A 2017. évi Semmelweis Egyetem Innovációs Díjjal jutalmazott projekteket is bemutatták a díjazottak az Innovációs Napon, ahol az egészségipari támogatási környezetről és az innovációs potenciálokról, specialitásokról is szóltak az előadók. Az Innovációs Igazgatóság rendezvénye az egészségipari kutatások területén fellelhető szinergiákkal foglalkozó panelbeszélgetéssel zárult.
„A tudás maga a hatalom” – kezdte köszöntőjét dr. Szél Ágoston rektor, aki kitért rá, hogy ez egyetemi közegben egyrészt utal arra a tudásra, amit az oktatók átadnak a hallgatóknak, másrészt a kutatók által gyűjtött, közlemények formájában megvalósuló ismeretekre, a harmadik szintként pedig az ismeretanyag termékként, gyakorlati szinten való hasznosulását említette. Emlékeztetett, hogy az egyetem feladata az innovációs folyamat szervezése, amire példaként a nemrég megjelent Times Higher Education nemzetközi rangsort említette, ahol a Semmelweis Egyetem a top 500-ban végzett a legjobb magyar képzőhelyként. Szólt róla, hogy hamarosan 250 éves fennállását ünnepeli az egyetem, amely egyszerre képviseli a tradíciót és az előre tekintést, innovációt.
„Keveset érnek azok az ötletek, amiket magunkkal viszünk a sírba” – idézte két egyetemi hallgató gondolatát dr. Szász Károly kancellár hangsúlyozva, hogy az ötlet önmagában keveset ér, folyamatosan törekedni kell annak megvalósítására. Az újítás, innováció tehát a megvalósult ötletet jelenti – tette hozzá. Szavai szerint az egyetem vezetésének célja a szabad gondolkodásból származó ötletek megszületésének és megvalósításnak támogatása. Mindehhez szükséges egy olyan környezet, amiben a kutatók ismereteket szerezhetnek például a tervezésről, piackutatásról, a befektetők felkutatásáról, üzleti terv készítéséről – tette hozzá leszögezve, hogy ha valaki végigmegy egy hasonló folyamaton, akkor nem lehet sikertelen projektről beszélni, mert adott esetben a kudarc beismerése is sikert jelenthet.
Balogh András, az Innovációs Igazgatóság vezetője az igazgatóságot bemutatva többek között szólt róla, hogy az elmúlt évben 100 pályázatot nyert el az egyetem 21,7 milliárd forint értékben. Szót ejtett az új projektekről, például a Nemzeti Bionikai Programról, amely a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésében valósul meg, valamint kiemelte a Semmelweis Tudományos és Innovációs Alap létrehozását, aminek keretében jelenleg két nyitott pályázat fut. Az eredmények közt sorolta a nemzetközi együttműködéseket, köztük az EIT Health, a CELSA, a EUROLIFE, az ALLIANCE4LIFE konzorciumokat. A piacon is sikeres egyetemi projektek közül megemlítette a rákgyógyítás célzott terápiáját segítő szoftver, a Turbine startup sikereit és a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát növelő Mikrovezikula munkacsoport tevékenységét.
Dr. Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kutatás-fejlesztési elnökhelyettese az egészségügyi innovációk támogatási környezetéről tartott előadást, amiben többek között kitért arra, hogy 2020-ig 1200 milliárd forint értékű pályázati támogatás áll rendelkezésre K+F projektekhez, amiből 700 milliárd forintot az ún. operatív programok (GINOP, VEKOP) teszik ki, a fennálló rész pedig állami támogatás. Kiemelte, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem nyerte el a legnagyobb támogatást – 1 311 604 eurót, vagyis mintegy 390 millió forintot – az Európai Unió Horizont 2020 (H2020) kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramjában.
A GE Hungary alelnöke, dr. Ascsillán Endre leszögezte, hogy Magyarország befektetői szemmel kiváló innovációs közegnek tekinthető, ami többek között a magas színvonalú orvosképzésnek, a jó ipari feltételeknek, a kedvező adórendszernek és a vállalkozókedvnek is köszönhető, ugyanakkor problémaként jelölte meg a megfelelő szabályozási háttér, valamint az adatvédelem és az egységes platform hiányát.
Miben más a piacorientált kutatás? címmel tartott előadást dr. Csermely Péter, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanára. Az eredményes kutató tulajdonságai közül kiemelte az alázatot, a helyes önértékelést, a kockázattűrést és helyes mérlegelést. Hozzátette, hogy az együttműködési készséget már az oktatás során, lehetőleg mihamarabb, de legkésőbb az egyetemen el kell sajátítania annak, aki szeretné ötleteit piacképessé tenni.
A program folytatásaként a Semmelweis Egyetem Innovációs Díj nyertes pályamunkáit mutatták be a munkacsoportok képviselői. A klinikai kutató kategória egyik díjazottja dr. Kovács Attila, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense lett, aki Jobbkamrai mozgások című prezentációjában a szív jobbkamrai, összetett mozgásainak mélyebb megértését lehetővé tevő szoftveres megoldásról számolt be. A projekttel egy amerikai konferencia, az Echovation Challenge első díját is elnyerték.
A klinikai kutató kategória másik díjazottja dr. Molnár Bálint, a Parodontológiai Klinika adjunktusa a Sajátfog-csontgraft című pályamunka bemutatása során ismertette a munkacsoport által használt Bonmaker eszközt, melynek alapötlete, hogy egy eltávolított saját fogból autogén csontpótlásra alkalmas anyagot állít elő. Az eszközzel a munkacsoport végzi az első prospektív, randomizált, kontrollált vizsgálatot. Mint mondta, az eltávolított fog már a beavatkozás végén visszaültethető, és előkészíti a későbbi csontpótlást.
A kutatói kategória nyertese dr. Pállinger Éva, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet docense a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködő kutatócsoport mesterséges megtermékenyítésben felhasználható eredményeit ismertette, melyről a Nature Scientific Reports című folyóiratában publikáltak tanulmányt, a szabadalmi bejelentés is megtörtént. A kutatócsoport egy olyan, áramlási citometriával végezhető mérési módszert dolgozott ki, amely nem-invazív, nagyon gyors, olcsó, és közvetlenül a beültetés előtt elvégezve a mérést, megnöveli a beágyazódni képes embrió felismerésének az esélyét.
Dr. Horváthy Dénes Balázs, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet PhD-hallgatója az Albuminnal bevont varrófonal című pályázatával nyert a PhD-kategóriában. A szérum albumin kedvező környezetet biztosít varróanyagok és csontpótolók felületén őssejtek kitapadásához, a varróanyag emellett képes sejteket juttatni a lágyrészekbe, és gyorsabb gyógyulást eredményez – ismertette.
Pósa Ágnes, az Egészségtudományi Kar TDK-hallgatója Excentrikus tréning című munkájával a TDK-kategória első díjjal jutalmazott pályamunkáját mutatta be. Kutatásának célja a tendinopátia (ínhüvelygyulladás) új, megelőző kezelési módszerének kidolgozása, aminek társadalmi haszna lehet, hogy a világon több ezer érintett betegek kevesebbet hiányozna a munkaerőpiacról fájdalmas tüneteik miatt.
A 2017-es Innovációs Napot az egészségipari kutatások területén fellelhető szinergiákkal foglalkozó panelbeszélgetés zárta dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes moderálásával, melynek résztvevői dr. Szigeti Gyula Péter, dr. Patócs Attila egyetemi docens (Laboratóriumi Medicina Intézet), dr. Cserey György egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Zettwitz Sándor ügyvezető igazgató (77Elektronika Kft.), Kisgergely Kornél vezérigazgató (Hiventures) voltak.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
