„A Semmelweis Egyetemen hiszünk abban, hogy hallgatóink nemcsak a világ élvonalába tartozó oktatási és kutatási lehetőségeket, hanem ehhez méltó épületeket, tantermeket és hallgatói tereket is érdemelnek. Hiszen akik itt tanulnak, a jövőben a magyar orvostudomány, az egészségügyi rendszer és a tudományos élet meghatározó szereplői lesznek” – mutatott rá dr. Merkely Béla az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) Ferenc téri épületének ünnepélyes átadóján. „Nem véletlen, hogy ez a beruházás volt második rektori programom egyik alappillére” – emelte ki, majd külön kitért a közelmúlt infrastrukturális fejlesztéseire, köztük a Nemzeti Orvosi Innovációs Képzési Központra (NOIKK); az Elméleti Orvostudományi Központ második épületére (EOK 2), melynek alapjait nemrég fektették le; a Pető András Kar (PAK) gyakorlóterületén létrehozott robotterápiás parkra, valamint a Szent Rókus Egészségközpontra.
A rektor kiemelve, hogy az egyetem nemcsak az ország legjobb felsőoktatási intézménye, de európai szintű tudományos központ is, amely a Times Higher Education (THE) rangsora szerint orvos- és egészségtudományban a világ 200 legjobbja közé tartozik; ráadásul minden tizedik magyar a Semmelweis Egyetem klinikáin gyógyul. Mint elmondta, az egyetem képzéseire idén hatszoros volt a túljelentkezés, az infrastrukturális fejlesztéseknek pedig épp az a motorja, hogy a hallgatói létszám folyamatosan emelkedik. „Igaz ez az Egészségügyi Közszolgálati Karunkra is, amelyet bátran nevezhetünk egyetemünk egyik büszkeségének. Épp ezért különösen örülök annak, hogy a Ferenc téri épülettel olyan korszerű, hallgató és oktató központú környezet jött létre, amely egyaránt szolgálja az itt tanulók, az oktatók és az itt dolgozók érdekeit és a mindennapi jólétét is” – mutatott rá a rektor. Az épület egyszerre 400 fő befogadására képes, ami jelentősen növeli a kar kapacitását. Egyik legfontosabb célja, hogy egy helyszínen biztosítson korszerű infrastruktúrát az EKK gyorsan fejlődő képzései és valamennyi intézete számára. A fejlesztés lehetőséget teremt arra, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló szervezeti egységek közös multidiszciplináris környezetben működjenek, elősegítve a tudástranszfert, az innovációt és a közös kutatási munkát. A projekt szorosan illeszkedik az EKK stratégiai küldetéséhez is, amely az egészségügy és a társadalomtudományok határterületén kíván magas színvonalú oktatási, kutatási és egyben szakértői tevékenységet folytatni. Mindezeken felül a Ferenc téri kampusz szépen szimbolizálja a Semmelweis Egyetem tradicionális szemléletét.
Az épület 1891-ben épült Berger Samu tervei alapján, historizáló stílusban, az 1990-es évek végétől pedig egyetemünk tulajdonában főleg oktatási célokat szolgált. Most nem pusztán felújítottuk, de a történeti értékét, a műemléki védettséget élvező homlokzatot megőrizve, a környezethez igazodva, hallgatóbarát módon gondoltuk újra az épületet.
A Ferenc téri, modern épület immár minden téren megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyet egy saját területén zászlóvivőnek számító egyetem iránt támasztunk – húzta alá dr. Merkely Béla, külön megköszönve a munkát a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) korábbi kuratóriumának szeptember 1-jével leköszönt tagjainak, ezen belül is Orbán Gábor elnöknek és dr. Szócska Miklós kuratóriumi tagnak, valamint dr. Pavlik Lívia kancellárnak, a kar vezetőinek, a Műszaki Főigazgatóság munkatársainak, a tervezőnek és a kivitelezőnek.
Dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója beszédében kiemelte: a most átadott Ferenc téri kampusszal rengeteg Semmelweis-hallgató először mondhatja ki, hogy ez az épület valóban „az ő háza”. Itt ugyanis az EKK valamennyi képzése lelt közös otthonra, míg korábban a Mentálhigiéné Intézet programjainak helyszíne folyamatosan változott, a Digitális Egészségügyi Intézet képzései pedig társbérletben működtek az egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjében. Dr. Szócska Miklós visszaemlékezett rá, hogy a Ferenc tér 15. szám alatti épületben korábban többek között az Idegennyelvi Intézet, diákiroda és szakszervezeti iroda is működött, most azonban stratégiai célt nyert az épület. Egészen más lesz ezt megmutatni a nyílt napra érkező családoknak – azt hiszem, a kampuszt látva örömmel és büszkén választják majd a hallgatóink azt a szakirányt, amit élethivatásuknak tekintenek – emelte ki az igazgató. Mint kitért rá, a Ferenc téri kampusz kialakításában az Imperial College London világszínvonalú épületének példáját követték, és olyan tereket igyekeztek létrehozni, ahol a hallgatók együtt tudnak dolgozni, képesek csoportmunkát folytatni. „Azt kívánom a hallgatóknak, hogy lakják be az épületet, ha pedig öregdiákként elmennek, azt mondhassák majd, hogy a Semmelweisen ez volt a mi házunk” – fogalmazott dr. Szócska Miklós.
Dr. Pethesné Dávid Beáta dékán köszöntőjében visszaemlékezett: amikor több mint másfél évtizede belépett a Mentálhigiéné Intézetbe, még az EKK is formálódóban volt; a 2010-ben önállóvá vált kar kereste saját arculatát és helyét az egyetemen. A most felavatott épületre viszont a kar már régóta várt. A dékán felidézte a beruházás állomásait: a beépítési lehetőségekről szóló tanulmány 2017 szeptemberében született, a tervezési program pedig 2021 januárjában kezdődött el. A kar saját épületig vezető útját az Odüsszeiához hasonlította: „Odüsszeusz mindvégig tudja, mit keres: egy helyet, amit a sajátjának nevezhet. Ma, 16 évvel az önálló kar létrejötte és közel egy évtizeddel az épületről való első gondolkodás után mi is elmondhatjuk: az EKK-nak van egy helye, mely valóban a sajátja” – fogalmazott. Külön kiemelte, hogy egy ilyen hosszú út nem fér bele egyetlen vezetői ciklusba, ezért köszönetet mondott dr. Szócska Miklós és dr. Gaál Péter korábbi dékánoknak, valamint Sinkó Eszter dékánhelyettesnek, az Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatójának és mindenkinek, aki hozzájárult a Ferenc téri kampusz létrejöttéhez.
A kérdés kezdettől több volt annál, hány új tantermet kapunk. Arról szól, milyen kar szeretnénk lenni. Mikor arról beszélünk, milyen terekre van szükségünk, valójában arról is beszéltünk, hogyan szeretnék tanítani, dolgozni és együtt dolgozni
– húzta alá dr. Pethesné Dávid Beáta, kiemelve, hogy az idei tanévben 594 magyar hallgató kezdi meg tanulmányait a karon, amivel az EKK a második legtöbb magyar hallgatót felvett karnak számít a Semmelweis Egyetemen. A dékán kitért rá, hogy az EKK-t három intézet alkotja (Digitális Egészségtudományi Intézet, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Menthálhigiéné Intézet), amelyeknek saját történetünk, szakmai kultúrájuk, képzéseik és közösségük van. „Ez a különbözőség mindig is az EKK egyik erőssége volt. De volt ebben eddig egy sajátos ellentmondás is. Egy kar voltunk, miközben mindennapjainkat különböző helyen éltük. Egy közösséget nem lehet építészeti eszközökkel létrehozni, de teret lehet adni neki. És számomra ez az új épület egyik legfontosabb lehetősége. Nem csak több termünk van, közös tereink is vannak. Olyan helyek, ahol találkozhatunk, akár véletlenül is, ahol egy beszélgetésből ötlet, egy ötletből pedig közös munka születhet. A ház elkészült, most be kell laknunk” – mutatott rá.
Galéria
Az ünnepségen dr. Merkely Béla rektor, dr. Pavlik Lívia kancellár és dr. Pethesné Dávid Beáta dékán szalagátvágással adták át a Ferenc téri felújított kampuszt. Ezt követően a résztvevőket a dékán és a rektor vezette körbe az épületben. A ceremóniát állófogadás és pezsgős koccintás zárta.
Szabó Ádám
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
