A víruskutatás alapjai című könyve (1955) az első átfogó magyar nyelvű virológiai mű. Albert Sabin közbenjárására került az Egyesült Államokba, majd a texasi M.D. Anderson Rákkutató Intézet professzorának nevezték ki. Hosszú munkássága során számos nagy jelenetőségű felismerést tett a virológia, az onkológia és az immunológia területén, amelyek közül több évekkel megelőzte korát. Elsőként mutatott ki herpeszvírusokat Kaposi szarkómában, kidolgozta a malignus lymphocyták „feder layer” elméletét. Hybridoma kutatásai megalapozták a későbbi monoklonális ellenanyagok előállítását, felfedezte a large granular lymphocytákat, amelyek később a „natural killer” sejtek elnevezést kapták. Oncolitikus vírusokkal tumorellenes kezelést végzett betegeken sikerrel.
Az élet keletkezéséről, a makromolekulák szerveződéséről, a rák alaptermészetéről új, nagyszabású elméletet dolgozott ki, amelyet RNA/DNA and Cancer című több mint 800 oldalas könyvében részletezett. A Semmelweis Egyetemen és a Magyar Tudományos Akadémián nagysikerű tudományos előadásokat tartott. Élete és tudományos karrierje részleteit a „My Life- My CV, Életutam” kétnyelvű életrajzi könyvében írta meg. A Kaposi Alapítvány ezüst plakettel, a Magyar Mikrobiológiai Társaság életmű diplomával tüntette ki. Vasdiplomáját a Semmelweis Egyetemen 89 éves korában vette át.
Egy nagyformátumú, hosszú és eredményes élet zárult le halálával.
Dr. Nagy Károly egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai intézete korábbi igazgatója
