Az Integrated Molecular Pathology Laboratory for Clinical Translation (IMPACT) elnevezésű laboratórium dr. Matolcsy András, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatója szerint egy korábbi álom megvalósulása. A fejlesztés kezdeményezőjeként és megvalósítójaként dr. Bödör Csabának, az intézet egyetemi tanárának munkáját méltatta, hangsúlyozva, hogy az új infrastruktúra több tudományterület együttműködésére épül. Olyan átfogó genomikai központ jött létre, amely a genetikai és molekuláris vizsgálatoktól az epigenetikán át a matematikai elemzésig biztosít lehetőségeket. A központ a régió számára is jelentős kapacitást képviselhet, így az igazgató a nemzetközi összehasonlításban is korszerű genetikai infrastruktúra megteremtését nevezte az átadás legfontosabb eredményének.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszédében kiemelte, hogy az új laboratórium a legkorszerűbb szekvenálási technológiáknak ad otthont, és egyszerre szolgálja a betegellátást és a daganatkutatást. Az átadást az egyetemen folyó, hosszú távú szakmai építkezés újabb állomásának nevezte. A rektor szerint a több mint 180 éves intézet az elmúlt két évtized következetes fejlesztéseivel Magyarországon és a régióban is meghatározó patológiai intézetté vált. Különösen a molekuláris patológiai eljárások fejlesztésében és a klinikai, valamint patológiai szempontok összehangolásában ért el jelentős eredményeket. A mostani beruházás ezt a szemléletet viszi tovább, és több új technológia hazai bevezetését teszi lehetővé.
Dr. Merkely Béla szerint a fejlesztés révén Magyarországon elsőként válik a mindennapi betegellátás részévé az optikai genomtérképezés. A központi idegrendszeri daganatok vizsgálatában fontos szerepet kap a metilációs elemzés, az akut leukémiák korszerű diagnosztikáját pedig újgenerációs szekvenálási eljárás támogatja.
A laboratórium új lehetőséget biztosít a multiomikai vizsgálatokra is. A térbeli transzkriptomikai és proteomikai technológiák meghonosítása elsősorban az innovatív kutatásokat segítik – mondta a rektor. Az eljárásokat az egyetem szívelégtelenséggel kapcsolatos kutatási programjában is alkalmazzák. Az új módszerek értékét az adja, hogy a kutatási eredményekből a mindennapi gyógyításban használható tudás születhet. Az egyetem számára ezért az a legfontosabb, hogy az innovatív diagnosztikai eljárások minél hamarabb beépüljenek a klinikai gyakorlatba, és hozzájáruljanak a betegellátás színvonalának folyamatos javításához – ismertette a rektor. A beruházás hátteréről szólva közel 500 millió forintos fejlesztési értékről beszélt, jelezve, hogy ennek nagyobb része ipari együttműködések révén valósult meg. Ez a rektor szerint azt mutatja, hogy az intézet munkatársai a diagnosztika és a terápia számára nemzetközileg is hasznosítható eredményeket érhetnek el.
Galéria
Dr. Bödör Csaba a laboratórium bemutatásakor elmondta, hogy a mostani fejlesztést egy évtizedes infrastruktúra-építés előzte meg. Az intézet első újgenerációs szekvenálási laboratóriuma 2016-ban jött létre, és azóta is támogatja a mindennapi onkológiai, onkohematológiai, valamint az időközben megjelent kardiogenetikai diagnosztikai feladatokat. Az intézet molekuláris részlege mára évente több mint húszezer molekuláris vizsgálatot végez. Tevékenysége a felnőtt- és gyermekonkológiai kórképek, illetve a vérképzőszervi daganatok vizsgálata mellett a kardiogenomikára is kiterjed. A laboratórium az ország különböző klinikai centrumaitól fogad mintákat, egyes vizsgálatok esetében országos feladatokat lát el. A Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy a klinikai igények folyamatosan nőnek, ezért szükségessé vált a meglévő lehetőségek áttekintése és az új eljárások bevezetése.
Az IMPACT laboratórium létrehozásával a diagnosztikai és kutatási munkát olyan technológiákkal bővítették, amelyek alkalmazásáról az átadón bemutatott kisfilmben klinikusok és az intézet munkatársai is beszéltek. Itt elhangzott például, hogy az azonosított eltérések befolyásolhatják a kemoterápia időtartamát és intenzitását, valamint annak megítélését, hogy szükség van-e őssejtátültetésre. Az újgenerációs szekvenálás kapcsán külön kitértek a gyors molekuláris diagnózis jelentőségére, amely segítheti a célzott kezelés megválasztását és a visszamaradó betegség követését is.
Dr. Bödör Csaba a vetítés után a műszerparkot ismertetve elmondta, hogy a laboratóriumba részben korábban is használt berendezések kerültek, részben pedig új rendszerek váltak hozzáférhetővé. Ezek között génexpressziós és proteomikai elemzésre, térbeli vizsgálatokra, optikai genomtérképezésre, valamint DNS-, RNS- és fehérjeszintű vizsgálatokra alkalmas eszközöket sorolt fel. A fejlesztésben részt vevő csapat munkáját megköszönve kiemelte a patológusok, biológusok és laboratóriumi szakemberek együttműködését, valamint az egyetem vezetésének és az intézet igazgatójának, illetve az intézetet segítő alapítvány, a magánadományozók és a vállalkozások támogatását is.
Jancsó Orsolya
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
