A tüdőrák világszerte, így Magyarországon is a leggyakoribb daganatos betegségek közé tartozik: hazánkban évente mintegy 9000 új esetet diagnosztizálnak, és közel ugyanennyi beteg hal meg a betegség következtében. Az 5 éves túlélési arány jelenleg 18,4 százalék, ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg a különböző stádiumok között: korai felismerés esetén ez az arány többszöröse a késői stádiumban diagnosztizált esetekének. Bár a betegség továbbra is az egyik legsúlyosabb daganattípus, az elmúlt évek orvostudományi áttörései alapjaiban változtatták meg a betegek kilátásait – hangsúlyozta dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója. A modern diagnosztikai módszerek és az egyre fejlettebb terápiás lehetőségek révén ma már nemcsak a túlélés hosszabbítható meg, hanem a betegek életminősége is jelentősen javítható.
A szakember szerint a legnagyobb kihívást továbbra is a betegség korai felismerése jelenti. A tüdőrákot sok esetben csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják, ugyanakkor a molekuláris patológia és az új, véralapú vizsgálatok fejlődése ma már lehetővé teszi a daganat pontosabb és gyorsabb azonosítását. A Semmelweis Egyetem ebben aktív szerepet vállal, többek között a korai kimutatást célzó kutatásokkal.
A kezelések terén szintén jelentős előrelépés történt, tette hozzá dr. Müller Veronika. A klasszikus kemoterápia mellett ma már célzott terápiák és immunterápiás eljárások is rendelkezésre állnak. Ezek kombinációja lehetővé teszi, hogy a korábban gyors lefolyású betegség egyre inkább krónikus állapottá váljon. A modern ellátás alapja a multidiszciplináris együttműködés, amelyben pulmonológusok, onkológusok, sebészek, radiológusok és patológusok közösen dolgoznak.
Ezt a szemléletet erősíti a Pulmonológiai Klinika és az MSD Magyarország együttműködésében április 17-én zajlott preceptorship program. Az egynapos, intenzív képzés célja, hogy fiatal szakorvosok koncentrált formában ismerjék meg a tüdődaganatok diagnosztikájának és kezelésének legújabb tudományos eredményeit. A kiscsoportos, interaktív oktatás lehetőséget adott az esetmegbeszélésekre és a közvetlen szakmai párbeszédre – hangsúlyozta dr. Müller Veronika, hozzátéve, hogy a jövőben is terveznek hasonló képzést tartani.
A program különlegessége, hogy több szakterület – egyebek mellett tüdőgyógyászat, onkológia, bőrgyógyászat, képalkotó diagnosztika, patológia – képviselőit hozta össze, így a résztvevők átfogó képet kaptak a betegellátás teljes folyamatáról a diagnózistól a személyre szabott terápiáig. A cél, hogy a megszerzett tudást azonnal be tudják építeni saját gyakorlatukba.
Dr. Müller Veronika kiemelte: a jól felépített diagnosztikai és kezelési folyamat nemcsak szakmai kérdés, hanem a betegek biztonságérzetét is növeli. Hozzátette, a tüdőrákhoz kapcsolódó társadalmi stigmatizáció továbbra is jelentős, holott a betegség kialakulásában a dohányzás mellett más tényezők, például légszennyezés vagy genetikai hajlam is szerepet játszanak.
A tüdőrák legújabb kezelési módszereit és a precetorship programot előzetesen a Pulmonológiai Klinikán tartott sajtótájékoztatón mutatták be, ahol a szakemberek részletesen ismertették a legújabb eredményeket és a klinika szerepét a hazai tüdőrák-ellátásban.
„A modern diagnosztika kulcsszerepet játszik a túlélési esélyek javításában. A Semmelweis Egyetemen elérhető technológiák – például az EBUS bronchoszkópos eljárás vagy az ultravékony bronchoscopia – lehetővé teszik a daganatok pontos mintavételét és stádiumbeosztását, ami a személyre szabott kezelés alapja. Az elmúlt évtizedben az immunterápia megjelenése a túlélési eredmények javulását is magával hozta” – részletezte a sajtótájékoztatón dr. Müller Veronika.
„A korszerű onkológiai ellátás egyik alapja a különböző szakterületek együttműködése, a multidiszciplináris megközelítés. A pulmonológus, az onkológus, a mellkassebész, a radiológus és a patológus közös döntései ma már meghatározók a betegek személyre szabott kezelési stratégiájának kialakításában” – hangsúlyozta dr. Tamási Lilla, a klinika igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy a szükséges diagnosztikai beavatkozások teljes köre rendelkezésre áll az egyetemen.
A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája a hazai ellátás egyik meghatározó központja: évente mintegy 30 ezer járóbeteget lát el, több mint 2500 onkológiai kezelést biztosít, és számos klinikai vizsgálatban vesz részt. Az intézményben a tüdőrák korai és későbbi stádiumában szükséges valamennyi diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll. A most induló képzés szorosan kapcsolódik ehhez a szerephez: mintegy 30 fiatal szakorvos és 15 előadó vesz részt a programban, amely a diagnosztikától a modern terápiákig áttekinti a tüdődaganatok ellátásának teljes spektrumát.
„A 21. századi betegfókuszú megközelítés magában foglalja a korszerű terápiák alkalmazásán túl a kezeléshez társuló nemkívánatos események kézben tartását is, amely az interdiszciplináris együttműködés keretein belül a mindennapi betegellátás része” – emelte ki dr. Holló Péter, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója.
A szakmai esemény időzítése egybeesett a rák elleni küzdelem hónapjával, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a daganatos betegségek megelőzésére, felismerésére és korszerű kezelésére.
Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
