Aktualitások

Tekintettel, hogy a járványügyi helyzet dinamikusan változik, az alábbi dokumentumokban ismertetjük a SARS-CoV-2  vírussal kapcsolatos információkat és teendőket.

TEENDŐ COVID-19 FERTŐZÉS ESETÉN összefoglaló ábra

• Rövid összefoglaló a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban (felderítés, azonosítás és jelentés a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatója alapján)
• Aki nem betegedett meg, csak szoros kontaktus miatt karanténba kényszerül, táppénzre kell mennie, vagy szabadságra, vagy van egyéb lehetőség?
  Lásd 2E/21/2020. (XI.11.) sz. rektori-kancellári utasítás a Semmelweis Egyetemen alkalmazandó járványügyi készültséggel kapcsolatos intézkedési tervről” 5.§ 16. bekezdés.

Tudnivalók, teendők az MPOX/majomhimlővel kapcsolatban

Kórokozó:

Poxviridiae család Orthopox vírus nemzetségbe tartozó dupla szálú DNS-t tartalmazó, burkos vírus, a majomhimlő vírus, aminek két genetikailag különálló kládja van:

• I klad – jelenleg ez okoz riasztó járványt
  • Ia klad
    • főleg zoonozis, inkább gyermekek betegszenek meg
  • Ib klad
    • főleg szexuális úton terjedő megbetegedés
    • alacsonyabb klinikai súlyosságú és mortalitású, mint az Ia klad okozta megbetegedés
• II klad (ez okozott pandemiát 2022-ben, főleg az MSM[1] közösségben)

Terjedési mód:

A majomhimlő zoonozis, mérsékelten terjed emberről emberre. A terjedés történhet cseppfertőzéssel, bőrelváltozással történő szoros kontaktussal, testváladékkal, fertőzött hólyagbennékkel kontaminált tárgyakkal (ágynemű, ruházat, használati tárgyak).

A jellegzetesen nagycseppes fertőzés miatt a nyálcseppek nem jutnak messzire, a terjedéshez hosszú, szoros kontaktus szükséges. A terjedés kockázata az átlag lakosság körében alacsony.

Lappangási idő:

6-13 (5-21 nap)

Tünetek:

Prodromális tünetekkel kezdődik (láz, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás), majd maculopapulosus kiütések jelennek meg. A betegség 2-4 hétig tart.

A beteg fertőzőképes a bevezető tünetek megjelenésétől a bőrtünetek gyógyulásáig.

Teendő a gyanú felmerülésekor:

1. Minta küldendő az NNGyK laboratóriumba (legalkalmasabb a gyanús beteg bőrelváltozásából vett kenet).

A mintavétellel kapcsolatos tudnivalók elérhetőek:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/mikrobiologiai-referencia-laboratoriumi-foosztaly/szolgaltatasok-es-termekek/mintabekuldo-nyomtatvanyok.html

2. Jelentés az OSZIR fertőző beteg bejelentő rendszerben a gyanú felmerülését követő 24 órán belül:

A bejelentést a SE Kórházhigiénés Osztály teszi meg, amennyiben a gyanús esetet kezelő klinika jelzi a beteget a korhazhigiene@semmelweis.hu email címen.

3. Járványügyi vizsgálat az OSZIR bejelentés alapján a járványügyi hatóság munkatársai végzik (a Medsolban a beteg elérhetőségét, tartózkodási címét is kérjük rögzíteni).

A gyanú felmerülésekor a kezelőorvosnak tájékoztatni kell a beteget arról, hogy a teljes gyógyulásig, azaz a bőrelváltozások meggyógyulásáig el kell magát különíteni, kerülni kell az immunkompromittált személyekkel a kapcsolatot, a szexuális kapcsolatot és a háziállatokkal való kapcsolatot is (az állatok tünetmentesen megfertőződhetnek és terjeszthetik a betegséget).

4. Infekciókontroll teendők

A feltételezett vagy bizonyított beteg egyágyas, komfortos kórteremben elkülönítendő (nem szükséges negatív nyomású kórteremben).

Ha a betegnek el kell hagynia a kórtermet: orvosi maszkot és a bőrelváltozásokat takaró ruházatot kell viselnie.

Az elkülönítés fenntartandó, amíg ki nem derül a fertőzés ténye. A fertőzött beteg izolálandó a bőr léziók teljes gyógyulásáig.

A beteget ellátó, exponálódott egészségügyi dolgozó nem izolálandó, de az expozíciótól számított 21 napig önmegfigyelést kell végeznie és

• ha kiütések jelentkeznek, akkor izolálandó és tesztelendő;
• ha egyéb, mpox tünetek jelentkeznek, kiütés nélkül, akkor elkülönítendő a következő 5 napig
  • ha újabb tünetek nem jelennek meg, az 5. nap után felszabadítható
  • ha laboratóriumilag kizárható a fertőzés, a személy felszabadítható.

A beteget ellátó személyzetnek védőköpenyt, egyszerhasználatos kesztyűt, szemvédő eszközt és FFP maszkot kell viselnie.

• Hulladékkezelés: a kórteremben keletkezett hulladék fertőző veszélyes hulladéknak minősül.
• Folyamatos fertőtlenítés és fertőtlenítő takarítás a beteg környezetében: virucid hatású tisztító-fertőtlenítőszer használandó.
• Beteg textília kezelése: olvadós zsákban gyűjtendő, a normál fertőtlenítő mosásban tisztítandó, fertőtlenítendő.
• Étkeztetés: javasolt egyedi kiszerelésű csomagolásban kiszállítani az ételt.

Forrás: https://www.cdc.gov/poxvirus/mpox/clinicians/infection-control-healthcare.html

Védőoltás

Magyarországon elérhető az mpox ellen is alkalmazható oltóanyag, az Imvanex, mely 18 éven felettieknek adható, és 28 napos különbséggel 2 dózis szükséges. Az oltóanyag alkalmazási előírása elérhető: https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis (az EU-ban alkalmazott Imvanex névre keresve).

Az mpox védőoltásban részesíthetők köre:

1.Posztexpozíciós profilaxisban részesíthetők:

azon személyek, akikről a járványügyi hatóság által végzett kontaktkutatás eredményeként bizonyítást nyer, hogy igazolt majomhimlős személlyel

1. a) szoros kapcsolatba (intim, szexuális) kerültek, (az oltást lehetőség szerint az expozíció után 4 napon belül javasolt beadni, de az utolsó kontaktustól számított 14 napon belül is beadható),
2. b) közös háztartásban élnek és a szoros kontaktus megvalósul.
3. Preexpozíciós profilaxisban javasolt részesíteni:
4. a) a munkájuk során vírus expozíciónak kitett egészségügyi dolgozók, így a majomhimlős betegek ellátását végző egészségügyi dolgozók (pl. bőrgyógyászok, infektológusok, ápolók, asszisztensek), valamint majomhimlős mintákat kezelő laboratóriumi dolgozók.
5. b) olyan MSM populációhoz tartozó személy, akinél igazolt bakteriális STI betegség szerepel az anamnézisben az elmúlt 6 hónapban,
6. c) olyan MSM populációhoz tartozó HIV-fertőzött, aki több személlyel létesít szexuális kapcsolatot,
7. d) olyan személy, aki az oltóorvos megítélése szerint a majomhimlő fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozik, és kéri a védőoltást.
8. Nem részesíthető védőoltásban,
9. a) aki átesett majomhimlő fertőzésen,
10. b) akinek az oltás időpontjában majomhimlő-gyanús tünetei vannak, továbbá
11. c) aki az első oltás után igazoltan majomhimlőben megbetegedett, második oltást nem kaphat,
12. d) akinél egyéb oltási kontraindikáció áll fenn.

A majomhimlő elleni oltás önkéntes és térítésmentes.

Az oltás beadhatóságáról az oltóorvos dönt.

A jelenlegi ismereteink alapján a nemzetközi ajánlásokkal összhangban Európában a széleskörű oltás, illetve az Afrikába utazó turisták védőoltása nem javasolt. A járványügyi helyzet változásával az ajánlás módosulhat.

A védőoltásokat végző egészségügyi szolgáltatók adatai az NNGYK honlapján elérhetők: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/majomhimlo/majomhimlo-elleni-oltasok-oltohelyeinek-elerhetosegei.html .

Egyéb letölthető dokumantumok:

• A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója a majomhimlővel kapcsolatban 2022. 
• A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója a majomhimlővel kapcsolatban 2024.
• Majomhimlő mintavételi tudnivalók.
• Majomhimlő mintakísérő lap 

Felhasznált anyagok:

• NNGYK/41614-1/2024 Tájékoztatás a WHO által bejelentett nemzetközi jelentőségű egészségügyi veszélyhelyzetről az afrikai mpox járvány miatt
• NNGyK /31427-1/2022-JIF Tájékoztatás majomhimlővel kapcsolatban
• ECDC RAPID RISK ASSESSMENT Risk assessment for the EU/EEA of the mpox epidemic caused by monkeypox virus clade I in affected African countries 16 August 2024
• CDC Infection Prevention and Control of Mpox in Healthcare Settings

[1] MSM – Men who have sex with men (a zon férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot)

Tudnivalók, teendők szamárköhögés esetén 2024.

 Kórokozó:

 A szamárköhögés a Bordetella pertusiss nevű baktérium által okozott, ragályos légúti megbetegedés. Kínzó köhögési rohamokkal jár, melyet mély, húzó belégzés kísér jellegzetes hanghatással – innen a betegség elnevezése.

Az újszülöttek, csecsemők megfertőződésekor a rohamok között légzésleállás alakulhat ki, ami orvosi segítség nélkül a gyermek halálához vezethet. Idősebb gyermekeknél, felnőtteknél a fertőzés nem ennyire veszélyes, de ilyenkor is sokszor hosszan elhúzódó megbetegedést okoz.

Terjedési mód:

 A baktérium cseppfertőzéssel terjed.

Lappangási idő:

7-10nap, maximum21 nap (5-21 nap)

Tünetek:

1-2 hét:  náthára hasonlító, lázzal, orrfolyással, hurutos köhögéssel járó bevezető szakasz

3-8 hét: következő, köhögési rohamokkal járó szakasz 4-6 hétig is elhúzódhat, a rohamokat gyakran kíséri hányás, kifejezett légszomj, fulladásérzés. Szövődményként más baktériumok által okozott tüdőgyulladás társulhat, és görcsroham, agyi károsodás is kialakulhat.

 Az utolsó szakaszban – további néhány hét alatt – a rohamok és egyéb tünetek fokozatosan enyhülnek.

FERTŐZŐKÉPESSÉG:

                A beteg legfertőzőbb a hurutos szakban, a jellegzetes köhögés kifejlődése előtt.

Teendő a gyanú felmerülésekor:

1. Jelentés az OSZIR fertőző beteg bejelentő rendszerben:

Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset. A bejelentést a SE Kórházhigiénés Osztály teszi meg, amennyiben a gyanús esetet kezelő klinika jelzi a beteget a korhazhigiene@semmelweis.hu email címen.

2. Járványügyi vizsgálatot az OSZIR bejelentés alapján a járványügyi hatóság munkatársai végeznek (a Medsolban a beteg elérhetőségét, tartózkodási címét, ha lehet, telefonszámát is kérjük rögzíteni).
3. Terápia: Ha a megfelelő antibiotikus kezelést (makrolid: erythromycin, clarithromycin, azithromycin) a köhögés kezdetét követő 21 napon belül megkezdik, a betegek ötnapos kezelés után már nem tekinthetők fertőzőnek. Ezzel együtt a tapasztalatok alapján a betegség lefolyását az antibiotikumos kezelés legtöbbször kevéssé befolyásolja.
4. Infekciókontroll teendők
   1. elkülönítés kötelező
   2. mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat Kötelező.

Egy év alatti betegnél pertussis gyanúja esetén minden esetben orrgarat váladék vizsgálata javasolt, amelyet az antibiotikumos kezelés megkezdése előtt kell levenni. A betegség gyanúja esetén a parapertussistól és egyéb kórokozók által okozott pertussis syndromától való elkülönítés céljából orrgarat váladék és savópár küldendő az NNGYK-ba. Az első – alvadásgátló nélkül, sterilen vett – vérmintát a gyanú felvetésekor az antibiotikus kezelés megkezdése előtt, a másodikat 4-5 héttel

később kell beküldeni. Oltott személy esetén – ha az utolsó védőoltás óta két évnél kevesebb idő telt el – a betegtől a betegség kezdetétől számított két héten belül vett orrgarat váladék küldendő be vizsgálatra.

1. felszabadító vizsgálat: nem kötelező
2. fertőtlenítés: folyamatos fertőtlenítés végzendő. A fertőző beteg, valamint a megbetegedésre gyanús személy környezetében szükséges legfontosabb fertőtlenítési teendő (a folyamatos kézfertőtlenítésen kívül) az orr- és torokváladékok, a köpet és a gennyes váladékok, illetve ezekkel a váladékokkal szennyeződött tárgyak, textíliák folyamatos fertőtlenítése, melyet a fertőzés megszűnéséig kell végezni.

A betegszobát gyakran kell szellőztetni.

A beteg gyógyulása, távozása után zárófertőtlenítés végzendő.

1. A beteget ápoló személyzet számára orr-száj maszk viselése kötelező, saját mega védelme és a fertőzés esetleges továbbadásának megelőzése érdekében.
2. Kórházi osztályon előfordult megbetegedés esetén a pertussisban szenvedő beteg elkülönítése után 14 napi időre járványügyi megfigyelés alá kell helyezni a 6 éven aluli oltatlan, vagy részlegesen oltott betegeket.

A járványügyi megfigyelés alatt álló ápoltak alapbetegségük gyógyulása után a kórházból hazabocsáthatók, de a megfigyelést az otthonukban is folytatni kell. A zárójelentésben fel kell tüntetni a kontaktus tényét és az esetleges kemoprofilaxis elvégzését.

A kórteremben felvételi zárlatot kell elrendelni minden 1 éven aluli, valamint olyan 1-6 éves gyermek számára, aki korának megfelelően hiányosan oltott.

5. Megelőzés: immunizálással
   1. Pertussis komponenst tartalmazó védőoltás
   2. Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások mellett az alábbi esetekben ajánlott a védőoltás.
   3. A felnőtt lakosság körében általában 10 évente javasolt a diftéria-pertussis-tetanusz tartalmú védőoltás beadása, mely ezen betegségek elleni védettséget erősíti meg.
   4. Várandósok: A várandósok védőoltása javasolt a harmadik trimeszterben, lehetőleg a szülés időpontja előtt minimum két héttel. Ez nem szükséges, amennyiben családtervezés keretében a várandósság előtt kapott pertussis tartalmú oltóanyagot.
   5. Családtagok által biztosított védelem: a családban élők, a közeli hozzátartozók beoltása a védőoltáshoz túl fiatal csecsemők védelmét szolgálja azáltal, hogy csökkenti a fertőzés kockázatát. A védőoltás után az immunitás viszonylag gyors csökkenése miatt a gyermek születése előtt, illetve az újszülött, csecsemő tervezett látogatása előtt néhány héttel (min. 2 hét teljen el a védőoltás és a gyermekkel történt találkozás között), hónappal javasolt beadni.
   6. Egészségügyi dolgozók oltása: az egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a pertussis kockázatának, és az egészségügyi intézményekben történő terjedés kockázatot jelent az ott ellátott csecsemők, immunhiányos betegek számára. Emiatt felmerül az egészségügyi dolgozók oltása, különös tekintettel azokra, akik újszülöttek, csecsemők, várandósok, illetve immunhiányos betegek ellátását végzik

Felhasznált irodalom:

1. NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI KÖZPONT: Tájékoztató a szamárköhögés (pertussis) kapcsán szükséges járványügyi teendőkről
2. 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről (2024. évi illetve 1998. évi verziók