A Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete (FSZOI) egyszerre országos jelentőségű betegellátó központ, oktatási bázis és dinamikusan fejlődő kutatóhely. Az intézet új igazgatója, dr. Kivovics Márton egyetemi docens szerint a következő évek legfontosabb feladata a modern népegészségügyi szemlélet erősítése, a kutatási együttműködések bővítése és az intézet oktatási szerepének továbbfejlesztése. Igazgatói feladatai mellett továbbra is aktívan részt vesz a betegellátásban és az oktatásban, mert úgy véli: vezetőként csak így maradhat hiteles és emberközeli.

Dr. Kivovics Márton számára a Semmelweis Egyetem nem csupán egy munkahely, hanem szakmai és személyes értelemben is meghatározó közeg. A Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet 2026. május 1-től kinevezett új igazgatója 2009-ben végzett a Fogorvostudományi Karon (FOK), pályáját pedig szinte azonnal az egyetemi klinikai és kutatói világban kezdte meg. Az akkori Orális Diagnosztikai Tanszéken dentoalveoláris rezidensként dolgozott, majd szakvizsgája megszerzése után a PhD-képzésbe kapcsolódott be. Kutatási területe kezdetben a szájsebészetben alkalmazott csontpótló anyagok klinikai vizsgálata volt, de már ekkor világossá vált számára, hogy a betegellátás, az oktatás és a kutatás egymástól elválaszthatatlan területek.

2015-ben került a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézethez, ahol előbb a Dentoalveoláris Sebészeti Osztály vezetője lett, később pedig tudományos igazgatóhelyettesként dolgozott. Az elmúlt években orális implantológia szakvizsgát szerzett, tavaly pedig felvételt nyert a Semmelweis és a Harvard Egyetem közös Clinical Science Scholars programjába, amelyet idén tavasszal sikeresen elvégzett. Honlapunknak úgy fogalmazott: szakmai pályájának minden állomása megerősítette abban, hogy az egyetemi orvoslás az a közeg, ahol valóban hosszú távon szeretne építkezni.

A FSZOI sajátos helyet foglal el a hazai fogászati ellátásban. Az intézmény elődje a Központi Stomatológiai Intézet volt, amely elsősorban sürgősségi fogászati ellátásáról vált ismertté. A Semmelweis Egyetemhez 2013-ban csatlakozott intézet azóta jelentős átalakuláson ment keresztül: a hangsúly ma már a magas szintű betegellátás mellett az oktatáson és a tudományos munkán is van.

Az igazgató szerint az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy az intézet teljes értékű egyetemi oktatóhellyé vált. Ma már kötelező tantárgyakat oktatnak, részt vesznek a graduális és posztgraduális képzésben, emellett a szakorvosképzés egyik kiemelt központjává nőtték ki magukat. Az intézet különlegessége, hogy gyakorlatilag minden fogászati szakterület jelen van egy helyen: a dentálhigiénétől, szájsebészettől és parodontológiától kezdve a fogszabályozáson, a gyermekfogászaton, endodoncián és fogpótlástanon át egészen az orális implantológiáig. „Ez a komplex szemlélet nemcsak a betegellátásban jelent előnyt, hanem az oktatásban és a kutatásban is” – szögezte le az igazgató.

A klinikai háttér különösen fontos az intézet tudományos munkájában. Dr. Kivovics Márton szerint náluk a kutatás mindig gyakorlati kérdésekből indul ki: olyan problémákból, amelyek a mindennapi betegellátás során merülnek fel. Az egyik legfontosabb kutatási irány a speciális igényű betegek fogászati ellátása, melyet dr. Orsós Mercédesz egyetemi adjunktus, igazgatóhelyettes vezet. Az intézet együttműködik többek között a Rehabilitációs Klinikával (a korábbi Országos Rehabilitációs Intézettel) és a Pető András Karral (PAK), emellett foglalkoznak idős korú, mozgáskorlátozott és hajléktalan betegek ellátásával is. Az ehhez kapcsolódó epidemiológiai kutatások célja, hogy pontosabb képet adjanak ezeknek a csoportoknak a szájüregi egészségéről, és segítsenek olyan ellátási modellek kialakításában, amelyek hosszú távon javíthatják a hozzáférést és az ellátás minőségét.

A másik meghatározó profil a klinikai fogászati kutatás. Az intézetben jelenleg is zajlanak olyan projektek, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazását vizsgálják a dento-maxillofaciális régió anatómiai eltéréseinek és kóros elváltozásainak felismerésében. Emellett kiemelt terület a navigált sebészet és az implantológia, illetve a különböző csontpótló anyagok klinikai alkalmazása. Dr. Kivovics Márton kutatóként továbbra is aktívan részt vesz ezekben a projektekben. A FSZOI jelenleg 159 munkatárssal működik: az orvosok, oktatók, szakdolgozók és gazdasági területen dolgozó munkatársak együtt biztosítják a folyamatos betegellátást és oktatást. Különlegesség, hogy a karon egyedüliként itt minden osztály két műszakban látja el a betegeit , míg a sürgősségi ellátás három műszakban, a hét minden napján folyamatosan fogadja a betegeket.

Az intézet jelenleg átmeneti időszakot él. A Szentkirályi utcai épület átfogó felújítása miatt 2025 tavaszán az egyes osztályok ideiglenesen a kar különböző klinikáira költöztek. A vezető szerint ez komoly szervezési kihívást jelent, ugyanakkor a működés folyamatosságát sikerült biztosítani. A tervek szerint a felújított épület a kar egyik legmodernebb, legnagyobb kapacitású fogászati központjaként működhet tovább.

A visszaköltözés nemcsak infrastrukturális szempontból lesz mérföldkő. Az intézet a jövőben még nagyobb szerepet vállal majd a graduális oktatásban, amihez az oktatói és kutatói háttér további erősítésére is szükség lesz. Az igazgató egyik legfontosabb célkitűzése, hogy növeljék a minősített oktatók számát, és tovább erősítsék a hazai és nemzetközi tudományos együttműködéseket.

A vezetői feladatok mellett dr. Kivovics Márton továbbra is aktívan részt vesz a betegellátásban és az oktatásban. Úgy véli, egy orvos-vezető csak akkor tud hiteles maradni, ha napi kapcsolatban marad a betegekkel és a hallgatókkal. Ma is operál, részt vesz a rezidensek képzésében és előadásokat tart az egyetemen. Szerinte az orvosi vezetés egyik sajátossága éppen az, hogy a szakmai tudás és a személyes jelenlét nem választható el a menedzsmentfeladatoktól.

Abban, hogy ezt a pályát választotta, meghatározó szerepe volt édesapjának, dr. Kivovics Péter címzetes egyetemi tanárnak, aki hosszú éveken át vezette az intézetet. Már gyerekként azt látta, hogy az egyetemi közeg, az oktatás és a folyamatos szakmai kihívások olyan motivációt adnak, amelyek segítenek elkerülni a kiégést egy alapvetően rendkívül monoton szakmában. A munka mellett a család jelenti számára a legfontosabb hátteret. Feleségével és két gyermekével él Budapesten, szabadidejében pedig legszívesebben főz és kertészkedik. Úgy gondolja, az orvoslásban és a vezetésben egyaránt szükség van arra az egyensúlyra, amelyet a család és a hétköznapi tevékenységek tudnak megadni. Ez az egyensúly pedig talán ugyanannyira fontos egy intézet vezetésében, mint a szakmai felkészültség vagy a tudományos eredmények – tette hozzá.

Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; Evgenia Eliseeva