkalmazunk, melyet egymást követő napokon (kb. 10 nap alatt) fokozatosan leépítünk. Nyálkahártya duzzanatot lohasztó orrcseppeket súlyos orrlégzési nehezítettség javítására a kezelés bevezető szakában alkalmazhatunk, legfeljebb 8– 10 napig. A kromolintartalmú gyógyszereket az allergiás tünetek kialakulásának megelőzésére, enyhe esetekben adjuk. A szemviszketésre, könnyezésre jótékonyan hatnak az antihisztamin hatóanyagú tabletták, és a szteroidos orrsprayk, de kiegészítő kezelésére szemcseppek is adhatók.
Az egy adott allergénre jellemző (allergénspecifikus) immunkezelés a betegség oki kezelésének szakmailag elismert része. Lényege a szervezet „hozzászoktatása” az adott allergénhez, célja pedig a kóros immunválasz mérséklése, a gyógyszerszedés csökkentése. Immunkezelés során a betegséget kiváltó allergéneket tisztított formában adagoljuk: kis töménységű kivonatait fokozatosan emelkedő, szigorúan előírt mennyiségben, többféle formában.
A Rhinolight-fénykezelés világraszóló magyar találmány, mely hatékony mind az időszakos, mind az egész éven át tartó allergiás nyálkahártya-gyulladás tüneteinek csökkentésére.
Az alternatív kezelési módok (természetgyógyászat, akupunktúra, homeopátia) eredményeit nem támasztják alá tudományos vizsgálatok, de bizonyos esetekben hatásosnak bizonyulnak. A gyógynövények használatán alapuló fitoterápia megfontolandó esetleges érzékenységet kiváltó (allergizáló) hatása miatt.
Egyes gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények allergénszerkezete hasonló bizonyos virágporokéhoz, és így elfogyasztásuk olyan érzékenységi tüneteket (orrfolyás, orrdugulás) okozhat, mint a megfelelő pollen. Ezt nevezzük az élelmiszerekkel való keresztreakciónak. Gyakori keresztreakciók:
– parlagfűre jellemző hatást vált ki: görögdinnye, sárgadinnye, banán, paradicsom, uborka, cukkini, tök, napraforgómag;
– feketeürömre jellemző hatást vált ki: zeller, sárgarépa, petrezselyem, alma, kivi, mangó, fűszerek (ánizs, szerecsendió, bors, mustármag, bazsalikom, majoránna, oregánó), kamilla, méz;
– nyírfára jellemző hatást vált ki: cseresznye, meggy, szilva, alma, körte, őszibarack, sárgabarack, kivi, mogyoró, mandula, zeller, sárgarépa, spenót, burgonya, kömény, kapor;
– pázsitfüvekre jellemző hatást vált ki: gabonafélék (rozs, búza, zab), görögdinnye, sárgadinnye, narancs, burgonya, paradicsom, fehérrépa, borsó, lencse, szója, élesztő, avokádó, mogyoró;
– rozspollenre jellemző hatást vált ki: rizs, búza, rozs, árpa, kukorica, zab;
– háziporatkára jellemző hatást vált ki: rákfélék, kivi.
• Álallergia vagy más néven pszeudoallergia alakulhat ki hisztamint tartalmazó vagy hisztamint felszabadító anyagok elfogyasztása után, azaz valódi túlérzékenységhez hasonló tünetek nem allergiás folyamat következményeként. Ilyenek anyagok lehetnek:
– gyógyszerek: egyes fájdalomcsillapítók, izomlazítók, vérnyomáscsökkentők, hashajtók, hormontabletták, fogamzásgátlók;
– élelmiszer-adalékanyagok;
– vegyszerek;
– halak: tonhal, szardínia, füstölt hering, ikra;
– érett, füstölt sajtok;
– alkoholok: vörösbor, pezsgő, sör;
– egyes húsfélék: füstölt hús, füstölt kolbász, szalámi;
– zöldségek, gyümölcsök: szója, spenót, borsó, lencse, bab.
Jó tanácsok
– A virágporra, elsősorban parlagfűre érzékenyek augusztus-szeptemberben lehetőség szerint pollenmentes tengerpartra és/vagy magas hegyekbe utazzanak. Már a horvát tengerpart sem parlagfűmentes. A Földközi-tenger vidékeit felkereshetjük, ugyanis a parlagfű nem él meg a nagyon meleg, száraz területeken. Részt vehetünk még barlangtúrán is. Utazásunk előtt ne csak az aktuális pollen helyzetről tájékozódjunk, hanem a beltéri allergének felől is érdeklődjünk.
– A nagyfokú pollenszennyezettség miatt a szabadtéri sporttevékenységet kerüljük. A sportok közül legjobban ajánlott az úszás, illetve minden zárt térben végzett aktivitás jó hatású lehet.
– Nagyfokú légszennyezettség esetében (pollen, ipar, közlekedés) fiziológiás sóoldattal végzett orrzuhany, orrmosás hatékony kiegészítő kezelés, melynek segítségével eltávolítjuk az orrnyálkahártyán lévő szennyező anyagokat, polleneket, dohányfüstöt.
•Végezetül említsük meg, hogy nem minden orrnyálkahártya-gyulladás allergiás eredetű, amit annak vélünk. Vannak olyan tünetek, melyek nem jellemzőek ezen betegségre, ezért fontos, hogy az alábbi tünetek észlelésekor minél előbb keressük fel kezelőorvosunkat:
– féloldali orr-és szemtünetek;
– gátolt orrlégzés (egyéb tünet nélkül);
– nyákos-gennyes orrváladékozás;
– féloldali vizes orrfolyás;
– garatba csurgó hátsó váladékozás, vaskos, tapadós váladék;
– fájdalom;
– visszatérő orrvérzés;
– szagláscsökkenés.