„Nagy örömmel tölt el, hogy az egyetemünk alapításának 250. évfordulója alkalmából elindult programsorozat hagyománnyá vált, és azóta évről évre igazi fesztiválhangulattal indíthatjuk el a tanévet” – emelte ki köszöntőjében dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a 8. Nyári Egyetem megnyitóján. A hallgatóság mintegy felét kitevő elsőévesekhez szólva köszöntötte őket a régió legjobb orvos- és egészségtudományi egyetemén, amelyet a világ 200 legjobb egyeteme közé sorolnak, és amely Magyarország legnagyobb betegellátó intézménye is. Szavai szerint a Semmelweis a világ egyik legnemzetközibb egyeteme, 5 kontinens 132 országából fogad diákokat.
A rektor hangsúlyozta, hogy a hallgatók három nap alatt ízelítőt kaphatnak az egyetemi élet esszenciájából, megtapasztalhatják, hogy a hat kar tudásanyagát felvillantó ismeretterjesztő szakmai előadások mellett a Semmelweisen a szakmaiság és a sport, a művészet, a közélet iránti érdeklődés kéz a kézben jár. „Az itt szerzett benyomások talán hozzájárulhatnak, hogy a Medikus Zenekarunkban, Semmelweis Kórusunkban vagy a sportszakosztályainkban elérhető 24 sportágban is kipróbálják magukat” – tette hozzá dr. Merkely Béla.
Kávézzon az egyetem vezetőivel
Az eseménysorozat alatt szakmai és a könnyedebb témájú előadások váltották egymást, de hagyományosan az egyik legtöbb érdeklődőt vonzó kerekasztal-beszélgetés a Kávézzon az egyetem vezetőivel című pódiumbeszélgetés – így volt ez idén is. A program részeként dr. Merkely Béla rektor rövid prezentációjában az egyetem fejlődését és jövőképét mutatta be. Kiemelte, hogy a nemzetközi élmezőnybe – a top 100-ba – kerüléshez folyamatos fejlődésre van szükség, amelyben az oktatás, a kutatás és az innováció mellett a korszerű klinikai képzésnek is meghatározó szerepe van. A Semmelweis saját klinikái olyan gyakorlati képzési környezetet biztosítanak, ahol a hallgatók a betegellátás mellett a legújabb technológiákkal és megoldásokkal is találkozhatnak – hangsúlyozta a rektor.
Dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes kiemelte, a pár éve bevezetett szóbeli felvételi lehetőséget ad arra, hogy az egyetem már a bekerülés előtt személyesen is megismerje a jelentkezőket. Dr. Feketéné Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes szerint a Semmelweis negyed évezredes tradíciójára építve a legtehetségesebb hallgatók megtalálása, támogatása és megtartása az egyetem egyik legfontosabb feladata. Ehhez a magas színvonalú oktatás és a nemzetközi tapasztalatszerzés mellett a kulturális és sportélet is fontos része az egyetemi éveknek. Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes arra emlékeztette a hallgatókat, hogy a nehézségek közepette se felejtsék el, miért választották ezt a hivatást: hogy beteg embereken segítsenek. Ehhez pedig az egészségügyben mindig csapatban kell dolgozni.
Dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes a Semmelweis nemzetközi jellegét hangsúlyozta: a hallgatók harmada külföldi, akik több mint 130 országból érkeznek. A velük való együttműködés nemcsak kapcsolatépítésre ad lehetőséget, hanem más kultúrák és másfajta tudás megismerésére is – tette hozzá. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a kutatás és az innováció kapcsolatáról beszélt: a kutatás célja végső soron az, hogy az új felfedezésekből a betegek számára hasznos gyógyszerek, eszközök és megoldások szülessenek.
Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes a kérdezés és az oktatókkal való személyes kapcsolat fontosságát emelte ki, valamint azt, hogy már hallgatóként is érdemes bekapcsolódni a tudományos munkába. Dr. Pavlik Lívia kancellár az egyetem működésének gazdasági hátteréről beszélt: a Semmelweis éves bevétele meghaladja a 330 milliárd forintot, a költségvetés mintegy kétharmada a betegellátáshoz kapcsolódik. A több mint 13 ezer munkavállalót foglalkoztató egyetem hosszú távú vagyongazdálkodási terv alapján tervezi működését és fejlesztéseit.
A korszerű gyógyítás új lehetőségei
A szakmai előadások sorát a Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) nyitotta meg. Dr. Tábi Tamás, a kar dékánhelyettese áttekintést adott a gyógyszeres fogyást lehetővé tevő hatóanyagok – mint a liraglutid, szemaglutid, tirzepatid, valamint ezek szájon át szedhető verziói – kifejlesztésének főbb mérföldköveiről, illetve a mostanra szélesebb tömegek számára elérhetővé vált készítmények klinikai vizsgálatokon túli használati tapasztalatairól.
Utóbbi kapcsán nemcsak arra tért ki, milyen dózisok mellett lehet a legnagyobb súlyvesztést elérni, de az újabban ismertté vált mellékhatásokra, más testrészeket érintő szövődménykockázatokra is. Példaként említette a hasnyálmirigy-gyulladást, a szem diabéteszes retinopátiáját, vagy egyes pajzsmirigy-daganatok nagyobb előfordulási gyakoriságát is – ilyenkor a szer használatának azonnali felfüggesztését javasolják. Bemutatta a gyógyszercsoport további fejlesztésének következő években várható irányait, ideértve a hatékonyságjavítást, a havi egyszeri, vagy az orális adagolást is.
Dr. Borbély Judit, a Fogpótlástani Klinika egyetemi tanára „A tökéletes mosoly titka – Hollywood Smile” című előadásában elmondta, hogy kutatások igazolják, a szép mosoly vonzóbbá és sikeresebbé tesz. Az esztétikai fogászat fejlődése az 1930-as években kezdődött, amikor Charles Pincus például Shirley Temple számára készített kivehető héjakat.
A korszerű kerámiák, cirkónium-dioxid pótlások, intraorális szkennerek, mosolytervező programok és 3D-nyomtatók ma már pontos tervezést és kivitelezést tesznek lehetővé, így az új mosoly előre ki is próbálható. A fogorvos feladata ugyanakkor nem mindenáron a tökéletes fogsor létrehozása – hívta fel a figyelmet. A valóban szép mosoly harmonikusan illeszkedik az archoz, természetes hatású, amiben benne van az egyediség. A dr. Borbély Judit vezette kutatás megmutatta, hogy bár a mesterséges intelligencia jól alkalmazza a matematikai arányokat, a szakemberek által megtervezett mosolyokat szebbnek látjuk.
A szívsebészet történetét és korszerű technológiáit mutatta be dr. Hartyánszky István egyetemi docens, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szívsebészeti profilvezetője „A szív útja a műtőben” című előadásában. Az első dokumentált szívműtétet – az etikai tilalom ellenére – Ludwig Rehn német sebész végezte 1896-ban egy szíven szúrt beteg megmentésére. A szívsebészet fejlődését a szív-tüdő motor megalkotása gyorsította fel, és 1967-ben végezték el az első emberi szívátültetést.
Dr. Hartyánszky István műtéti felvételekkel szemléltette a szív feltárását, a mesterséges keringés elindítását és a szívizom védelmét. Kitért a szív-tüdő motor nélkül, dobogó szíven végzett koszorúér-áthidaló műtétekre is. A korszerű képalkotó technológiák pedig a műtétek tervezését is támogatják: a CT-alapú háromdimenziós rekonstrukciók ma a pontos diagnózis mellett a műtétek személyre szabott megtervezését is segítik.
„Az empátia és a kommunikációs készségeik fejlesztése a képzés során nagyon fontos, mivel nagyon nehéz élethelyzetekkel találkozhatnak, akár a gyermekek vagy a felnőttek ellátásánál. Úgy kell a páciensek és a hozzátartozók motivációját, együttműködését elérni, hogy ne keltsenek bennük irreális elvárásokat a várható eredménnyel kapcsolatban” – hívta fel a hallgatók figyelmét Ernyey Dávid Marcell, a Pető András Rehabilitációs és Egészségügyi Ellátási Osztály vezető gyógytornásza. Interaktív előadásában részletes áttekintést adott arról, hogy a neurológiai rehabilitáció hagyományos eszköztárát hogyan egészíti ki, támogatja az egyetem öt eszközös robotparkja. Bemutatta, hogy az egyes berendezések mennyire sokrétűen járulhatnak hozzá nemcsak a cerebreális parézissel élő gyermekek, de a baleseti sérültek, stroke-on átesettek, vagy más neurodegeneratív beteggel élő felnőttek fejlesztéséhez, részletezve az alkalmazott terápia által fejlesztendő funkciók élettani sajátosságait is.
Dr. Juhász Anna Evelin, az Egészségtudományi Kar (ETK) Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegédje a gyógyszeres kezelések mellett az egyénre szabott egészséges táplálkozás és a motivációt fenntartó pszichológiai támogatás melletti életmódkezelés szerepére hívta fel a figyelmet. Előadása az idén az új tudományos ismeretek hatására poliendokrin metabolikus ovárium szindrómára (PMOC) átnevezett policisztás ovárium szindrómára (PCOS) koncentrált. A hormonális és anyagcserét érintő, számos kellemetlen, olykor súlyos tünettel – mint a meddőség, inzulinrezisztencia, nem alkoholos zsírmáj – járó betegség akár 15-16 éves kortól előfordulhat a reproduktív nők, és a tévhitekkel ellentétben akár vékony és megfelelő BMI-vel rendelkezők körében is. A dietetikus PMOS esetén nem ajánlja a népszerű kizáró diétákat, mert általában csak diagnosztizált ételintoleranciák esetén van valódi gyulladáscsökkentő hatásuk. Ehelyett felhívta a figyelmet az Okostányérra, hozzátéve, hogy az a fontos, hogy az étrend tápanyag-összetételében kiegyensúlyozott legyen, minden szükséges tápanyag megfelelő minőségben, időben és mennyiségben bekerüljön a szervezetbe.
Dr. Asztalos Bernadett, a Mentálhigiéné Intézet adjunktusa az egyetemi élet nehézségeinek leküzdéséhez adott tudományosan megalapozott „túlélőtippeket” a hallgatóknak. Szavai szerint, amikor fiatal oktatóként először körülnézett az egyetemen, kevés szakmailag és magánéletileg egyaránt sikeres, egészséges kollégát talált. A hosszú távon kiegyensúlyozottaknál megfigyelte, munka után visszatértek megszokott érzelmi működésükhöz. „Ha az ember kizárja a rossz érzéseket, idővel a jókat is törli, ami kiégéshez vezet” – hívta fel a figyelmet az adjunktus. A megelőzéshez a cirkadián ritmust követő alvást, kiszámítható étkezést, hetente legalább kétszer-háromszor negyven perc mozgást, természetben végzett sétát javasolt a telefonhasználat tudatos korlátozása mellett. A társas kapcsolatok védőereje is jelentős, ahogyan a hála érzése is – tette hozzá.
Az egyetemi élet kihívásai és lehetőségei
A karok szakmai előadásai mellett most is hangsúlyosak voltak az orvosi, egészségügyi hivatásokra az élet más területein is felkészítő előadások. A Nemzeti Védelmi Szolgálat a korrupciómegelőzést és az etikai kérdéseket járta körül a betegellátásban, az Egészségügyi Menedzser Központ MI szakértői pedig a mesterséges intelligencia használatának aktuális kérdéseit, kockázatait és mellékhatásait mutatták be.
Dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus a gyógyító személyiség ismérveit mutatta be, dr. Pilling János, a Magatartástudományi Intézet docense pedig az orvosi kommunikáció sajátosságaira világított rá. Emellett a mikrobiom és a krónikus betegségek viszonyáról, valamint a betegbiztonság gyógyszerészeti vonatkozásairól, a hiteles egészségügyi kommunikáció kihívásairól, továbbá az orvosi döntések jogi vonatkozásairól is képet kaphattak az érdeklődők.
Sport, kultúra és közösségi élet
A szokásoknak megfelelően idén is több sporttal, kultúrával kapcsolatos előadást és kerekasztal-beszélgetést szerveztek a hallgatóknak. Az egyetemi élet sokszínűségébe, a tanulmányok, a közösségi élet és az élsport összeegyeztethetőségébe és a tehetséggondozás kiterjedt rendszerébe is bepillantást engedett az idei a hongkongi vívó-világbajnokságon aranyérmes női kardvívó csapat két tagjával, Spiesz Anna másodéves orvostan-, és Katona Renáta harmadéves dietetikus hallgatóval, valamint dr. Merkely Béla rektorral és dr. Hermann Péter rektorhelyettessel zajló kerekasztal-beszélgetés. Utóbbiak támogatásukról biztosították a sportolókat a 2028-as Los Angeles-i olimpiai kvalifikáció idejére, hangsúlyozva, hogy az egyéni tanrend csak az időbeosztást könnyíti meg, a vizsgakövetelmények mindenki számára egyformák.
A Bárdosi Sándor ezüstérmes birkózó olimpikon, valamint a dr. Bánhidy Ferenc rektorhelyettes részvételével zajlott beszélgetés során az egyetemi küzdősport szakosztály életébe is bepillantást nyerhettek az érdeklődők. Gundel-Takács Gábor és Hajdú B. István a sportesemények közvetítésének kulisszatitkait, kommentátori pályafutásuk legemlékezetesebb pillanatait osztották meg a hallgatósággal. Az idén bemutatott Beléd estem című film rendezője, Tiszeker Dániel és egyik szereplője, Szerednyey Béla színművész a forgatás emlékezetes pillanatait idézte fel, de az érdeklődők részt vehettek Szabó Balázs Máté humorista fellépésén is.
Zöld Egyetem: fókuszban a környezetvédelem és a fenntarthatóság
„Harmadik éve része a Nyári Egyetemnek a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezésében a Zöld Egyetem programnap, így ez már hagyománynak is nevezhető. Ennek kiemelt témája a környezetvédelem és a fenntarthatóság gondolata” – köszöntötte az esemény hallgatóságát az egyetem vezetése nevében Feketéné dr. Szabó Éva, stratégiai és innovációs rektorhelyettes. Mint mondta, tantárgyfelelősként is örömmel látja, hogy az általa vitt hasonló tematikájú kurzusból – melyet eddig mintegy 1500 hallgató teljesített az évek során – kinőhetett egy ilyen egész napos rendezvény. Ezen a napon szakértőkkel jó gyakorlatokon keresztül közösen gondolkodhatnak az egyéni és közös felelősség kérdésein – mutatott rá. A rektorhelyettes kiemelte: A felsőoktatási intézményeknek mindig kiemelt szerepe van a jövőalkotásban.
Szeretnénk, ha a környezetvédelmi téma nem csak egy elszigetelt projekt vagy egy sikeres tantárgy legyen, hanem egy egyetemi mozgalommá, életstílussá válna és az egyetem minden területén e szerint gondolkodnánk, ez határozná meg a jövőnket
– hangsúlyozta a rektorhelyettes. A programok közt Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország Kft. alapítója és elnöke, valamint Fekete Nikolett PR menedzser az élelmiszeripari fenntarthatóság jelentőségére és a víz tisztaságára, a természetes vizek jelentőségére, a csomagolás fenntarthatósági szempontjaira hívta fel a figyelmet. A környezetbarát szájápolási eszközök kiválasztásának ökológiai és hatékonysági szempontjaira mutatott rá Mester Emese, klinikai fogászati higiénikus. Horváth Anikó, Semmelweis Egyetem Integrált Irányítási Rendszer osztályvezetője kiemelte: a megelőzés nemcsak biztonságosabb, hanem fenntarthatóbb is: ez az elv már Semmelweis Ignác gondolkodásmódjában is jelen volt. De szó volt még a sportversenyek környezetvédelmi fenntarthatósági szempontjairól, a különböző tisztítószerek egészséges vagy toxikus összetevőiről is Bartus Marcell „Trendrakó”, közegészségügyi szakíró előadásában. Horváth Gabriella Mária az Élő Környezetért Felelős Minisztérium osztályvezetője beszélt az összekapcsolt világunk fenntarthatósági kérdéseiről, de a délutáni témák közt volt még építészet és fenntartható táplálkozás a dietetika megközelítésében is.
Galéria
Kiss Melinda Katalin, Keresztes Eszter, Jancsó Orsolya, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
