Hetedik alkalommal rendezte meg az Országos Egészségügyi Karriernapot és Állásbörzét a Semmelweis Egyetem, ahol mintegy negyven kiállító várta a hallgatókat, rezidenseket és a munkahelyváltást tervező egészségügyi szakembereket. A rendezvény megnyitóján dr. Merkely Béla rektor a magas színvonalú képzés és a vonzó hazai életpálya fontosságát hangsúlyozta, dr. Gilly Gyula egészségügyi miniszteri tanácsadó pedig az ellátórendszer megújításának és a szakemberek megtartásának terveiről beszélt.

Közel ezer résztvevővel és negyven kiállítóval valósult meg a Semmelweis Egyetem VII. Országos Egészségügyi Karriernap és Állásbörzéje, amelyre az ország egész területéről érkeztek érdeklődők és munkáltatók. A hazai állami és magánegészségügyi intézmények a hallgatókat, a rezidenseket és a munkahelyváltást fontolgató szakembereket is várták állásajánlataikkal, valamint a képzési és fejlődési lehetőségek bemutatásával. A Semmelweis Egyetem tizenkét szervezeti egysége képviseltette magát, köztük a Belgyógyászati és Hematológiai, a Belgyógyászati és Onkológiai, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás, a Pulmonológiai, a Sürgősségi Orvostani, a Traumatológiai és az Urológiai Klinika, valamint az Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatóság. A szakmai programban az állásinterjúra való felkészülés, a felvételi tájékoztatás, a tudatos karrierépítés, a rezidensi évek döntési helyzetei és a kiégés megelőzése is helyet kapott.

Az egészségügy finanszírozásának növelésével, a munkakörülmények javításával és kiszámítható életpályával tenné vonzóbbá az ágazatot a kormány – mondta megnyitó beszédében dr. Gilly Gyula egészségügyi miniszteri tanácsadó, aki szerint az évek óta tartó alulfinanszírozottság a működőképesség határára sodorta az ellátórendszert.

Ezért a kormány a ciklus végéig az uniós átlaghoz szeretné felzárkóztatni az egészségügy finanszírozását, a rendszerből hiányzó mintegy kétezer milliárd forintot azonban évente ötszázmilliárd forinttal tudná pótolni. A tervek között említette a valós önköltségeket fedező teljesítményfinanszírozás helyreállítását és az ellátási kapacitások tényleges szükségletekhez igazítását. A betegutakat átlátható módon, regionális alapon szerveznék újra, a kórházak között pedig észszerű munkamegosztást alakítanának ki annak érdekében, hogy minden beteg a megfelelő helyen kapja meg a szükséges ellátást. A kórházak és az alapellátás működésének stabilizálása több évet igényel, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a most pályára lépő fiatalok már tervezhetőbb, valódi életpályát kínáló rendszerben dolgozhassanak.

A miniszteri tanácsadó kitért arra is, hogy a bértáblát úgy alakítanák át, hogy az orvosok és a szakdolgozók már fiatalon, belátható időn belül megfelelő keresethez jussanak. A külföldi munkavállalást és a pályaelhagyást fontolgatók számát az itthoni feltételek és bérek folyamatos javításával szeretnék csökkenteni. Az egyetemek bevonásával egyszerűsítenék a képzési, szakképzési és továbbképzési programokat is, erről már informális egyeztetéseket is folytattak. Dr. Gilly Gyula a Semmelweis Egyetemet a magyar egészségügy nélkülözhetetlen szereplőjének nevezte, és kiemelte, hogy az intézmény partnerségére az ellátórendszer és a képzések megújításában egyaránt számítanak.

Dr. Merkely Béla rektor köszöntőjében kiemelte, hogy az egyetemi állásbörzéből kinőtt karriernap mára az egészségügy legnagyobb ilyen jellegű országos rendezvényévé vált. Jelentősége túlmutat az álláslehetőségek bemutatásán, hiszen az ágazat jövőjét is formálja azzal, hogy találkozási lehetőséget teremt a munkáltatók és a leendő munkatársak között. Az egészségügy erejét végső soron azok az orvosok és szakdolgozók adják, akik nap mint nap a betegekért dolgoznak – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Semmelweis Egyetem elkötelezett a legkiválóbb szakemberek képzése mellett. Mint felhívta a figyelmet, több mint tizenhatezer hallgatójával a Semmelweis a legnagyobb hazai és közép-európai orvos-egészségtudományi képzőhely.

A rektor az intézmény oktatási és betegellátási tevékenységének összekapcsolását a kiválóság egyik zálogának nevezte. A több mint negyven klinikával működő egyetem az ország legnagyobb betegellátó intézménye, ahol minden tizedik magyar állampolgár gyógyul. Kiemelte, hogy betegközpontú, széles körű gyakorlati ismeretekkel rendelkező, önálló és kritikus gondolkodásra, valamint élethosszig tartó tanulásra képes szakembereket kívánnak képezni. Ezt szolgálja a gyakorlatorientált kurrikulumreform, amelyet a munkaerőpiaci igényekre, a digitális technológiák megjelenésére és a nemzetközi tendenciákra reagálva folyamatosan finomítanak. Dr. Merkely Béla szerint ugyanakkor az egészségügy jövőjéhez önmagában nem elegendő jól képzett szakembereket adni, hanem olyan körülményeket is kell teremteni, amelyek vonzóvá teszik számukra a magyarországi életpályát. A karriernapon létrejövő kapcsolatok hosszú távon az ellátórendszert és a betegek érdekeit szolgálhatják, a résztvevőket pedig segíthetik abban, hogy tudásuk és tehetségük kibontakoztatására alkalmas munkahelyet találjanak – mondta.A Pályát választani, hivatást találni című pódiumbeszélgetés középpontjában a segítő hivatás vonzereje, a szakemberek megbecsülése, a munkakörülmények és a különböző egészségügyi karrierutak álltak. Dr. Horváth Kitti, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára a másokon való segítés élményét, a természettudományos érdeklődést és a folyamatos szakmai kihívásokat emelte ki. Dr. Linninger Mercedes, a MOK Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke a hivatástudat és a manuális készségek jelentősége mellett a közfinanszírozott és a magánellátás közötti pályaválasztás kérdésére hívta fel a figyelmet. Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviseletében a csapatmunkát, a megbecsülést és a folyamatos tanulás lehetőségét hangsúlyozta. Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviseletében a gyógyszerészi pálya sokszínűségét, a közforgalmú és intézeti gyógyszerellátás, valamint a gyógyszeripar kínálta lehetőségeket mutatta be.

Dr. Tótth Árpád országos kórházi főigazgató előadásában beteg- és családközpontú, átlátható, digitális megoldásokra és adatokra támaszkodó kórházak jövőképét vázolta fel. Az intézmények és az ellátás különböző szereplőinek együttműködését, a csapatmunkát, valamint a dolgozók pszichológiai biztonságát egyaránt fontosnak nevezte. Hangsúlyozta a hibákból való tanulás, a folyamatos minőségfejlesztés, a környezeti fenntarthatóság és a rendkívüli helyzetekre történő felkészülés jelentőségét, a mindennapi munka alapelveiként pedig a minőséget, a biztonságot és a tiszteletet jelölte meg.

Dr. Gyarmathy Miklós, a PharmaConsulting alapítója és ügyvezetője „Az első benyomástól az ajánlatig – mitől lesz sikeres egy állásinterjú?” címmel tartott előadást, melyben gyakorlati tanácsokkal segítette a résztvevőket az állásinterjúra való felkészülésben, kitérve az önéletrajz összeállításának legfontosabb szempontjaira, az őszinte és magabiztos fellépés jelentőségére, valamint az első benyomás szerepére. Az „Egy pálya, sok lehetőség – Karrierutak az egészségügyben” című pódiumbeszélgetésen dr. Pető Botond gyógyszerészt, tartalomgyártót a gyógyszerészi hivatás sokszínűségét és a szakmai fejlődés lehetőségeit mutatta be saját pályafutásán keresztül. A Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának „Irány a Semmelweis! – Útmutató a felvételihez” című előadása a felsőoktatási felvételi előtt álló középiskolások és érdeklődők számára nyújtott hasznos tájékoztatást. Az előadás célja az egyetemi felvételi eljárás bemutatása, a jelentkezés legfontosabb tudnivalóinak ismertetése, valamint a felvételizők felkészülésének segítése volt. Novák Blanka kutató, oktató és influenszer „Tudatos karrierépítés a lehetőségek világában” című előadásában a karriertervezés és a szakmai fejlődés fontosságára hívta fel a figyelmet. Előadásában arra ösztönözte a résztvevőket, hogy ismerjék fel saját erősségeiket, érdeklődési köreiket és céljaikat, valamint bátran éljenek a kínálkozó lehetőségekkel. Dr. Asztalos Bernadett, a Semmelweis Egyetem mentálhigiénés szakembere „Hivatás hosszú távon – hogyan előzhetjük meg a kiégést az egészségügyi pályán?” című előadásában a kiégés megelőzésének fontosságára és a veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy különösen érintettek lehetnek a nagyon empatikus, perfekcionista, másoknak megfelelni vágyó, illetve túlzott felelősséget vállaló szakemberek, valamint azok, akik nehezen egyeztetik össze idealista elvárásaikat a mindennapi valósággal. 

Galéria

7kép

Jancsó Orsolya, dr. Fecser Zsuzsanna
Fotó: Barta Balázs – Semmelweis Egyetem